Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-664

664. országos ülés 1916 s, áttérnénk, leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonat­kozólag. (Halljuk! Halljuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a t. ház legkö­zelebbi ülését holnap, csütörtökön, szeptember 21-én, d. e. 10 órakor tartsa és annak napi­rendjére tűzze ki gróf Andrássy Gyula és gróf Apponyi Albert indítványainak folytatólagos együttes tárgyalását. (Helyeslés.) Méltóztatnak e napirendi javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor ez hatá­rozatképen mondom ki. Következik a földmivelésügyi minister ur válasza Ráth Endre és Eitner Zsigmond kép­viselő urak augusztus 23-án előterjesztett inter­pelláczióira. (Halljuk! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Ráth Endre és Eitner Zsigmond képviselő urak a kormányhoz intézett interpellácziói a Központról és a Hadi­termény Részvénytársaság tárgyában annyira kapcsolatosak egymással, hogy a t. ház szives hozzájárulásával bátor leszek a két intcrpellá­czióra együttesen felelni. (Halljuk! Halljuk!) Mindnyájan tudjuk, hogy a háborús köz­gazdasági berendezkedésekben két rendszer ala­kult ki. Az egyik az u. n. német rendszer, amely számolva a német nép fegyelmezettségé­vel, fejlett községi rendszerével, de főleg a min­denféle szövetkezettel és egyesülettel áthálózott községi organizáczióval, a teljes deczentralizá­czión épült fel, (a központok és minden más hatósági intézkedések kútforrása) a község volt az alap és ott intézték el az anyaggyűjtéseket és elosztásokat. A másik rendszer a központo­sítási rendszer, amely főleg Ausztriában érvé­nyesült. Hogy, t. ház, egyik sem vált be, azt mind­nyájan nagyon jól tudjuk; én a magam részé­ről most az interpellácziókra adandó válaszom kapcsán nem kívánok elébevágni a kormány­jelentésekről meginduló vitának, annál kevésbbé, mert ugy tudom, hogy t. barátom, Illés József előadó ur foglalkozni fog e kérdéssel és ki fog terjeszkedni a német rendszerre, összehasonlítva a német intézkedéseket a mieinkkel. Én most egész röviden csak azt a tényt kívánom leszö­gezni, hogy már a háború második évében Németország teljesen eltért a deczentralizáczió rendszerétől, átment a czentralizáczió rendsze­rére és termelési, elosztási, gyűjtő- és minden­féle központok utján iparkodott a keletkezett bajokon segíteni. Hogy ez nem sikerülhetett teljesen, ezt a német kormány is teljesen tudta, mert hiszen maga az a nagy működési kör, amely egy ilyen központra hárul, lehetetlenné teszi azt, hogy az oly pontosan funkczionáljon, amint a kívánalmak megkövetelik. Sajátságos azonban, t. ház, hogy a közpon­tokkal foglalkozó t. képviselő urak egyike sem tért át tulajdonképen a központok legnagyobb hibájára, arra t. i., hogy azok a szükséges na­iptember 20-án, szerdán. 267 gyobb ellenőrzés folytán tényleg lassabban mű­ködnek és annak daczára, hogy tulajdonkép az illető szakmabeliekből, czéhbeliekből alakíttattak, rögtön elvesztik üzleti agilitásukat és bürokra­tákká válnak. (Ugy van!) Épen azért ép ugy én, mint t. barátom, a kereskedelemügyi minis­ter ur, akinek felügyelete alá tartoznak a köz­pontok túlnyomó részben, számolva a központok ezen hibáival, lehetőleg tartózkodtunk a köz­pontok alakításától, tartózkodtunk azért is, mert ismertük az ország központellenes hangulatát és tudtuk, hogy nálunk minden központtal szemben fokozottabb igényekkel áll elő a közönség és épen azért az újságpapír, valamint a kávéköz­pont kivételével, mely az összes érdekeltség kí­vánságára alakíttatott, a hadügyi kormány sür­getésére mindössze 10 központ alakítását ren­deltük el. Ezek a fémközpont, bőrközpont, pamutközpont, gyapjuközpont, lenközpont, kender­központ, csontközpont, gyantaközpont, ipari zsir­és olajközpont és czukorközpont. Kun Béia: Burgonyaközpont/ (Halljuk! Halljuk!) B. Ghillány Imre földmivelésügyi minister: E központok az összes érdekeltségek belevoná­sával alakíttattak. Részvényeik csak 5%-kal kamatoztathatók, feleslegük közczélokra lesz fordítandó e központok igazgatósági tagjai tisz­teletdijakban nem részesülnek, a kormány részé­ről minden egyes központban az illető érdekelt ministerium tisztviselője szerepel mint kiküldött, aki a működés hatékony ellenőrzésére van hi­vatva. Ennek daczára a kormány kettős ellenőr­zésről gondoskodott, még pedig azáltal, hogy az összes érdekeltekből alakította az igazgató­ságot. Hiszen, hogy egyebet ne említsek, itt van a gyapjuközpont, amelynek túlnyomó része épen a gazdaérdekeltség köréből alakult, vagy a korpaközpont, ahol hasonlókép túlsúlyban van a gazdaérdekeltség. Elismerem, hogy e központok működése nem tökéletes. Toltam bátor már előbb utalni rá, hogy igenis előfordulhat­nak hibák a dolog természeténél fogva, de mél­tóztassék elhinni, hogy azok az urak, akik ott önzetlenül dolgoznak, iparkodnak pártatlanok lenni, nem érdemlik meg azokat a vádakat, amelyekkel itt nemcsak a t. képviselő urak ille­tik őket, de az egész sajtó. A t. képviselő ur elsősorban a korpaköz­pont működését kifogásolja, még pedig azért, hogy nem juttat kellő mennyiségben korpát az egyes kérelmezőknek, távolabbi vidékről nagy fuvarköltséggel terhelt korpát utal ki az illetők­nek. Mindkét panaszon igyekezünk segíteni, de bátor leszek rámutatni arra, hogy nem a köz­pont működésében van a hiba, de magában a a helyzetben. Méltóztatnak tudni, a katonaság részéről őrölt gabonanemüek korpáját a katona­ság veszi igénybe, a vámőrlő malmokban lévő korpát az őröltetők maguk viszik haza, a többi pedig a korpaközpontba lett utalva. 34*

Next

/
Oldalképek
Tartalom