Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-659

659. országos ülés 1916 szeptember 12-én, kedden. 51 Következik a részletes tárgyalás. Elsősorban a czim. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét). Elnök*. A czim meg nem támadtatván, elfogadtatik. Következik az 1. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa az 1. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! Az 1. §. harmadik sorában az 1912. évi LIII. t.-czikk 6 — 9. §-aira történik hivatkozás. Amint méltóztatik tudni, az 1912: LIII. t.-czikk 9. §-a azokról a kedvezményekről szól, amelyeket csak a kormány által elismert központba tartozó szervezeteknek nyújt az 1909:YIII. t.czikk 19. §-a. Minthogy ezektől a megszorításoktól a pénzügyminister ur ép ugy, mint az ellenzéki szónokok felszólalásából is láthatólag, maga a t. ház is eltekinteni kivan, tisztelettel javaslom, hogy a harmadik sorba a 6—9 számjegyek helyébe a 6—8 számjegyek tétessenek. (Helyeslés.) Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a pénzügyi bizottság eredeti szövegét az előadó ur által imént beterjesztett módosítással elfogadni: igen vagy nem ? (Igen!) A ház a szakaszt az előadó ur által beterjesztett módosítással elfogadja. Következik a 2. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 2. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! A 2. §-hoz többrendbeli módosítást és pedig stiláris módosítást van szerencsém előterjeszteni. Nevezetesen a 3. a) pont első sorának 3. a szavai után beszúrandó: az 1883 : VII. t.-cz. 1. §-ában emiitett jpénzintézeteknél; ugyancsak a 3. a) pont második sorában »az áílam« szavak helyébe teendő: »állami kötvények (pénztárjegyek is), továbbá a«; ugyancsak a 3. a) pont negyedik sorában »pénztárjegyek és« szavak elhagyandók; ugyancsak a 3. a) pont ötödik sorában a »része« szó helyébe »rész« teendő; ugyancsak a 3. a) alpont hatodik sorába a 20°/o-át szavak után beszúrandó: »de nem nagyobb, mint a betétek összege és«; ugyanezen sorban az »azonban« szó elhagyandó. Tisztelettel ajámom e módosítások elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: Springer Ferencz képviselő ur kíván szólni. Springer Ferencz: T. ház! Az általános 'vita alkalmával részletesen kifejtettem aggályaimat e szakaszszal szemben, ennek következtében abban a helyzetben vagyok, hogy röviden foglalkozhatom e kérdéssel. A pénzügyminister ur hozzájárult a pénzügyi bizottság módosításához és ennek következtében a helyzet ma az, hogy tényleg eldöntendő, vájjon a 2. szakasz az eredeti javaslat szerint vagy módosítással fogadtassák-e el. En az általános vita folyamán körülbelül arra az álláspontra helyezkedtem, hogy a pénzügyminister urnak eredeti javaslatát tettem magamévá, eltekintve a 4. ponttól, amelynek kihagyását kértem. Már most a kérdés az, hogy tisztázzuk, tulajdonképen ez a módosítás és különösen a 3. a) alpontban foglalt módosítás pénzügyileg és anyagilag is mit jelent. Itt e helyről örömmel állapítom meg a t. minister ur mai beszédéből azt a tényt, hogy tényleg ugy áll a "helyzet, hogy ez a javaslat a pénzintézetek, illetőleg a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok súlyosabb megadóztatását jelenti, mint ha az eredeti 1909-iki javaslat alapján történt volna a megadóztatás és pedig jövedelmi adóval és vagyonadóval komplikálva. Ez mindenesetre örvendetes jelenség, amely általános megnyugvást fog kelteni és bennünket is többé-kevésbbé kielégít. Viszont azonban kétségtelen, hogy a pénzügyá bizottság javaslata a pénzügyminister ur javaslatával szemben lényeges jövedelemcsökkenést jelent adószempontból a kincstárra nézve. Ebben a tekintetben vagyok bátor álláspontomat csak egy példával igazolni. Magam részéről ugyanis számítás tárgyává tettem egy budapesti pénzintézetnek adóját, még pedig azon az alapon, hogy a pénzügyminister ur eredeti javaslata ment volna keresztül a házban és azon az alapon, hogy most a pénzügyi bizottságnak a javaslata fog elfogadtatni. A Magyar Országos Központi Takarékpénztárnak a múlt évi mérleg szerinti nyeresége, levonva ebből a törvény szerint levonható házbérjövedelmet, 2,413.148 korona. Ennél a pénzintézetnél a betétek összege 93,856.600 korona, ennek következtében az adó alá eső értékpapírok összege, a 20°/o-ot szem előtt tartva, 18,761.200 koronát tenne ki. Az intézet birtokában összesen 21,975.054 korona értékű értékpapír van és miután a törvényjavaslat szerint a 20°/o-nál csak a törvény szerinti biztosítékul nem szolgáló összeg veendő és miután az intézet értékpapirállományában összesen csak 9,268.462 korona adóköteles papírállomány van, ami az összes értékpapirállománynak 42°/o-a, ennek következtében az adózás aképen alakul, hogy az intézet összes kamatjövedelme az értékpapírokból 8,649,933 korona, amiből lemennek a passzív kamatok, vagyis 6,128.631 korona, tehát marad tisztán kamatjövedelem 2,521.302 korona, amely az értékpapirállomány szerint a 42°/o-os arányban állapítandó meg, ennek következtében a kamatjövedelemnek 42%-a, vagyis 1,058.946 korona adóköteles, a többi pedig adómentes. Ha már most azt az adómentes összeget, vagyis az 1,311.077 koronát levonjuk a nyereségből, vagyis