Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-649

90 649. országos ülés 1916 augusztus 11-én, pénteken. cziált megrovom csakis a vagyonadóval egyenlíthető ki. A javaslat azonban teljes ellentétben van ezzel a kimondott nagy alapelvével. A ministeri indokolás azt mondja, hogy a czél a fundált és nem fundált jövedelmek aránytalan megadóztatásának kiegyenlítése. Nos hát, ha ez a czélzat, akkor nem tudom megérteni, hogy mikép lehetett egybekapcsolni a vagyonadóról szóló javaslatban a jövedelemadóval a vagyonadót. A legszorosabb kapcsolatot létesiti a javaslat a vagyonadó és a jövedelemadó között, amennyiben kimondja, hogy a jövedelemadónak azt az összeget, amely a megadóztatott vagyonra vettetett ki, le lehet vonni a vagyonadó összegéből. Először is tehát egy pénzügyileg teljesen kiszámíthatatlan coeffioienssel dolgozik, t. i. azzal a coeffioienssel, hogy nem tudom megmondani előre, hogy tulaj donképen mennyi lesz a megállapított vagyonadóból levont jövedelemadó összege, tehát hogy mennyi lesz a vagyonadó tényleges eredménye. Az igen tisztelt előadó ur ugy segített magán, hogy azt mondta, hogy ő már annyit vett fel mindenféle leütéseknél, hogy ezt egyáltalán nem akarja már számításba venni. Bocsánatot kérek, ez igen nagylelkű elintézése a kérdésnek, hogy ezt a csekélységet nem méltóztatik számbavenni, ha azonban a jövedelemadó-statisztikát veszszük alapul, akkor egyszerűen azt mondhatom, hogy mindaz a jövedelem 20.000 koronán felül és majdnem 10.000 koronán felül, amely földtulajdonból, háztulajdonból és tőkevagyonból származik, továbbá az ipar és kereskedelemből származó jövedelemnek az a része, amely az üzleti tőkékből származik, mind ez a maga megfelelő adójával már előre egyszerűen leütendő a vagyonaód összegéből. Vagyis ezen megoszlási számok szerint összesen körülbelül 70%-a a jövedelemadónak levonásba fog kerülni a vagyonadóból. Hogy lehet ezek után egyáltalán eredményt kalkulálni, amikor a statisztika útmutatása szerint a jövedelemadónak mintegy 70 százalékát le lehet vonni a vagyonadóból ? Ezt megérteni nem tudom, de nem tudom megérteni a czélzatát sem ennek, daczára annak, hogy az igen tisztelt előadó ur nagyon el van ragadva ettől az intézkedéstől nyilvánosan, sőt annyira el van ragadva, hogy még privátim is el van ragadva, ami azután csakugyan valóságos elragadást jelent. (Derültség.) Nem tudom megérteni a czélzatát. Mert ha én azt mondom, hogy különbséget teszek a fundált és nem fundált jövedelmek között és megadóztatom a vagyont, akkor mi közöm nekem ahhoz, hogy a fundált jövedelemnek mi az eredménye és hogyan okoskodhatom ugy, hogy minél nagyobb a, fundált vagyon eredménye, vagyis minél erősebb az az ember, akinek a fundált vagyon a birtokában van, annál kevesebb vagyonadóval rovom meg ? Ez minden logikának teljesen ellenmond, ugy hogy megint csak azt mondhatom, hogy ez lehet finánczpolitikai szempontból nagyon szép és tetszetős dolog, de az igazságnak semmi körülmények között sem felel meg. (Igaz ! Ugy van ! a haloldalon.) Mert ha én azt akarnám, hogy valóságos vagyonadót vessek ki, akkor miért akarom felmenteni a vagyonadó alól azokat, akiknek tőkéje eléri a 9%-os hozadékképességet és kamatozást ? Ezt megérteni képtelen vagyok. Ez büntetés akar lenni azok számára, — ugy hallom — akik az ő tőkéjüket nem eléggé kamatoztatják. Ez, mondhatom, egészen uj dolog. Vagy fordítsuk meg: serkentés akar lenni arra, hogy mindenki legalább 9%-kal kamatoztassa a maga tőkéjét. Bocsánatot kérek, az adóval való serkentések nem nagyon hatékonyak. A plurális választójognál sem hittem, hogy bárki is azért kapna kedvet a szaporodásra, mert a családossággal több voks jár. (Derültség.) Belgiumban sem vezetett senkit se ez a szempont, ahol a plurális választójog fennáll. Azt sem hiszem, hogy a mi családi kedvezményünk bárkire is serkentőleg hatna a szaporodás tekintetében. Csak a meglevő tényállapotokat kívánom honorálni akkor, amikor a többgyermekkedvezményt megadom, de nem szenvedek azon illúzióban, hogy én mint ekszhortátor szerepelek ezen a téren, vagy hogy a javaslat törvényerőre emelkedése által a szaporodást előmozdítanám. (Derültség.) Nem ! csak honorálom, ami már megvan. Ép ugy vagyok ezzel a serkentéssel is. Ha azzal akarok valakit serkenteni, hogy agyonütöm, az mindenesetre nagyon furcsa módja a serkentésnek. (Derültség.) Igen furcsa, hogy arra, aki nem bírja, kivetik az adót, arra pedig, aki kibírja, nem vetik ki. Bátor voltam csendes óráimban kiszámítani, mily furcsaságok következnek a vagyonadó e rendezéséből és a következőket találtam. Felvettem, egy 400.000 koronás vagyont s számítottam ennek a jövedelmezőségét 10%-től 0 %-ig s a következő sajátszerűségeket találtam. A vagyonadó 1300 korona, ez fiksz tétel, amely megmarad, akár hoz valamit a vagyon, akár nem. Ha 10 %-ot hoz, a jövedelemadó 151Ö korona, tehát itt ugy történik a fundált jövedelmek kiegyenlítése a nem fundálttal, hogy vagyonadóból őrá semmi sem fog esni. (Felkiáltások balfélöl: Még vissza kap valamit! Derültség.) Kapni nehezen fog, de hát a dolog ki van egyenlítve. Akinek fundált jövedelme 9 %-ot eredményez, az is 1520 koronát fizet, a nem fundált jövedelem is 1520 koronát. Ez is kiegyenlítés : tehát a fundált és a nem fundált jövedelem egyformán fizet. 8 %-os jövedelmezőségnél a jövedelemadó és a vagyonadó együtt lesz 1400 korona. Most, kérem, az a sajátszerűség következik, hogy ezen alul, akár 7, akár 6, akár 5, 4,3. 2, 1 %-ot vagy semmit sem hoz a vagyon, a vagyonadó és a jövedelemadó együtt mindig csak 1300 korona, vagyis a vagyonadó tétele. Ez igazán mulatságos, hogy 7-től 0 %-ig mindig ugyanazt az adóterhet kell viselni vagyoni és jövedelmi adóban együttvéve. Micsoda rendszer ez ? A t. előadó ur azt mondja, hogy nagyon szép adórendszer, mert a jövedelemadó fejlesztésére