Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-663

663. országos ülés 1916 szeptember 19-én, kedden. 235 ügyek jövőbeni kezelése tárgyában a ministerelnök úrhoz; Bartos János képviselő ur a hatósági ellátásra jogosultak házi szükségletének és búzában való gazdasági szükséglete bejelentési határidejének meghosszabbítása tárgyában a kormányhoz ; végül Beck Lajos képviselő ur a legfelsőbb hadvezetésben várható változás tárgyában a minísterelnök úrhoz. Elnök: Leszek bátor megtenni javaslatomat a legközelebbi ülés idejére és napirendjére vonatkozólag. (JSalljuJc! Sálijuk!) Tisztelettel javaslom, hogy a ház legközelebbi ülését holnap, szerdán folyó hó 20-án délelőtt tiz órakor tartsa és annak najárendjére tűzze ki gróf Andrássy Gyula, valamint gróf Apponyi Albert indítványának együttes folytatólagos tárgyalását és azután, miután két elhalasztott és hét uj interpelláczió vár előterjesztésre és ezeket megelőzőleg a földmivelésügyi minister ur kivan, amint már jelentettem, két interpelláczióra válaszolni, tisztelettel javaslom, hogy az interpellácziók meghallgatására, illetőleg a földmivelésügyi minister ur válaszának meghallgatására már délután öt órakor térjen át a ház. (Helyeslés.) Méltóztatnak napirendi javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Akkor ezt határozatképen mondom ki. Következik Gedeon Aladár képviselő ur sürgős interpellácziója a földmivelésügyi minister úrhoz, az erdélyrészi menekültek marháinak értékesítése tárgyában. Gedeon Aladár: T. képviselőház! Mindnyájunk szivét igaz fájdalom tölti el, ha arra gondolunk, hogy erdélyrószi polgártársaink az orvul támadó ellenség miatt tűzhelyüket, vagyonukat otthagyva, kénytelenek menekülni. Sok fájdalomtól lehetett volna őket megmenteni, ha azok, akiknek ez kötelességük, kellő gondossággal jártak volna el. Mai felszólalásom keretébe nem tartozik, hogy kiket terhel ezért a felelősség; remélem, hogy egyértelmüleg fogjuk elfogadni őrgróf Pallavicini György t. képviselőtársam ma előadott határozati javaslatát és ezáltal méltóan el fogják nyerni büntetésüket azok, akiket Isten, ember előtt az méltán megillet. Mai interpelláczióm czélja az, hogy rámutassak olyan hibákra, melyek az erdélyrészi menekültek állatállományának átvétele körül mutatkoznak. Teszem ezt azért sürgősen, hogy minél hamarább és oly időben mondjam el az általam tapasztaltakat, mikor még idő van a mulasztások pótlására, hibák kireparálására. (Halljuk! Halljuk !) T. képviselőház! Amint tudjuk, igen nagy számban hoztak el a menekülők magukkal állatállományukból. Hallottuk, hogy intézkedés fog történni ezek átvétele és a köz részére való megmentése tárgyában. Eddig még hivatalos tudomásunk nincs róla, hogy e részben micsoda ! intézkedések történtek. Tegnap olvastam Az Estben egy közleményt, amely, ha a valósággal egyezik, méltán és jogosan okot ad nekünk arra, hogy az ott leirt eljárás ellen tiltakozzunk. Mindaddig, amig nem hallom illetékes tényezőtől, hogy hogyan áll a dolog, csakis Az Est nyomán óhajtok maradni. T. képviselőház! Az Est közli, de különben a földmivelésügyi ministerium által kiadott hivatalos tájékoztató is igazolja, hogy a földmivelésügyi ministerium égisze alatt alakult egy hacliállat-átvcvő bizottság, amint maga a tájékoztató mondja, több szaktestület bevonásával. Ezen szaktestületek között van a Magyar Telepítő- és Parezellázó Bank, valamint az Elelmiszer-Készvónytársaság. Az van a tájékoztatóban, hogy ezek az intézetek teljesen altruista alapon bocsátották a bizottság rendelkezésére tisztviselőiket. De még az esetben is, ha igy van, aggályomnak vagyok kénytelen kifejezést adni az ilyen szervezet ellen. Mi tapasztalataink alapján, aggodalommal nézzük a központok alakulását; nem kell erről hosszadalmasan beszélnünk. Alig van közöttünk, aki ne tudná, hogy a Haditerniénynél és más központoknál milyen kellemetlen tapasztalataik voltak a közönségnek, épen azért bizonyos bizalmatlanság fogadja ezt a szervezetet is. Holott, ha a földmivelésügyi minister ur talán a gazdasági felügyelőket és a kincstári hivatalokban alkalmazott gazdasági tiszteket használná fel erre a czélra, sokkal czélszerübben sikerült volna a bizottság megalakítása. Tudom, hogy ide nagyszámú szervezetre van szükség, de ezeket a szaktisztviselőket mint dirigenseket lehetett volna felhasználni és a katonaságtól minden akadály nélkül lehetett volna kapni elég e téren szakkéjjzett katonát, akiknek működése ennélfogva kevés pénzbe került volna és miután igy is, ugy is a marhák egy részét a katonaság veszi át, egyszerre két czél lett volna elérhető. T. képviselőház, ha már, mint mondom, aggodalommal nézem a bizottság megalakítását, Az Est közleménye igazolja az én aggodalmamat. Az Est leirja, miképen történik ezen marhák átvétele. Előrebocsátom, hogy a Köztelek szerint mik a mai árak a most erősen hanyatló tendenczia mellett. Hízott ökör, kilonkint élősúlyban elsőrendű 5'20—570; másodrendű 4"30—510; harmadrendű 3'30—4'30; tarka hizott, elsőrendű 5—6"25; másodrendű 4'40—5'30 ; harmadrendű 3'40— 4'30; tehén ára: elsőrendű 5'40—5'80; másodrendű 4'30—5'00; harmadrendű 3'40—4"20. Már most Az Est szerint a hadi-átvevőbizottság a következő feltételek mellett veszi át a marhát. Elsőrendű ökröt 3 K-ért, másodrendűt 2'50-ért, harmadrendűt 2-ért. Tehenet elsőrendűt 2'50-ért, másodrendűt 2'10-ért, harmadrendűt 1'80-ért. Tudjuk mindnyájan, akik valamikor állatot 30*