Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-656

656. országos ülés 1916 mint eddig, ugy ezentúl is minden, ellenséggel szemben, jöjjön az bárhonnan is, hazáját és apostoli királya trónját vérével és vagyonával és minden tőle telhető áldozattal meg fogja védeni, (Élénk éljenzés és taps a ház minden oldalán.) Kötelességemnek tartottam ezt a nyilatkozatot megtenni, (Halljuk! Halljuk!) nern azért, mintha a román nép hűségében monarchiánk keretén belül bárki is kételkedhetnék, (Helyeslés a jobboldalon.) de ezúton akartuk felvilágosítani az igazságról azon kültényezőket, akik a világháború ezen ujabb fázisában Magyarország román népéről talán azt tételezték fel, hogy az a trón és haza iránti hűségben bizonyos körülmények között meginoghatna. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen nyilatkozatomat tudomásul venni. (Hosszas élénk helyeslés, éljenzés és taps a ház minden oldalán.) Elnök : Gróf Apponyi Albert ! (Halljuk ! Halljuk !) Gr. Apponyi Albert: T.'képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Azt hiszem, hogy a ház osztatlan megelégedéssel, rokonszenvvel és belső elégtétellel hallotta azokat a szavakat, amelyek Pop Cs. István t. képviselőtársamnak ajkairól az imént elhangzottak. (Helyeslés.) Nem nekünk volt erre szükségünk, hogy azokat halljuk, hanem, amint t. képviselőtársam igen helyesen mondotta, künn, ezen ország határain kivül rosszhiszemüleg terjesztett inszinuácziók és remények és ezekre épitett légváraknak szétfosztására volt szükséges, hogy e nyilatkozatot tette és engedje meg a t. ház, hogy neki ezen szavaiért köszönetemet kifejezzem. (Elénk helyeslés a ház minden oldalán.) Ami az igen tisztelt ministerelnök ur által bejelentett hadüzenetet s a háborúnak és politikai helyzetünknek ezt az ő általa jelzett ujabb fázisát illeti, kötelességem teljesitését nem látom olyan egyszerűnek, aminőnek eddig találtam. Az minden kétséget kizár, hogy minden ellenség eüen, amely hazánk integritására tör, vagy a pragmatika szankczióban foglalt kölcsönös védelmi kötelesség teljesítésére minket felhiv, mondjuk, minden ellenséggel szemben Magyarország, az egész magyar nemzet, egész erejével teljesíteni fogja, teljesítette és teljesiti kötelességét. De ha van támadás, amely a magyar nemzetnek ezt az önvédelmi enerzsiáját a legvégsőbbig fokozni alkalmatos, amely kétszeresen kötelességünkké és lelki szükségünkké teszi, hogy minden erőnket összeszedjük annak visszautasítására, hát bizonyosan Románia támadása az. (Elénk helyeslés.) En hazánk integritását kerülő utón megtámadottnak látom, megtámadottnak tartottam eddig ellenünk sorakozott ellenségeink által is, de most minden magyarázást, minden félreértést, minden eltérő nézetet kizáró brutalitással tette egy uj ellenség, még.pedig ugy, hogy áruló és orvul támadó módon támadt hazánk megszentelt területére. (Igaz/ Ugy van ! Tapsok.) Ne legyen tehát kétség az iránt senkiben, hogy nincs Magyarországnak az a politikai tényezője, amely nem tartaná kötelességének szeptember 5-én, kedden. 453 hozzájárulni ahhoz, hogy ebben a szó betűszerinti értelmében önvédelmi harezunkban a nemzet összes energiái megfeszítésének kell érvényesülnie. (Igaz I Ugy van !) De, t. képviselőház, itt sem áll meg az én kötelességem. Mint honpolgárok a haza védelme iránti kötelességünk teljesitését természetesen feltételekhez nem szabhatjuk, de mint törvényhozó, nemcsak az a kötelességünk, hogy e nemzeti energiákat felhívjuk és Boroztassuk, hanem az is, hogy minden befolyásunkat, minden hatalmunkat arra összpontosítsuk és irányítsuk, hogy e nagy nemzeti erőfeszítésnek sikerességére nézve az összes tárgyi és személyi garancziák meglegyenek. (Ugy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) És ezt, t. képviselőház, ezt az ügyet, ezt a kötelességet nem teljesíthetjük, nem szolgálhatjuk hallgatással, a jogos,-a szükségszerű, kritika mellőzésével. (Ugy van ! Tapsok a bal- és a szélsőbaloldalon.) En, tisztelt képviselőház, sokáig hallgattam. Sokan ezt kifogásolták is. Tudtam, miért tettem. Tettem azért, mert ugy akkor, mint ma, eljárásomban nem volt és nem lehetett semmi más irányító, mint az, hogy hazánk önvédelmének harczában a győzelem és a győzelmes, biztos béke kivivására irányított erőfeszítések sikerességét tőlem telhetőleg előmozdítsam. (Elénk helyeslés.) Minden más szempontot eleve kizártam. (Helyeslés.) Azok a nagy ellentétek, amelyek elválasztottak és elválasztanak a tisztelt túloldaltól és az annak bizalmából a kormányt viselő kormánytól, ezek a nagy ellentétek meg nem szűntek, de szünetelnek és ma nem azoknak a szempontjából gya korlom a kritikámat. Annak is meg jő ismét az ideje, (Ugy van! a jobboldalon.) azoknak a differencziáknak kivivására is mód jöhet ismét. Ma tisztán abból a szemj)onfcból nézem a dolgot és birálom, hogy vájjon annak a nagy feladatnak megoldására képeseknek bizonyultak-e azok a tényezők, amelyek vezetnek és dominálnak a háború győzelmes vitele és győzelmes befejezése tekintetében. (Igazi Ugy van! Tapsok a bal- és a szélsőbaloldalon.) T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Azí a feltétlen bizalmat, hogy minden ellenőrzés, minden kritika, minden hozzájárulás nélkül vigyék továbbra is diktatórius módon a hatalmat, a történtek után nem igényelhetik. (Ugy van ! Tapsok a bal- és a szélsőbalöldalon. Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Mondjon le! — Halljuk ! Halljuk!) Amily kötelességemmé tettem eddig a tartózkodást, ugyanoly kötelességemnek tartom most azt. hogy keressem az alkalmat, hogy mindazon határok közt mozogva, amelyekben a nemzeti védelemnek érdekeit nem veszélyeztetem, (Helyeslés a jobboldalon.) az ügyek vezetésével szemben a komoly kritikával tőlem telhetőleg a szükséges változások beállásának ügyét elősegítsem. (Helyeslés.) Ha, amint hiszem és amint okom van feltételezni, ennek a kritikának gyakorlására nekünk mód és alkalom nyujtatik, nem szándékozom annak I részletezésébe ennek a napirend előtti felszólalás-