Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-667

667, országos ülés 1916 s á megerőltető munkát folytatja majdnem a szülés pillanatáig, s azután sem engedhet magának hosszabb pihenőt, mert már 2—3 nap múlva megint felkel és megint elkezdi munkáját. Ezáltal elsatnyul az anya s elsatnyulván az anya, megromlik a gyermek természetes tápláléka és elsatnyulván ennél a szülésnél az anya, szervezete képtelenné válik, hogy később is egészséges szüléseket éljen át. Ez az elhanyagolása a szülési proczesszusnak széles néprétegeknél először a szocziális viszonyok elégtelen gondozásának, aztán a bába és az orvosi segély hiányának tulajdonítandó. Hiszen még mindig 5000 községünk van okleveles bába nélkül. Itt aztán a szülés végbemegy, ugy ahogy. U. n. praktikus emberek ezt lemosolyogják és azt mondják, hogy könnyebben szül az anya, aki munkát végez. Megengedem, de aki munkát végez 2—3 nappal a szülés után, ennek szervezete tönkremegy és az általa később szülendő gyermekekben sem lesz köszönet. Ezek a miliő kérdései. De azonkívül a terhelt csecsemők száma szintén óriási. Es ez a terheltség különösen három forrásból ered : a tuberkulotikusaktól, a nemi betegségekkel inficiáltaktól és az alkoholistáktól. Hogy a tuberkulotikusak és a nemi betegségben szenvedők lehetetlen, hegy egészséges, életképes gyermekeket nemzzenek, illetve szüljenek, arról nem szükséges sokat beszélni. Az a gyermek, ha nincs is elveszve, mindenesetre sokkal csekélyebb ellenállási képességgel bir mindazon bajokkal szemben, amelyek a csecsemőt megrohanják, mint más és természetesen sokkal nagyobb százalékban pusztul el. De talán nem eléggé tudják, nem eléggé hatol be a nagyközönségnek és az illetékes köröknek tudatába sem az alkoholizmus rettentő befolyása a születendő gj^ermekre. (Ugy van! Ugy van! halfelől.) Méltóztassék egyszer megnézni egy gyermekvédelmi muzeumot, —• nem tudom., hogya fővárosban van-e, de ilyen vándor gyermekvédelmi muzeumok létesítése és utaztatása annak a szövetségnek egyik czélja, amelyről beszédem folyamán szólni fogok — ott számokban van kimutatva és statisztikai táblázatokkal van igazolva, hogy ha a szülőknek csak egyike is alkoholista, ki van zárva, hogy egészséges gyermek szülessék. Ez pedig olyan jelenség, amelyet nem ellenőrizünk ugy, mint ahogy ez a tuberkulótikus és nemi betegségekben szenvedők tekintetében történik. A részeg ember sokszor tréfa tárgyát is képezi és virtust is látnak benne, pedig fiziológiailag ki vannak mutatva azok az elváltozások a szülők organizmusában, amelyek lehetetlenné teszik azt, hogy attól a szülőtől egészséges gyermek szülessék és amennyire ezt statisztikailag ki lehet mutatni, — mert, mondom, a részegségi statisztikát nehezebb megállapítani, mint a tuberkulózis statisztikáját — tényleg is meg van állapítva, hogy a megterhelten született gyermekek egy nagy része csak azért van terhelve, mert

; alkoholikus szülőktőWagy egy alkoholikus szülőtől származik.- Ezek azok a viszonyok, amelyek azt •zepicmbcr 27-én, szerdán. 3Ö9 a szegény gyermeket, még mielőtt megszületik, — néha anyjával együtt, néha csak a gyermeket — rosszabb esélyekkel küldik a világba, minthogyha ezek a viszonyok nem volnának. Nézzük már most, mi következik, ha a gyermek megszületett. Annak a gyermeknek, a csecsemőnek halandóságát természetesen továbbra befolyásolják ezek a körülmények. Rossz lakásviszonyok, rossz általános higiénikus viszonyok ; ezekre nem szükséges visszatérnem. De azután messze, de messze legnagyobb oka a nagy csecsemőhalandóságnak a hihetetlen vastag tudatlanság, amely a csecsemővel való bánásmódban és különösen a csecsemő táplálását illetőleg népünk széles rétegeiben el van terjedve és amelyet nem tud kellőképen ellensúlyozni az orvosi tanács két okból : először, mert kevés az orvos, másodszor, mert ennek a kevés orvosnak igen nagy része sincs kellőleg kioktatva a gyermekhigiénia, a gyermekkel, a csecsemővel való bánásmód tekintetében. Mert ez egészen külön szakma. Végre is az a gyermek . még nem ember a szó fiziológiai értelmében véve, az egy sui generis lény, amelyet külön kell tanulmányozni, amelylyel külön keU elbánni tudni. Innen van az a paradokszális tény, hogy ha végigmegyünk Magyarország megyéin és megnézzük, hogy mely megyékben van az országos átlagnál kedvezőbb és melyekben van kedvezőtlenebb gyermekhalálozási arány, nem azt fogjuk találni, amit az ember hinne, hogy a legszegényebb és legelhagyatottabb megyékben a legrosszabb ez a halálozási arány ; nem, kérem, hanem ellenkezőleg, Máramarosban jobb, mint Somogyban s Tolnán. Mondom, paradokszális tény, de ugy van, hogy a vagyonosabb és a műveltség magasabb fokán álló megyékben kedvezőtlenebb gyermekhalálozási viszonyok vannak, mint a legelhagyatottabb, legszegényebb vidékeken, Polónyi Géza: Kávét adnak a kisdedeknek ! Gr. Apponyi Albert: Ugy van. Mert bár a szegényebb megyékben az általános higiénikus viszonyok mindenesetre rosszabbak, de az ezek által okozott kárnál nagyobb az, amelyet a vagyonosabb és különben műveltebb megyékben a rossz táplálási szokások okoznak. Azt a szegény rutén és román anyát Máramarosban stb. helyeken az ő szegénysége megóvja attól, hogy a csecsemőt mással táplálja, mint az anyatejjel és ennélfogva a csecsemő életben marad, míg ellenben pl. az az alföldi parasztasszony az egyhetes csecsemőt már tömi mindenféle jóval, amit maga élvez, s azután csodálkozik, hogy emésztési zavarok állnak be, amelyek a gyermekhalandóság legnagyobb százalékát okozzák. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Ugy van! Pálinkával itatják!) Igen, alkoholt és más effélét adnak nekik. Valamennyi direkt csecsemőhalandósági ok között a tudatlanság tehát az, amely messzi a legnagyobb. Ha igy annyira, amennyire lehet, nagy vonásokban a baj diagnózisát és okait megállapítottuk, akkor következik az a praktikus kérdés, hogy mit tegyünk ellene. (Halljuk! Halljuk!) Ez