Képviselőházi napló, 1910. XXXII. kötet • 1916. szeptember 7–szeptember 29.

Ülésnapok - 1910-661

661. országos ülés 1916 szeptember lí-én, csütörtökön. 137 nem látta be, hogy helytelen kártyára tette ekszisztencziáját, amikor csak tengerentúli behozatalra és csak ellenséges államra fektette egész népének ellátását ? Németország mindenesetre gondolkodóba esett már a háború alatt, hogy ha lehetséges, minden esetre olyan termelésfokozási intézkedéseket kell tenni társánál, amelyek számára bizonyos esetekben mégis behozatalt biztosítanak. A négy faktor, amelyet vizsgálat tárgyává tettünk, a következő : Magyarországon nem jó a talaj müvelés és hiányos az oktatás. Ezt miniszterségem alatt iparkodtam egy bérszántó szövetkezettel pótolni. A bérszántó vállalat megbukott, de nem azért, mert az eszme rossz volt, nem azért, mert a művelési eszközök rosszak voltak, hanem mert az emberei rosszak voltak. Azért nekem közvetlenül, mielőtt távoztam a ministeri székből, az lebegett a szemem előtt, hogy a talajművelés oly rossz, oly hiányos ebben az országban, hogy amint pl. a lótenyésztést lehet állami szempontból kezelni, nem lehetne-e épigy talajművelő eszközöket beszerezni és azok kezelőit bizonyos fokig katonai fegyelem alatt tartani. (Helyeslés balfelöl.) Méltóztassék megnézni ezt a statisztikát. Amikor ministerségem alatt csináltam a szövetkezeteket, voltak talajművelő eszközök, amelyek egy évben 2000 holdat, voltak viszont mások, amelyek csak 200 holdat szántottak. Az egyiknek volt megfelelő vezetője, a másiknak vezetője rossz volt. A talaj müvelés az ország produkcziójának alapfeltétele. Méltóztassék elhinni, legalább olyan fontos, mint a lótenyésztés és nem tudom, nem kellene-e azzal a szerény propozicziómmal foglalkozni, hogy talajművelő eszközök beszerzésével, esetleg azok vezetőinek katonai fegyelem alá helyezésével lehetne a dolgon segíteni. (Helyeslés baltelöl.) A másik dolog, amelyről most nem lehet beszélni, a, műtrágya kérdése. Ilyen gyárak most alakulóban vannak, háború után talán funkczionálni fognak, de ma nem aktuális a kérdés. A harmadik kérdés az oktatás kérdése. (Halljuk ! Halljuk ! baljelöl.) Az oktatás kérdése Magyarországon gazdasági szempontból a legsiralmasabb. (Ugy van I balfelöl.) Minden országban iparkodnak olyan gazdasági oktatást a népbe beleoltani, amely gazdasági ágból a nép nagyrésze él. Ebben az országban a népnek 70—75%-a földmivelésből él, itt tehát egészen más bázisra kell helyezni az elemi oktatást és különösen más bázisra kell helyezni a vándortanfolyamokat, mert amig azok az elemi iskolák, amelyek szaturálva lesznek gazdasági irányzattal, működni tudnak majd, addig is vándortanitással kell mindent pótolni. Nézetem szerint végzetes hiba volt már mindjárt a háború kitörése után, hogy nem adtak minden szolgabírói hivatal mellé valamely tanárt, nyugalmazott gazdatisztet vagy gazdasági felügyelőt rendelkezésre, aki az illető járásban a közönséget abba az irányba tudta volna terelni, amint azt a gazdasági termelés megkövetelte. KBPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXXII. KÖTET. Ehelyett mi történt ? Az. hogy a pénzügyminister ur kicsinyes takarékossági hajlandósága folytán a gazdasági felügyelők, akiket én azért kreáltam, hogy mindegyikük járja be a vármegye területét, irányítsa és igazítsa útba a tudatlan közönséget, csak központi engedélylyel utazhattak. A háború kezdetén megmondottam otthon saját főszolgabirámnak, hogy próbáljon magának valami gazdasági szakembert szerezni és ezt járása ügyeinek intézésénél bizonyos tekintetben gazdasági tanácsadóként igénybe venni. Ö ezt meg is tette és mondhatom, a termelés szempontjából hasznos eredményeket is ért el. Ezeket csak mellesleg voltam bátor megjegyezni, mert hiszen azzal tisztában lehet mindenki, hogy ha ezt a nagy veszedelmet elhárítjuk magunkról, ha ismét bekövetkezik a béke és a rendes állapotok az országban és a monarchiában, ennek az országnak nemcsak annyi értéke lesz, amennyi politikai értéke van, hanem amennyi gazdasági értéket tud nyújtani szövetségesének. Azért beszéltem erről a dologról, hogy kijelentsem, hogy a magam szerény véleménye szerint nincs ország a világon, amely, ha területileg intakté kijöhet ebből a világháborúból, amely olyan aránytalan könnyen fogja elviselhetni a háború nagy, milliárdos költségét. Ezt fanatikusan hiszem és vallom. Be is bizonyítom, miért. Németország — ismerem Kelet-Németországot, ismerem NyugatNémetországot — elérkezett a termelés makszimumához ; ott a termelés bizonyos ágakban már csak kilókkal szaporítható; ennek felel meg a termelés végösszege is. Oroszországban, amint nekem azt szakértők mondták, a parasztság az aránytalan vérveszteség folytán a termelést nem növelheti és így az stagnálni fog. Magyarországon a termelés az öt főterményben nagyon könnyen egy milliárd értékkel fokozható. Ha Magyarországon kellő eszközökkel megfogunk mindenféle publikumot, amely gazdálkodik, ha kell, kényszereszközzel, ha kell, azáltal, hogy a hóna alá nyulunk és kényszeritjük őket a termelés fokozásába, akkor ebből a többletből Magyarország a többi nemzetekkel szemben könynyebben viseli el a világháború óriási költségeit. Ezt azért hangoztatom, mert, ha Magyarország területileg intaktan tud kijönni a háborúból, akkor nem kell félteni ; ha olyan emberek jönnek, ha olyan kormányzati szellem lesz (Elénk helyeslés baljelöl.) és olyan parlamentje, amely nem közjogilag fog vitatkozni . . . (Élénk helyeslés és derültség jobbjelöl. Nagy zaj és közbekiáltások a szélsőbaloldalon. Elnök csenget.) Ezt is fanatikusan vallom ! Ha Magyarországon nem közjogi vitákat fognak folytatni, hanem, ha az ország komoly termelési és komoly gazdasági kérdésekkel fog foglalkozni, akkor Magyarország nemcsak gazdaságilag, de nemzetileg is fog haladni. (Helyeslés.) A gazdaság és a gazdagság fejlődése a nemzet fejlődése. (Elénk helyeslés.) T. képviselőház ! Nem azért szólaltam fel, hogy differencziákat támaszszak, azért sem, hogy 18