Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-648

648. ORSZÁGOS ÜLÉS 1916 augusztus hó 10-én, csütörtökön, Beöthy Pál, Szász Károly és Simontsits Elemér elnöklete alatt. Tárgyai : A jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről, a vagyonadóról és az 1916. évre kivetett III. oszt. kereseti adó érvényének fentartásáról szóló törvényjavaslatok együttes általános tárgyalása. — Az inditványkönyv felolvasása. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: gr. Tisza István, Sándor János, Teleszky János, Balogh Jenő, b. Harkányi János, Jankovich Béla, Hideghéthy Imre. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 30 perczkor.) Beöthy Pál elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti SzinyeiMerse Félix; a j avaslatok mellett felszólalókat jegyzi Mihályi Péter, az azok ellen felszólalókat pedig Szőj ka Kálmán jegyző ur. Áttérünk a napirendre : a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről (írom. 1291, 1304), a vagyonadóról (írom. 1292, 1304) és az 1916. évre kivetett III. osztályú kereseti adó érvényének fentartásáról (írom. 1293,1304) szóló törvényjavaslatok együttes általános tárgyalásának folytatására. Ki következik ? Szojka Kálmán jegyző." Gróf Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: T. ház! Azon szoros kapcsolatnál fogva, mely Magyarországon vagyon és földbirtok között fennáll, tisztelettel kérem a t. ház engedelmét, hogy felszólalásom folyamán egész röviden pár szóval a tárgytól eltérjek. Elnök: Gondolom, a t. ház megengedi. (Helyeslés.) Gr. Esterházy Móricz: Mielőtt felszólalásom tulaj donképeni tárgyára, a vagyonadóra áttérnék, egész röviden foglalkozni kivánok azon másik két javaslattal is, mely a ház tárgyalásainak napirendjére tüzetett ki. Midőn kijelentem egyúttal azt is, hogy azon párt nevében, melyhez tartozni szerencsém van, hozzájárulok Földes Béla t. képviselőtársam határozati javaslatához, egyszersmind hangsúlyozni akarom a különböző ellenzéki pártok azon egyértelmű állásfoglalását is, hogy ezen adójavaslatok a határozati javaslat szerint csak két évre szóljanak, makszimum három évre, már csak azért is, mert midőn a mandátumunk meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot tárgyaltuk és elfogadtuk, azon általános nézet alakult ki, hogy e meghosszabbított mandátum alapján csak múlhatatlan, legszükségesebb időre szóló törvényjavaslatok elintézésére nyertünk megbízást. (Helyeslés balfelöl.) Mindkét javaslatra nézve, értem a jövedelemadót és a kereseti adó fentartásáról szóló javaslatot, kívánjuk az adóösszegek kontingentálását, egy makszimális összeg meghatározását, még pedig elsősorban a városok igen súlyos, a háború következtében még súlyosabbá vált terheinek könynyitése végett, amennyiben a makszimális összegen felüli összegek megállapítandó kulcs szerint a városoknak volnának átutal andók. (Helyeslés bal felől.) A kerseti adó érvényének fentartásáról szóló javaslat, mint a t. előadó ur tegnap helyesen megjegyezte, általában ez adó petrifikálását tűzi czélul. De bátor vagyok a t. ház figyelmét egy különös jelenségre felhívni, t. i. arra, hogy bizonyos, igaz hogy kivételes esetekben, a javaslat nemcsak az adót petrifikálja, hanem magát az adóalapot is. Azt mondja t. i. a 4. § e kivételes esetekre nézve, hogy az 1917, 1918 és 1919-re kivetendő harmadosztályú kereseti adó megfelelően akkor is, ha az illetőknek haszonhajtó foglalkozása ez években előreláthatólag már nem is fog oly eredményeket felmutatni, mint az előző években és az igy megállapított többletet akkor is tartoznak fizetni, ha haszonhajtó foglalkozásuk időközben megszűnik. Ebben én elsősorban az adóalap bizonyos petrifikálását látom. És ha el is fogadom a tételt, hogy valaki akkor is fizessen adót, mikor az adóalap már megszűnt, ami teoretikus szempontból tarthatatlan, gyakorlatilag, elismerem, talán bizo-