Képviselőházi napló, 1910. XXXIII. kötet • 1916. november 27–február 1.
Ülésnapok - 1910-676
676. országos ülés 1916 deczember 13-án, szerdán. 99 ez nagyon könnyű dolog; ez semmi tudást, semmi töprengést, semmi komoly munkát nem igényel és a népszerűségnek igen könnyű és — egyénileg —• igen olcsó f jrrása. Da nagyon dríga népszerűség ez a köz szempontjából és én őrizkedni fogok a jövőben is, mint ahogy a muhban tettem, attól, hogy a közönség zsebe rovására fokozzam a magam népszerűségét. (Élénk helyeslés.) Mert hiszen én nem a magam pénzét költöm, és nem a magam pénzével takarékoskodom, én takarékoskodom az államnak, tehát a magyaT államp dgároknak pénzével és nekem igenis kötelességem csekély erőmmel odahatni, hogy lehetőleg az állam pénzével minél takarékosabb in bánjanak. Hiszen az állam életében a takarékosság fogalmának egészen más jelentése vai, mint a magánéletben. Itt nem azt jelenti a takarékosság, hogy garast garasra rakjunk, hanem azt, hogy az állampolgárok lehető csekély megadóztatásával — amely, legyenek meggyőződve, úgyis nagyon nagy lesz a jövőben — az állam lehető sok szükségletét fedezhessük. Természetesen nem sikerült és nem is sikerül mindig elérnem — mert hiszen a pénzügyminister nem szólhat annyira bele az állami élet legkülönbözőbb ágaiba — hogy mindig csak arra és annyit költsön a kormányzat, amire és amennyit a pénzügyminister helyesnek tart. De nálunk Magyarországon, ahol nemcsak a magánéletben, hanem a közéletben is igen nagy a pazarlásra való hajlandóság, a pénzügyniinisternek kell annak lennie, aki mindig hangoztatja a takarékosságot, neki igenis a legnagyobb ridegséget kell mutatnia akkor is, amikor tényleg sokkal könnyebb volna igent mondani, mint nemet és mikor ridegséget mutatni igen nehéz. (Tetszés jobbról.) Tisztán a magam egyéni szempontjából nem foglalkoznám e kérdéssel, de kénytelen voltam vele foglalkozni, mert ujabb időben mind gyakrabban hallom az ilyen nézeteket, még pedig nemcsak engemet illetőleg, hanem a kormányt és a többséget illetőleg is, melynek tagja vagyok, mintha az én rideg, antiszocziális, minden emberiességet nélkülöző egyéniségem hatása alatt folytatnának ezek is oly politikát, mely nem megfelelő. Ez ellen a leghatározottabban tiltakozom. És tiltakozom az ellen is, amit Mezőssy képviselő ur mondott, hogy az én nagy takarékossági politikám volt az oka annak, hogy a magyar államvasutak nincsenek oly berendezésekkel ellátva, melyek lehetővé tennék az államvasutaknak mostani nagy feladataik helyes megoldását. Bocsánat, az államvasutak a béke utóbbi éveiben oly nagy beruházási dotácziókkal voltak ellátva, hogy e dotácziókat egyetlen évben sem mentették ki. Tehát nem lehet a túlzott takarékosság rovására irni azokat a bajokat, melyek előálltak a dologtermészeténél fogva. Hiszen a forgalom ma olyan nagy, hogy a legnagyobb pazarlás, sőt esztelenség lett volna, béke idején a vasutakat fele akkora forgalomra oly berendezésekkel ellátni, melyek a mai óriásüag megnövekedett forgalom sima lebonyolítására szükségesek volnának. Ez abszurdum lett volna. De ismétlem, épen az utóbbi időkben, épen mióta e többség van kormányon, az államvasutak beruházási dotácziója igen jelentékeny volt, mindig nagyobb, mint amennyit felhasználhattak. Mert hiszen egy budget-tételt beállítani a költségvetésbe aránylag nagyon könynyü, de eg) ? nagyarányú beruházásnak nem az a fő feltétele, hogy az a nagy szám szerepeljen a budgetben, hanem hogy meglegyen a közgazdaságilag disponibilis tőke, mely a beruházásba befektetendő, meglegyenek a sinek, a téglák, a slipperek, minden a mi szükséges és aminek összessége jelenti az államvasutak beruházását. Épen az, hogy éveken át a rendelkezésre álló dotáczió fel sem használtatott, fényesen bizonyítja, hogy tulaj donképen e részben sokkal bőkezűébbek voltunk és sokkal többet vettünk tervbe, mint a mekkora beruházásokra a közgazdaság képes volt. Ezek után tisztelettel kérem a t, házat, méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben elfogadni. (Élénk helyeslés jóbbfelől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Elsősorban kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1916/17. költségvetési év első hat hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról szóló 1916. évi XXII. t.-cz. hatályának az 1916/17. költségvetési év végéig való kiterjesztése tárgyában benyújtott törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem % (Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfog dják, szíveskedjenek felállani, (Megtörténik.) Többség ! A ház többsége törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Most meg fogom kérdezni a t. házat, elfogadja-e az Ugron Gábor képviselő ur által benyújtott és a mai napirenden kinyomatott határozati javaslatot, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A ház a határozati javaslatot mellőzi. Következik a törvényjavaslat részletes tárgyalása, elsősorban a czim, Almásy Lászlő jegyző (olvassa a czimet és az 1—11.%-okut, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Ekkép a törvényjavaslat általánosságban és részleteiben is letárgyaltatván és elfogadtatván, harmadszori olvasás^ iránt napirendi javaslatom során leszek bátor indítványt tenni. Következik a napirend második pontja : a külkereskedelmi és külforgalmi viszony,'k ideiglenes rendezéséről szóló 1916. évi II. tör\ ényezikk rendelkezéseinek az 1917. évre való kitérj észt étéről a kereskedelemügyi minister törvényjavaslata (írom. 1328, 1330), elsősorban annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Niamessny Mihály előadó: T. ház! A jelen törvényjavaslat indokolásával igen röviden végezhetek, mert azon két irányban való felhatalmazás, amelyet ebben a kormány a t. háztól kér, már 13*
