Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

38 647. országos ülés 1916 hangoztattunk, amely kívánalmat a t. pénzügyminister ur honorált is, azt hiszem tehát, hogy semmi nehézsége sem lesz annak, hogy ezen javaslatnál is engedjen ennek a kívánságnak. (Olvassa:) »6. A vagyonadónál a pénzügyministernek az egyes adózók eseteiben adott hatáskör a jövedelemadónál javasolt módon az adófelszólamlási bizottságra, illetve a közigazgatási bíróságra ruházandó.« Ez is olyan pont, amelyről már volt szó a hadinyereség megadóztatásánál; ott is szíves volt a t. pénzügyminister nr honorálni ezt a posztulátumot, amely különben az ö tehermentesítését jelenti, hogy ne közvetlenül az ő hatáskörében, hanem a felszólamlási bizottság által történjék ezen ügyek elintézése. Hiszen igen közel fekszik a magyarázat, (Halljuk!) hogy mi kell hogy vezesse az ellenzéket, de egyáltalán mindenkit, aki a parlamentarizmus érdekét szem előtt tartja, az t. i., hogy lehetőleg ne a legfelsőbb ponton és ne ott, ahol mindenesetre az ország politikai szervezete konczentrálóclik, kelljen ezen ügyekben intézkedni. Mert hiszen a parlamentáris kormányzatnak egyik sajátsága az — és ezzel azt hiszem teljesen óvatosan és objektíve Ítélem meg a dolgot. — hogy az a pártkormányzat (Helyeslés balfelöl) és ebben a pártkormányzatban mindenesetre az egyének, az állampolgárok érdekeit kell védelmezni; hiszen ez jut kifejezésre minden parlamentáris állam igen fontos intézményeiben ; erre való pl. a közigazgatási bíróság is. Erre való tehát ez a pont is, hogy a pénzügyminister mentse fel magamagát azon kellemetlen kötelesség alól, hegy ő olyan kérdésekben intézkedjék, amelyekre nézve tőle azt kívánják, hogy ő a pártérdekeknek tegyen eleget. A III. osztályú kereseti adó fentartása tekintetében, miután a határozati javaslatot nem ugy szövegeztük meg, hogy az mindjárt beillesztessék a törvényjavaslatba, csak röviden kiemelem azt, hogy kívánjuk a 10%-os kulcs alkalmazásának mellőzését. Hiszen nagyon természetes, hogy magában véve ez a 10%-os kulcs egy lehetetlen kulcs volt, amelynek következményei voltak a bekövetkezett lehetetlen állapotok : hogy olyan vallomások történtek, amelyek messze elmaradtak a valóságtól és amelyek az adómorálról igen kedvezőtlen képet festettek. (Ugy van balfelöl.) Hangsúlyoztatott, hogy a III. osztályú kereseti adót tulajdonképen el kellene törülni, mivel ez is jövedelemadószerü szolgáltatás és van egy külön jövedelemadó. Ha tehát csak az állami kényszerhelyzet vezet arra, hogy ezt az adószolgáltatást fentartják, akkor legalább enyhíteni kell ós pedig oly módon, hogy azon kivételes esetekben is, — a pénzügyi bizottság által átdolgozott törvényjavaslat értelmében — amelyekben uj kivetés történik, ott se a régi 10%-os kulcs alkalmaztassák, hanem az a kulcs, amely az 1909-iki törvénynek megfelel, mert hiszen az illető azonkívül fizeti a jövedelemadót és fizeti alkalmasint a hadinyereaugmztus 9-én, szerdán. ségadót is, mert hiszen a pénzügyi bizottság módosítása, — ha jól értelmezem és kommentálom — tényleg csak azt eredményezi, hogy a kivetés csak kivételesen azon esetekben következik be, ahol a háború befolyása alatt az illetőnek keresete jelentékenyen emelkedett. (Elénk helyeslés bálfelöl.) Egyébként határozati javaslatunk megfelelő része következőképen szól (olvassa) : 1. Minthogy ugy az 1909: IX. t.-cz. 19. §-a (kereseti adóról szóló törvény), mint az 1912:LIII. t.-cz. 14. §-a (adőnovella) megállapította a III. osztályú kereseti adó évi legnagyobb főösszegét (makszimális kontingensét), minthogy továbbá a most tervezett jövedelemadó az 1909 :X. t.-cz.-ben alkotott jövedelemadónál még súlyosabb, mert 7. §-ában eltörli az 1909 : X. t.-cz. 18, §-át, amely a jövedelmet a keresménynyel azonosította és ezenfelül fenmarad az 1909. évi adóreformmal megszüntetni szándékolt általános jövedelmi pótadó terhe is: ezúttal még fokozottabb mértékben indokolt és szükséges, hogy a III. osztályú kereseti adó évi legnagyobb főösszege törvényben állajüttassék meg. A főösszegen felül elért bevétel a törvényhatósági és rendezett tanácsú városok közt osztandó fel. 2. Minthogy az indokolás szerint a törvényjavaslatnak az az alapgondolata, hogy a kivetett III. osztályú kereseti adó ujabb kivetés nélkül 1917, 1918. és 1919. évekre érvényben marad, világosan kifejezésre kell juttatni, hogy a kereseti adó ujabb megállapítása nem történhetik az 1875 : XXIX. t.-cz.-ben megállapított tízszázalékos adókulcs alkalmazásával, hanem csupán arányosítás utján. 3. Amennyiben kivételes esetben (lásd a javaslat 4. §-át) mégis a kulcs szerint való kivetés foglalhatna helyet, tekintettel az uj jövedelmi adóban s megmaradt általános jövedelmi pótadóban és a hadinyereségadóban a természetes személyek által amúgy is viselt adóteherre, legfeljebb az 1912 : LIII. t.-cz. 13. §-ában megállapított kulcs alkalmazását tartjuk megen gedhetőnek. A t. liáz talán egy hiányt fog konstatálni, t. i. azt, hogy e javaslatban az értékmegállapitásról részletesen nem nyilatkozunk, bár ez, mondom igen fontos részlete a törvényjavaslatnak, de czélszerübbnek tartjuk, ha a részleteknél fogjuk ebbeli álláspontunkat ismertetni. Annyit már most is jelezhetek, hogy az értékmegállapitásnak a mi felfogásunk értelmében a vagyon különböző kategóriái szerint különbözőkópen kell történnie; lehetetlen ugyanazon ismérveket, ugyanazon kritériumokat alkalmazni a vagyon minden nemére; különbséget kell tenni a mezőgazdasági terület közt, a házterület vagy építésre szolgáló terület, a beépített és be nem épített, valamint a beépítésre egyáltalán nem alkalmas területek közt; tekintettel kell lenni az ipari vagyon specziális viszonyaira. Ezeket mind a részleteknél fogjuk előadni és igy most azzal