Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-667

zepicmber 2f-én, szerdárí. 4ÓÖ fíOf. országos ülés 1916 s, nagyon egyszerű; ezeknek az okoknak kell utánajárni, ezeket az okokat- kell megszüntetni, paralizálni. Természetesen, megint ott van a nagy háttér, a nagy általános szocziálpolitikai érzék szüksége minden intézkedésben, a lakásügy reformja, a munkásügy reformja, a kereseti viszonyok javítása, szóval, mint egyszer már mondám, akármelyik kérdést akarjuk megoldani alaposan, oda jutunk az általános szoeziá] politikának összes követelményeire és mindarra, ami az országot ódáira nyit hal ja, hogy a kormánynak és a képviselőháznak kelljen egészséges szocziálpolitikájának lenni, (filénk helyeslés a bal- és szélsőbaloldalon) Erről az általános háttérről azonban most nem akarok beszélni; ez mindig, minden ilyen nagy kérdésnél, mögöttünk áll és ha ott nem tudunk orvoslást előidézni, akkor a direkt gyógyítási módszerekkel nem fogunk kielégítő eredményeket elérni. De a bajjal való direkt megküzdés természetesen megint a küzdelem a népbetegségek ellen, amelyeket előbb említettem, különösen a küzdelem az alkoholizmus ellen, az alkoholizmus elleni küzdelmet pedig — ez szomorú tény — nem vagyunk és nem leszünk képesek keresztülvinni az államnál mindaddig, mig az állam jövedelmeinek oly nagy része, aminő most tulaj donképen az iszákosságnak frektifikálásával éretik el. (Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Itt talán olyan problémával állunk szemben, ahol az állam financziális érdeke, amint a mostani financziális szervezet előttünk áll, direkt ellentétben van ugy az erkölcsiséggel, mint a népjólét legelemibb követelményeivel. (Ugy van ! bal felől.) Hiszen látjuk, hogy a törvényhatóságok hoznak határozatokat, amelyekkel a korcsmáknak vasárnapon való bezárását elrendelik és azok a magas kormány által mindannyiszor megsemmisit1 étnek. (Ugy van! balfelőt) Látjuk, hogy a pénzügyigazgatóságok részéről egyenes üldözésben részesültek az olyan lelkészek, akik mértékletességi egyleteket alapítottak községükben és azokat virágzásra tudták emelni. (Igaz! Ugy van! balldől.) Itt egy óriási probléma van, amelynek nagyságától át kell hatva lennünk, hogy teljes jóakarattal és elhatározással fogjunk orvoslásához, mert az teljes lehetetlenség, hogy az állam a maga polgárainak erkölcsi és fizikai megrontásából éljen és abból szerezzen jövedelmet. (Ugy van ! balfelől.) Itt valami megoldást kell találni, mert mindaddig, mig ez az ellentét megvan, az üdvös czél és a pénzügyi érdek között — hiszen mosolyogva látjuk, hogy a vallás- és közoktatásügyi ministerium költségvetésében 3000 koronát vesz fel az alkoholellenes mozgalom támogatására — itt egy bizonyos hipokrizisben szenved az állam, amelynek véget kell vetni, mert az alkoholizmus elleni küzdelem népünk egészségessé tételének egyik nélkülözhetetlen alapfeltétele, (ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) De már most térjünk vissza az anyához és csecsemőhöz. Nélkülözhetetlen alapfeltétel és egyik legfőbb feltétele e kérdés megoldásának az anya ellátása. Oly viszonyokat kell teremteni, még pedig az anyaságbiztositás révén, hogy a leendő anya a lebetegedést közvetlenül megelőző időben, amelyet az orvos hozzávetőleg meg tud állapítani és az azt követő legalább i—6 héten át minden oly munkától mentesítve legyen, amely az ő egészségének árt és a gyermek gondozásától visszatartja. Ez nem utópia, ennek meg kell történnie, ha nem akarjuk, hogy az elsatnyulás a generácziókban tovább menjen. Ez az anyaságbiztositás révén megoldható, ez a követelés méltányos, elutasithatatlan követelménye a szegény néposztálynak velünk szemben, mert nem fogom prédikálni a teljes társadalmi egyenlőség utópiáját, a lukszusnak, a felesleges élvezeteknek lehetnek különbségei, de az életfentartás elemei, a fizikai fejlődés feltételei, a gyermekfelnevelés lehetőségei és hozzáteszem, bizonyos józan és nemesebb életélvezetek tekintetében nem szabad hogy tátongó ür legyen az egyes társadalmi osztályok közt. (Igaz! Ugy van! Élénk helyeslés és taps a balés a szélsőbaloldalon.) Nem kívánom, hogy mindenkinek fáczánt és pezsgőt biztosítsunk, de a szocziálpolitjkának ideálja kell hogy ebben az országban is meglegyen, hogy nálunk is emberekhez méltóan lehessen élni, ami azt jelenti, hogy minden ember egy abszolút értéket képvisel, tehát gyermeke is, tehát elsősorban az ő asszonya, a neje is, az ő asszonyának ép oly igénye van arra, hogy magát ápolhassa és egészségét fentarthassa és hogy gyermeke egészségesen születhessen, mjnt akár a király felségének. (Élénk éljenzés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon). Ettől a gondolattól kell hogy áthatva legyen az egész politika és ezek az igazságok mindig igazságok voltak és a háború iszonyú tanúságai szerint, amikor a legtöbbet épen azok szenvedték, akik az élet élvezeteiből a legkevesebbet nyerik, ezek elemi erővel tolulnak előtérbe és mi meg fogjuk ezeket oldani békésen, vagy pedig meg fognak oldatni oly felfordulások közt, amelyekhez képest ez a világháború is csak gyermekjáték volt. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon). Ezek után tovább foglalkozom az anyaságbiztositás kérdésével, amely az általános betegség elleni biztosítás körében oldandó meg és itt nem riadok vissza attól, hogy érintsem azt a kényes thémát is, amely a házasságon kivüli gyermekekre és a törvénytelen anyákra vonatkozik. Sohasem fogom egyenlőkké tenni azokat az összeköttetéseket, amelyek a törvényes házasságra és családalapításra vonatkoznak és amelyek ezek jellegével bírnak, másokkal, erkölcsi aberráczió lenne addig menni, de aki anyává lett, annak megvan az igénye a társadalom teljes oltalmára, és ez teljes összhangban van a legszigorúbb erkölcsi felfogással, mert attól a pillanattól kezdve, amelyben valaki anyává lett, annak az anányak legszigorúbb erkölcsi kötelessége, hogy önmagáról és születendő gyermekéről gondoskodjék és a társadalom őt nem abban segíti, amiben hibázott, hanem abban,