Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.
Ülésnapok - 1910-653
653. országos ülés 1916 cu szitendők, hogy az erdők jókarbantartása és használatuk tartamossága biztosíttassák és a fatenyésztésen kívül az erdei melléktermények használata is szabályoztassék«. Mondom, ez olyan czél, amely a mai időkben, azt hiszem, még fontosabb és még nagyobb közgazdasági jelentőséggel bir, mint 1879-ben. Azzal is bátorkodom módositványomat indokolni, hogy hiszen a jövedelmi adó részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat indokolásában ezen, törvényszakaszra való utalás fel volt véve. Épen azon már sokszor emiitett körülménynél fogva, hogy hat törvénynyel van dolgunk, ; nagyon, könnyen meglehet, hogy a pénzügyi hatóságok, de különösen a felek azon egy javaslat indokolását egyhamar nem fogják megtalálni és tényleg előállhat, — azt hiszem, a gyakorlatban elő is fog állni — az az eset, hogy a rendes üzemterv fogalma tekintetében igen eltérők lesznek a nézetek. Ezt voltam bátor röviden módosításom indokolásául felhozni, megjegyezve, hogy egyéb általános közgazdasági és erdészeti indokaim is vannak, amelyeket azonban azt hiszem, helyesebb lesz a vagyonadóról szóló törvényjavaslat tárgyalásánál az erdei birtok forgalmi értékének megállapítása kérdésénél részletesebben előadnom. Csak egész röviden arra szorítkozom, hogy benyújtom módositványomat, amely következőkép hangzik (Olvassa): hogy a harmadik bekezdés »üzemterv szerint kezeltetnek« szavai után tétessék zárjelben: 1879 : XXXI. 17. §-a. Kérem a t. házat, méltóztassék ezen módosításomat elfogadni. Elnök: Szólásra senki sem lévén feljegyezve, kérdem, kiván-e valaki szólni. (Senki sem.) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Hozzájárulok gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosításához és ennélfogva kérem a t. házat, hogy a 6. §-t az ő módosításával méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. T. ház! A 6. §-hoz gróf Esterházy Móricz kéjjviselö ur adott be egy módosítást, amelyet a pénzügyminister ur is elfogadott, én tehát a kérdést mindjárt ugy fogom feltenni, hogy méltóztatik-e a szakaszt a képviselő ur által beadott módosítással elfogadni. (Helyeslés.) Kérdem tehát a t. házat, méltóztatik-e a 6. §-t a gróf Esterházy Móricz képviselő ur által beadott módosítással elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A képviselőház a 6. §-t gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosításával fogadja el. Következik a 7. §. Kostyál Miklós jegyző (olvassa a 7. §4, amely észrevétel nélkül elfogadtatik. Olvassa a 8. §-t.) Elnök: Szólásra ki következik? us 24-én, csütörtökön. 339 Hoványi Géza jegyző: Földes Béla! Földes Béla: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) Az ellenzék a jövedelmi adóra vonatkozólag azt a javaslatot tette, hogy az adókulcs fejlesztessék, különösen a felsőbb fokozatokon, hogy az ne 5°/o-nál állapodjék meg, hanem emelkedjék 6%-ig. Minthogy a 9. és 10. §. már az adótételekre vonatkozik és én egy uj 8. §.-t óhajtanék ajánlani, bátor vagyok e szakasznál felszólalni és indokaimat előterjeszteni, amelyek e javaslat benyújtására vezettek. T. ház! Az 1909 : X. t.-cz.-kel létesített jövedelmi adónak adókulcsa, amely ott a 24. §-ban előadatik, nem felel meg egészen a szocziális igazságosság követelményének. Ezt látjuk már akkor is, ha e tételeket összehasonlítjuk az osztrák törvénynyel. Az osztrák törvény által megállapított adótételek azt mutatják, hogy ott az osztó igazságnak, a szocziális igazságnak megfelelően, az alsó fokokon a kulcs sokkal alacsonyabb, azután a magasabb fokokon jelentékenyebben emelkedik, mint az nálunk az eset. Hogy egy példát felhozzak, látjuk, hogy először is a létminimum adómentességére nézve az az intézkedés volt, már a régi törvény szerint, az 1896-iki törvény szerint, hogy ott a létminimum adómentessége magasabbtin állapittatik meg. Ezzel a kérdéssel nem akarok foglalkozni, mert ennek gyakorlati jelentősége nincs, minthogy nálunk a jövedelmi adó kivetése a 10.000 K-án felüli jövedelmekre van tervbe véve. Eddig 20.000 K-án felül volt, most 10.000 K-án felül' De mégis, hogy ugy mondjam, elméleti megítélés szempontjából nem lehet mellőzni azt a kérdést, vájjon nem lett-e volna indokolva most, amikor a pénzügyminister ur azzal a tervvel lép a törvényhozás elé, hogy ő a jövedelmi adót, amely eddig két éven át csak ideiglenesen lett életbeléptetve és specziális czél megvalósítása érdekében, t. i. a hadsegélyezés által okozott költségek viselésének megkönnyítésére, most végleg akarja beiktatni a mi adórendszerünkbe, mondom, nem lett-e volna indokolva, ezt a törvényt alaposan átdolgozni és különösen az adókulcs tekintetében, mert az adókulcs a magasabb szocziális követelményeknek nem felel meg. Mondom, ha az alsóbb fokokat veszszük, látjuk, hogy minden egyes tételnél egészen 26.000 K-ig Ausztriában az adótétel — mert hiszen tulajdonképen nem adókulcsot állapit meg sem a mi törvényünk, sem az osztrák, hanem adótételeket fokozatokban, — minden egyes fokozatnál az adóteher Ausztriában kisebb egészen 26.000 K-ig, 26.000—40.000 K-ig az osztrák adótételek valamivel nagyobbak, de azután következik megint 60.000 K-tól végig, ami itt van keresztülvive, az a törekvés, az a gondolat, hogy a felső osztályoknak az adóztatási képessége lehetőleg igénybe vétessék. Hogy mily nagy különbségek vannak, azt a következő példák mutatják. Például már 136.000 K jövedelemnél a különbség az, hogy 43*
