Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.
Ülésnapok - 1910-664
268 664, országos ülés 1916 sz Az első év folyamán összesen 16.609 kocsirakomány korpa állott a központ rendelkezésére. Ezzel szemben a gezdasági felügyelő által igazolt utalványok alapján a gazdák részéről 25.176 vaggon iránt érkezett kérelem, ezek közül azonban csak 12.449 volt kiutalható, tehát a kérelmezett mennyiség fele, mert 4160 vaggon a kisgazdák és a budapest-környéki tejszövetkezetek részére lett kiutalva. Természetes, hogy nagy az elégedetlenség, amikor mindenki csak szükségletének felét kapja meg. A magyar temperamentum teszi, hogy készek az emberek a gyanúsításra, pedig a felosztást a gazdák egymásközt végzik, a korpaközpont a kiutalásban érdektelen és a legjobb tudása és lelkiismerete szerint iparkodik a rendelkezésére álló korpát igazságosan és egyenletesen elosztani. Minthogy a korpahiány nagy, jogosult az a panasz, hogy néha nagy távolságról utalják ki a korpát. Ha egy gazda jön és igazolja, hogy tehenészete korpa nélkül áll, a központnak pedig nincsen korpája, csak valamely 250 kilométer távolságra fekvő malomban, kénytelen azt nagy távolságról, az átvevő költségére és terhére és hátrányára, szállítani. Hogy a központokkal való operálás egy szükséges rossz, ezt bátor leszek egészen röviden illusztrálni. Ha ma, midőn megbomlottak a termelés és a fogyasztás arányai, a szabad kereskedelem elvét követjük, ezzel oly nagyra növeljük az áruuzsorát és lehetetlenné teszszük az arányos elosztást, hogy ezért a felelősséget egy kormány sem vállalhatja. Látjuk, hogy az entente államaiban is, amelyek gazdaságilag kedvezőbb helyzetben vannak, eltértek a szabad kereskedelem elvétől és ma nincs egyetlen hadviselő állam, amely a szabad kereskedelem irányelvét követné. (Ugy van! a jobboldalon.) A t. interpelláló képviselő urak közül, ha jól emlékszem, Eitner Zsigmond képviselő ur kifogásolta a gabonatermények makszimális árait. A kormány a gazdatársadalom meghallgatásával döntött ebben a kérdésben, még peclig ugy, hogy számolt mindazon súlyos körülményekkel, amelyekkel a magyar gazda ma küzd. Méltóztassék elhinni, senki sem méltányolja jobban a magyar gazda helyzetét és azon buzgalmát, hogy a nehéz viszonyok ellenére megfeleljen feladatának, mint én. Hogy a kormány igazságosan döntött, ennek igazolására bátor vagyok felhozni, hogy pl. a búza makszimális ára nálunk 42 korona, Ausztriában 38, Németországban 27 márka, a rozsé nálunk 34, Ausztriában 31 korona, Németországban 23 márka, az árpáé nálunk 42, Ausztriában 32 és 36 korona, Németországban 30 márka, a zabé nálunk 40, Ausztriában 30 korona, Németországban 30 márka. Azt hiszem, ez bizonyítéka annak, hogy a kormány számolt mindazon nehézségekkel, amelyekkel a magyar gazdának meg kell küzdenie és hogy igazságos mértékkel mért akkor, amizeptember 20-án, szerdán. kor a makszimális árakat így állapította meg. (Helyeslés a jobboldalon.) Áttérve a Haditermény Részvénytársaságra, amint méltóztatik tudni, a t. interpelláló képviselő urak elsősorban annak összeállitását és szervezetét kifogásolták. Azt hiszem, leghelyelyesebben cselekszem, időkímélés szempontjából is, ha lehetőleg dióhéjban megismertetem a t. házat a Haditermény ítészvénytársaság szervezetével és működésével. (Hálljuh ! Halljuk!) A Haditermény Részvénytársaság, mint méltóztatik tudni, a június hó 16-án kelt felhívás alapján a kormány által alakíttatott meg. Az alapítási tervezet kimondja a részvénytőke 5°/o-os kamatoztatását és kimondja, hogy a fölösleg közczélokra fordítandó. Az alapítási tervezet értelmében az elnököt és igazgatósági tagokat a kormány nevezi ki. A t. interpelláló képviselő ur, midőn az igazgatósági tagok névsorát felolvasta, maga is elismerte, hogy az bizalomgerjesztő. Én biztosithatom a t. házat arról, hogy az igazgatósági tagok befolynak az ügyvitelbe, ellenőrzik a Haditermény Részvénytársaság működését és tőlük telhetően iparkodnak legjobb tudásuk és akaratuk szerint az óriási követelményeknek megfelelni. A részvénytársaság 2000 részvényének fele, vagyis 1000 darab az államé, 17 gabonakereskedelemmel foglalkozó pénzintézet — főleg vidéki — jegyzett 147 drb. részvényt, 17 gazdasági egyesület és szövetkezet 76 darabot, 2 fogyasztási szövetkezet, még pedig a Máv. és a szocialisták általános fogyasztási szövetkezete jegyzett 2 részvényt, a kenyérgyár 1 darab részvényt, a vinkovcei tárházak jegyeztek két részvényt, 9 hatóság jegyzett 54 részvényt, 59 malom 528 részvényt, 89 magános pedig, köztük az egri főkáptalan, a kalocsai érsek, a diószegi gazdaság, összesen 190 részvényt. A t. interpelláló képviselő urak ugy állították ide a Haditermény Részvénytársaságot, hogy a részvények túlnyomó többsége a bizományosok és a közvetítő kereskedelem kezében volt. Mint méltóztatik látni, a részvények 10°/o-a sincs a bizományosok és gabonakereskedők kezében. A Haditermény Részvénytársaság tisztviselőinek száma 843, köztük 595 férfi, ezekből fel van mentve 137. A bizományosok száma 353, igaz, hogy vannak köztük nagy gabonakereskedő czégek, melyek nagy irodával dolgoznak. Az albizományosok száma valószínűleg több ezerre rug, minthogy azonban ezek a bizományosok alkalmazottai, a Haditermény Részvénytársaság pontos adatokkal nem rendelkezik. Annyi bizonyos, hogy egy ország gabonakereskedelmét lehetetlen kis apparátussal lebonyolítani. Hogy a felmentések tekintetében elhangzott vád milyen alaptalan, bátor vagyok felhozni azt, hogy a sok ezer alkalmazott közül Összesen 280 van felmentve. Sümegi Vilmos: Ausztriában ötször annyi!
