Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

647. országos ülés 1916 nem tartjuk megengedhetőnek, hogy a vagyoni adóból levonható legyen a jövedelemadónak az a része, amely a vagyonadóban megadóztatott vagyontárgyakból eredő jövedelemre esik. (Javaslat 15. §.) Nem tartjuk helyesnek a vagyoni adó tételeinek esetenként való mérséklését, vagy teljes elengedését sem. (Javaslat 15. §.) Mindezen intézkedések a vagyonadó természetével ellenkeznek és különösen a 9%-os hozadékot elérő vagyonnál teljes vagyonadómentességet jelentene. E látszólag szigorú, de valójában a levonások és elengedések által pénzügyi hatásában erősen lefokozott, egyeseknek igazságtalan mentességet és mérséklést, másoknak viszont túlságos megterhelést jelentő vagyonadó helyett pénzügyi szempontból is czélszerübbnek, áttekinthetőbbnek és egyúttal igazságosabbnak tartjuk, ha a vagyonadó tételei a javaslatban komtemplált adótételek felében állapittatnak meg, de mindenféle levonás, mérséklés és elengedés kizárásával. A vagyonadó adótételei a felsőbb fokokon nagyobb fokozatossággal képezendők ki a 2,400.000 koronát felülhaladó vagyonokra is kiterjedően. (Helyeslés balról) 2. A családfentartók számára kivánt kedvezményeket és az ezen kötelezettséggel nem terhelt adózóknak külön 10—15%-os pótlékkal való megrovását a vagyonadónál is megfelelően alkalmazandónak tartjuk. 3. Nem tartjuk indokoltnak, hogy a javaslat adómentesnek nyilvánítja válogatás nélkül az összes nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat. (Ügy van! balfelöl.) Habár ez a mentesség egyes kategóriáknál indokoltnak is látszik (biztosítási társulatok, kölcsönösségre alapított szövetkezetek stb.), mégis ezen elv általános alkalmazása a konczentrált, rendkívül erős adózási képességű nagytőke érthetetlen kedvezményezését jelenti. A kettős megadóztatás elkerülése czéljából sokkal megfelelőbb volna a részvényes adómentessége a részvényvagyon tekintetében. T. ház! B pontnak magyarázatára . csak annyit bátorkodom megjegyezni, hogy igen helyesnek tartjuk annak az elvnek lehető keresztülvitelét, hogy a személyi adók fizikai személyekre vonatkozó adóknak tekintessenek, bár tudjuk, hogy e dogmatikus állásponttól eltérések is fordulnak elő. De én elvileg fentartoni ezt az álláspontot, azonban tekintettel azokra a rendkívüli viszonyokra, amelyek között élünk és amelyekre mindig tekintettel kell lenni, — hiszen itt az állam elsősorban azzal indokolja az állampolgárok igénybevételét, hogy óriási nagy szükségletei vannak és ha ezek nem volnának, mindenesetre kíméletesebben járna el velük szemben — minthogy, mondom, ez az ok, ennek következtében, ha találunk erős adóalanyokat, erős gazdasági intézményeket vagy testületeket: nem tartom indokoltnak, hogy ezek kivételt képezzenek. (Helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) augusztus 9-én, szerdán. 37 Ezt annál inkább elfogadhatják nézetein szerint azok is, akiknek talán skrupulusaik volnának, mert mi azt az álláspontot képviseljük, hogy a vagyonadó behozatalát tulajdonképen csak két évre lehet elhatározni, két év múlva pedig talán máskép határoz a törvényhozás; addig a háboruokozta terhek elviseléséről gondoskodva lesz. Tudjuk, hogy háborúk alkalmával már sokkal kétségbeesettebb intézkedésekhez is nyúltak, hálával is kell lennünk a t. pénzügyminister ur iránt, hogy ilyen kétségbeesett intézkedéseket eddig még nem tett, mert az eddigi intézkedések még igen mérsékeltek és alkalmazkodnak az ország nehéz helyzetéhez; az adóerőket kímélik, ezen kíméletnek elvét akarják respektálni és honorálni. A kivételes helyzetre való tekintettel azonban mégis meg kell jegyeznem a következőket: Ami a részvénytársulatokat illeti, természetes, hogy azoknál tekintetbe kell venni azoknak berendezését, szervezetét, rendeltetését. Olyan társulatoknál, amelyek leginkább csak idegen vagyont kezelnek, amely vagyon tehát már bizonyos czélra le van foglalva, mint pl. a biztosító intézeteknél, ott természetesen a teher megkönnyebbítéséről gondoskodni kellene, azonban a részvénytársulatoknak általában való felszabadítását és adómentességét indokoltnak nem tartjuk. (Helyeslés balfelől.) Ellenben igenis a kettős megadóztatás elkerülése czéljából helyesnek tartanok azt, hogy az a vagyon a részvényesnél azután újból ne adóztattassék meg. (Élénk helyeslés a szélsőbálóldalon.) (Olvassa:) »4. A jogbiztonságba ütközőnek tartjuk, hogy a javaslat az értékmeghatározás, a becslési eljárás és a helytelen becslés ellen rendelkezésre álló jogorvoslatot részletesen nem szabályozza és az egész javaslatot a vallomási kényszerre alapítja, amelyet még a porosz vagyonadó sem ismcr.« Ezt a pontot sem kell különösen indokolni, mivel, ha jól emlékszem, az előadói székből is említés történt arról, hogy a törvényjavaslatnak feltétlenül ki kell terjeszkednie a kérdésnek arra a részére, amely mintegy a legkényesebb, hogy t i. ki által, miképen és mily módon történik az értékbecslés, mert hiszen ez a fájó jxmtja ennek a javaslatnak, hogy esetleg olyan egyének által és oly körülmények közt fog a becslés megtörténni, hogy az az illető vagyon értékének semmiképen sem fog megfelelni és igy a közérdeknek sem felelhet meg. (Olvassa:) »5. Magában a törvényben szabályozandó a becslőbizottságok alakulása, figyelemmel a felbecsülendő vagyontárgyak különböző kategóriáira és az' önkormányzat részvételének kellő biztosítására. A fél számára biztosítandó az a jog, hogy a becslési eljárás során ellenőrző szakértőt alkalmazhasson.« (Helyeslés balfelöl.) Ez is olyan intézkedés, amelyet már a hadinycreségadóról szóló javaslat tárgyalásakor