Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-667

404 667, országos ülés 1916 szeptember 27-én, szerdán. (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Ellenkezőleg, én felteszem, hogy a t. belügyminister ur a legjobb szándékkal mondt^ és a legjobb szándékkal akarja is végrehajtani ezt a dolgot, azonban valószínűnek kell tartanom, hogy ez olyan nehézségekbe ütközik, amelyeknek leküzdésére neki az idő talán még rövid volt; Nos, én türelmesen várnék tovább. De vannak olyan indokaim, amelyeket kénytelen vagyok sürgetőleg érvényesíteni és egy kérelmet intézni a belügyminister úrhoz és az egész kormányhoz, hogy ezt a kérdést ne méltóztassanak tovább halogatni, mert nagy veszélylyel fenyeget bennünket. Hogy itt több százra menő osztrák állampolgár osztja meg a mi étkezésünket és hogy a galicziai és bukovinai menekülteken kívül nekünk cseh internáltakat is, tehát ezen a ozimen is osztrák állampolgárokat kell eltartanunk, az már magábanvéve talán elég indok volna az osztrákok számára arra, hogy ilyen viszonyok között jogtalanul, méltatlanul ezt a nemzetet ne illessék olyan szemrehányásokkal, mintha mi nem tennők meg a humanizmus törvényei szerint azt, amit velük szemben megtenni tartozunk. A t. belügyminiszter urnak bizonyára nincs tudomása arról, amit most el fogok mondani. Ezek a menekültek legnagyobbrészt, de különösen Nyitra megyében iskolákban vannak elhelyezve, Nyitrán pl. a gimnáziumban. A legilletékesebb helyen nyert felvilágosítás alapján mondom, hogy a rondaságnak, a jíiszoknak, a betegségnek akkora szemétdombjával állunk szemközt, hogy szinte kétségbeejtő, mikép fogunk tőle megszabadulni. Október 1-én meg kellene nyilnia az iskoláknak. Mit fog csinálni az az iskola, amelyet igy megfertőztek, ahol — méltóztatnak emlékezni — Budapesten pl. még a feketehimlőt is importálták ? Hiszen emlékezünk mindnyájan, hivatalosan konstatálták. Azonkivül, hogy az élelmezés tekintetében valóban nagy gondokkal kell megkiizdenünk, kénytelenek legyünk az iskoláztatást is ő miattuk elhalasztani ? Ugyebár, ezt a humanizmusnak semmiféle törvénye tőlünk nem követelheti. Pedig igy van. Ha a miniszter ur nem intézkedik sürgősen, méltóztassék tudomásul venni, hogy olyan messze időre kell az iskolák megnyitását pl. Nyitra megyében elhalasztani, hogy gyermekeink jövendője szempontjából ez nagyon káros konzekvencziákat fog maga után vonni. Nem ok nélkül hangsúlyozom, hogy cseh internált ezredek is vannak itt nálunk Magyarországon. Ezek a csehek ezen a területen is hozzájuk méltóan visszaélnek helyzetükkel. Pozitiv tudomásom v?n róla, hogy nemcsak pretenzive, követelőleg lépnek fel, (Ügy van! a szélsobaloldalon.) nemcsak többet követelnek mint a magyar ember és nemcsak dúslakodva élnek, hanem a szórakozás tekintetében is az még talán kisebb dolog, hogy a lopás és betörés is hozzátartozik ehhez, betörnek a szőlőkbe stb. Egyik helyen, gondolom Körmenden történt, hogy fáczánvadászatot rendeztek a tisztek Mannlicher-fegyverekkel és Mannhcher-golyókkal. Az ilyen vadászatnak természetszerűleg annyi szerencsétlenség lehet a következménye, hogy azt el sem lehet gondolni. Tényleg történt is egy szerencsétlenség. Hogy ez azután még sem lett hivatalos eljárás tárgya, azzal — nem tudom miért nem foglalkoztak vele — én nem foglalkozhatom, mert az akták nem állanak rendelkezésemre. Mindezeket azért mondtam és mondom el, mert nagy elkeseredés van az érdekelt vidékeken ; Nemcsak Nyitra megyéről van szó, hanem itt hivatalosan megállapitott tényállást mondtam el és a t. belügyminister ur valóban nagyon lekötelezne nem csupán engem, mert hiszen ez nem lehet czél, hanem az érdekelt vidékeket és az országot,.. . Kún Béla: Olyan dolgokat csinálnak, amiket itt el sem lehet mondani. Polónyi Géza : . . . ha nyilatkoznék róla ; lehet, hogy talán mi is támogatására lehetünk, ha valami akadályokat kell elhárítani. Nem tudom, de Ígérem és merem barátaim nevében is Ígérni, hogy a t. belügyminister ur e tekintetben reánk bátran számithat, ebből soha sem fogunk pártkérdést csinálni, de nagyon kérem a t. belügyminister urat, nyugtasson meg engem és a vidékeket aziránt, hogy ezeket az állapotokat sürgősen orvosolni fogja és illetőleg megtörténik, hogy ezek az emberek eltávolíttatnak innen. De van még egy motívum és ezzel be is fejezem. Ne fos"szuk meg azokat a vidékeket attól, amire pl. Nyitra megye általam kéri a képviselőházat, hogyha már a végzet ránk mérte azt a csapást, hogy székely-magyar testvéreinkről kell gondoskodnunk, hogy ők is ki ne vehessék a részüket abból, hogy magyar testvéreinket, mint menekülteket, magyarokhoz méltóan akarják ellátni; (Helyeslés balfelől.) ellenben, ha ez nem történik meg, a legmélyebb sajnálatra szinte lokális lehetetlenség, hogy a megye eziránt való nemes áldozatkészségét és kötelességét lerójja. Tisztelettel kérem és várom a megnyugtató felvilágosítást. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Miután a ház régebbi határozata értelmében délután kettőtől négyig szünetet tart és miután most már tiz perez múlva két óra, az ülést délután négy óráig felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Ki a következő szónok ? Almásy László jegyző: Juriga Nándor! Juriga Nándor: T. ház! A régi közmondás szerint: primum est vivere et dein philosophare. Az első kérdése az életnek, a kenyérnek kérdése, azután jön minden egyéb okoskodás, jogi kérdés, alkotmánykérdés, még a hadseregnek kérdése is: Amely álláspont ezzel nem egyezik, bizonyos romantikát, regényes gondolkodást árul el, s meglátszik épen a t. ház nagy érdeklődéséből az élelmezési kérdések iránt, hogy bizony mi még a közép-