Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-664
664. országos ülés 1916 s, áttérnénk, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a t. ház legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, szeptember 21-én, d. e. 10 órakor tartsa és annak napirendjére tűzze ki gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert indítványainak folytatólagos együttes tárgyalását. (Helyeslés.) Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ez határozatképen mondom ki. Következik a földmivelésügyi minister ur válasza Ráth Endre és Eitner Zsigmond képviselő urak augusztus 23-án előterjesztett interpelláczióira. (Halljuk! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ráth Endre és Eitner Zsigmond képviselő urak a kormányhoz intézett interpellácziói a Központról és a Haditermény Részvénytársaság tárgyában annyira kapcsolatosak egymással, hogy a t. ház szives hozzájárulásával bátor leszek a két intcrpelláczióra együttesen felelni. (Halljuk! Halljuk!) Mindnyájan tudjuk, hogy a háborús közgazdasági berendezkedésekben két rendszer alakult ki. Az egyik az u. n. német rendszer, amely számolva a német nép fegyelmezettségével, fejlett községi rendszerével, de főleg a mindenféle szövetkezettel és egyesülettel áthálózott községi organizáczióval, a teljes deczentralizáczión épült fel, (a központok és minden más hatósági intézkedések kútforrása) a község volt az alap és ott intézték el az anyaggyűjtéseket és elosztásokat. A másik rendszer a központosítási rendszer, amely főleg Ausztriában érvényesült. Hogy, t. ház, egyik sem vált be, azt mindnyájan nagyon jól tudjuk; én a magam részéről most az interpellácziókra adandó válaszom kapcsán nem kívánok elébevágni a kormányjelentésekről meginduló vitának, annál kevésbbé, mert ugy tudom, hogy t. barátom, Illés József előadó ur foglalkozni fog e kérdéssel és ki fog terjeszkedni a német rendszerre, összehasonlítva a német intézkedéseket a mieinkkel. Én most egész röviden csak azt a tényt kívánom leszögezni, hogy már a háború második évében Németország teljesen eltért a deczentralizáczió rendszerétől, átment a czentralizáczió rendszerére és termelési, elosztási, gyűjtő- és mindenféle központok utján iparkodott a keletkezett bajokon segíteni. Hogy ez nem sikerülhetett teljesen, ezt a német kormány is teljesen tudta, mert hiszen maga az a nagy működési kör, amely egy ilyen központra hárul, lehetetlenné teszi azt, hogy az oly pontosan funkczionáljon, amint a kívánalmak megkövetelik. Sajátságos azonban, t. ház, hogy a központokkal foglalkozó t. képviselő urak egyike sem tért át tulajdonképen a központok legnagyobb hibájára, arra t. i., hogy azok a szükséges naiptember 20-án, szerdán. 267 gyobb ellenőrzés folytán tényleg lassabban működnek és annak daczára, hogy tulajdonkép az illető szakmabeliekből, czéhbeliekből alakíttattak, rögtön elvesztik üzleti agilitásukat és bürokratákká válnak. (Ugy van!) Épen azért ép ugy én, mint t. barátom, a kereskedelemügyi minister ur, akinek felügyelete alá tartoznak a központok túlnyomó részben, számolva a központok ezen hibáival, lehetőleg tartózkodtunk a központok alakításától, tartózkodtunk azért is, mert ismertük az ország központellenes hangulatát és tudtuk, hogy nálunk minden központtal szemben fokozottabb igényekkel áll elő a közönség és épen azért az újságpapír, valamint a kávéközpont kivételével, mely az összes érdekeltség kívánságára alakíttatott, a hadügyi kormány sürgetésére mindössze 10 központ alakítását rendeltük el. Ezek a fémközpont, bőrközpont, pamutközpont, gyapjuközpont, lenközpont, kenderközpont, csontközpont, gyantaközpont, ipari zsirés olajközpont és czukorközpont. Kun Béia: Burgonyaközpont/ (Halljuk! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: E központok az összes érdekeltségek belevonásával alakíttattak. Részvényeik csak 5%-kal kamatoztathatók, feleslegük közczélokra lesz fordítandó e központok igazgatósági tagjai tiszteletdijakban nem részesülnek, a kormány részéről minden egyes központban az illető érdekelt ministerium tisztviselője szerepel mint kiküldött, aki a működés hatékony ellenőrzésére van hivatva. Ennek daczára a kormány kettős ellenőrzésről gondoskodott, még pedig azáltal, hogy az összes érdekeltekből alakította az igazgatóságot. Hiszen, hogy egyebet ne említsek, itt van a gyapjuközpont, amelynek túlnyomó része épen a gazdaérdekeltség köréből alakult, vagy a korpaközpont, ahol hasonlókép túlsúlyban van a gazdaérdekeltség. Elismerem, hogy e központok működése nem tökéletes. Toltam bátor már előbb utalni rá, hogy igenis előfordulhatnak hibák a dolog természeténél fogva, de méltóztassék elhinni, hogy azok az urak, akik ott önzetlenül dolgoznak, iparkodnak pártatlanok lenni, nem érdemlik meg azokat a vádakat, amelyekkel itt nemcsak a t. képviselő urak illetik őket, de az egész sajtó. A t. képviselő ur elsősorban a korpaközpont működését kifogásolja, még pedig azért, hogy nem juttat kellő mennyiségben korpát az egyes kérelmezőknek, távolabbi vidékről nagy fuvarköltséggel terhelt korpát utal ki az illetőknek. Mindkét panaszon igyekezünk segíteni, de bátor leszek rámutatni arra, hogy nem a központ működésében van a hiba, de magában a a helyzetben. Méltóztatnak tudni, a katonaság részéről őrölt gabonanemüek korpáját a katonaság veszi igénybe, a vámőrlő malmokban lévő korpát az őröltetők maguk viszik haza, a többi pedig a korpaközpontba lett utalva. 34*
