Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-648

6áÉ. országos ülés 1916 augusztus lÖ-én, csütörtökön. éf> tőkét nem fogják becsalogatni, csak megnyomo­rítják az ország földbirtokosságát. Nem tudom, hogy az ellenzéki pártok által előterjesztett javaslatból mit fog a tisztelt minisfcer ur elfogadni. De bármely részét fogadja el, én nem vagyok abban a helyzetben, hogy a javas­latot megszavazhassam, mert e dologban a leg­lényegesebb mindig az, miképen oldják meg a becslés kérdését. Mint a jövedelemadónál, a vagyon­adónál is megvan az a veszedelmes sajátosság, hogy megáll bizonyos összegnél: itt nem megy túl a 2,400.000 koronán. 2,400.000 koronáig szocziális követelmény, hogy fokozatosan nagyobb adót fizessenek, a 2,400.000 koronán felük uraknak pedig már nem kell progresszive fizetniök, azok gyűjthetnek akármennyit, büntetlenül tehetik; j>ersze az 50.000 koronás vagyonú ember már töb­bet fizet, ha egypár ezer koronával többet gyűjt. Nem látom be, hol itt az igazság 1 Méltóztassék tovább kiképezni a progresszivitást talán eny­hítve azzal, hogy szállítsák le az adótételt. Képez­zék Id pl. 5 millióig, de ne félperczenttel, hanem esetleg ennek a felével, vagy képezzék ki még magasabb vagyoni tételig és akkor mindenesetre több fog jutni ez adónemből és pedig fog jutni a vagyonosabb, a két millió koronán felül' vagyonú osztályok igénybevételével. A III. osztályú kereseti adóról nagyon röviden csak egypár szót kivánok szólni. Erre az adóra nézve, gondolom, az előadó ur volt szives a »petrifi­kálás« kifejezést használni.Én megvallom, hogynem látok erre az adónemre nézve petriíiká.cziót. Ne­kem az az impresszióm, hogy a pénziigyminister ur ugy gondolkodott, hogy »ma igénybe veszem egész finánczapparátusomat, hogy uj adókat állitsak be, ennélfogva a régivel nem törődhetem.; nincs erre sem fizikai időm, sem emberem, ennélfogva marad­jon meg és fizessék azt ugy, ahogy eddig fizették«. Hiszen ő nem. petrifikál, hanem azt mondja, hogy a háborús konjunktúrák folytán eredő plusz jöve­delmek azonban megadóztatnak. Hozzáteszi, hogy »túlságosan elfoglalt embereimet igénybe fogom venni, ha azt látom, hogy valakinek több jövedelme van«. Ez teljesen igazságos. A háború ugyanis olyan jövedelmeket pro­dukált, amelyekről el lehet mondani, hogy ha szabad bárkit 10%-os adókulcscsal megadóztatni, akkor elsősorban is ezeket kell igy megadóztatni. En tehát idegenkedem a »petrifikálás« szótól, nem is szeretném, ha ilyen szempontból petrifikálnák az adót; igenis tessék azokat megadóztatni, én nem félek attól, ha azokat 10%-os kulcs szerint adóztatják meg, merb hiszen azok már bizonyos nivót elértek a múltban is és azfc túl is haladták; azok eddig is fizettek adót, ennélfogva az eddigi jövedelmükön felüli plusz jövedelem adójáról van szó; ezeknél tehát a 10%-os adókulcs már a progresszivitás elvénél fogva sem kifogásolható. De nem igazságos abból a szempontból, mert a Wekerle-kormány a progressziót ugy állapította meg, hogy akkor ez a kereseti adó meg fog szűnni, ha tehát a Wekerle-féle jövedelmi adót részben KÉPVII. NAPLÓ. 1910—1915. xxxi. KÖTET. élet belé jjte tjük, akkor evidens, hogy az igazsá­gosság ugy kívánná, hogy a törvény azon sza­kaszai is életbeléptessenek, amelyek hatályon kívül helyeznek egy 10%-os adót. Hiszen ott megcsinál­tuk az 5%-os kereseti adókulcsot. De ha erre azt mondaná a pénziigyminister ur, hegy ma nem arról van szó, hogy igazságosságot statuáljunk pénzügyileg, hanem arról, hogy mentül több pénzt kapjunk, akkor deferálok és elfogadom a javaslatot azzal az indokolással, hogy nem tudunk másként pénzt teremteni, tehát kényszerből foga­dom el és akkor nincs határ és nincs megállás. Én nagyon jól tudom, hogy valamint a háborúban nincs megállás és nem lehet azt mondani, hogy ed­dig harczolunk és tovább nem, ugy, konczedálom, pénzügyi téren sem mondhatjuk, hogy álljunk meg a 10%-nál, mert lehet, hogy tovább is kell men­nünk és kell mennünk az utolsó határig. Ennélfogva abban a tudatban, hogy ez még csak az ország megterhelésének egy kis előjátéka, sőt talán nem is előjátéka, hanem még csak a hang­szerek hangolása ; hogy a nagy zenekar még csak ezután fog felvonulni és jönnek majd az óriási adó­terhek ; nem tudok ez ellen kifogást tenni, mert hi­szen ez kötelessége a kormányzatnak, hogy elő­készítsen bennünket és a pénzügyi talajt arra, hogy az óriási szükségletnek valamilyen fedezetét nyerje. De amennyiben ezt mégis meg lehet csinálni, — és véleményem szerint meg lehet csinálni — ugy, hogy az igazságosság és a polgárok szabadsága sérelmet ne szenvedjen : kérem, hogy Földes Béla t. barátunk által előterjesztett határozati javaslat figyelembevételével méltóztassék az egész javasla­tot átdolgozni. (Helyeslés.) Elnök : Az ülést d. u. 4 óráig felfüggesztem. (Szünet után.) (Az élnöJci szélcet Simontsits Elemér foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Szólásra következik? Szojka Kálmán jegyző : Gróf Batthyány Ti­vadar. Gr. Batthyány Tivadar: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Azt hiszem, alig van a magyar kép­viselőház mostani háborús cziklusában fonto­sabb kérdés, mint az, amelynek egyik alkotó részét az itt előterjesztett adójavaslatok képe­zik. Hangsúlyozom, egyik részét, mert hiszen tulajdonképen az adó javaslatokat egymagukban külön, nézetem szerint, komolyan és alaposan elbírálni és azokra nézve állást foglalni nem lehet mindaddig, mig mindazon kérdésekre nézve, melyek az adókérdésekkel kapcsolatban vannak, teljes tájékozást nem kaptunk. Én a magam részéről szándékozom az egész komplekszumra nézve, mindjárt előre is jelzem, bizonyos mérle­get felállítani és e mérlegből azután levonni a konzekvencziát, hogy én a magam részéről mi­ként képzelem az adóreformok és adótörvények keresztülvitelét. (Halljuk! Halljuk !) 9

Next

/
Oldalképek
Tartalom