Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

338 $53. országos ülés 1916 augusztus 24-én, csütörtökön. felszólamlási bizottság által a fél terhére meg nem változtatható. Már pedig Jaezkó képviselő ur álláspontja ezt tenné szükségessé. Az adót nem a pénzügyi hatóság veti ki, sem elsősorban, sem a további fokon, hanem az adófelszólamlási bizottság. A pénzügyi hatóság tisztán javaslatot terjeszt elő, mely csak támpontot szolgáltat, de az adókivetést az adózó polgárokból álló bizottság végzi. Ennek keze ne legyen ahhoz kötve, hogy feljebb ne mehessen, mint a pénzügyi hatóság javasolja, vagy hogyha az adózó meg nem jelenik, ne lehessen magasabban megállapítania adóját, mint a pénzügyi hatóság javaslata. Utóvégre az adózónak tudnia kell, hogy a pénzügyi hatóság javaslata nem oly dolog, mely felfelé, is nem módosítható s ezért saját érdekében áll, hogy a bizottság ülésén akkor is megjelenjék, ha a javasolt adóval meg van elégedve. Csak röviden ezeket óhajtottam megjegyezni és kérem a t. házat, hogy a szakaszt Jaezkó Pál módosításával méltóztassék elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 4. §-hoz két módosítás adatott be ; az egyik Jaezkó Pál képviselő ur részéről a szakasz első bekezdéséhez, amelyhez a pénzügyminister ur is hozzájárult, a második módosítást pedig gróf Esterházy Móricz képviselő ur adta be a szakasz második bekezdéséhez. A kérdést elsősorban a szakasz eredeti szövegére fogom feltenni s amenynyiben a ház azt el nem fogadja, felteszem a kérdést a Jaezkó Pál képviselő ur által módosított szövegre. Amennyiben ez elfogadtatnék, akkor gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosítását mellőzöttnek fogom kijelenteni. (Helyeslés.) Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a 4. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem.') A ház a szakaszt eredeti szövegében nem fogadja el. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a szakaszt Jaezkó Pál képviselő ur módosításával elfogadni, igen vagy nem? (Igen/) A ház a szakaszt Jaezkó Pál képviselő ur módosításával elfogadja és igy gróf Esterházy Móricz képviselő ur módosítását mellőzöttnek jelentem ki. Következik az 5. 8. o Kostyál Miklós jegyző (olvassa az 5. §-í, amely észrevétel nélkül elfogadtatiJc. Olvassa a 6. §-*;. Elnök : Szólásra ki következik? Hoványi Géza jegyző: Gróf Esterházy Móricz ! Gr. Esterházy Móricz: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ismét az erdészeti üzemet érintő módosítást leszek bátor csak egészen röviden benyújtani, s remélem, hogy a t. pénzügyminister ur abban a helyzetben lesz, hogy ahhoz hozzájárulhat. T. i. 1909-ben meglehetős vita tárgyát képezte, hogy az erdők faállományának eladása következtében bizonyos reparticziós kedvezmény engedtessék meg akkor, ha több évi famennyiség hasznosittatik és adatik el egyszerre. Akkor, sajnos, csak részben fogadták el ez irányú indítványainkat és módositványainkat, de most utólag, azt hiszem, főképen a judikatura terén beállott nehézségek következtében, amint értesültem, más felfogás jut igen helyesen érvényre. Ezzel a 6. §-szal szemben igen tiszteletreméltó oldalról ugyan, de az a kívánság támasztatott, hogy ez a kedvezmény olyan erdőkre is ki legyen terjeszthető, amelyeket nem kezelnek rendes üzemterv szerint. A 6. §. harmadik bekezdése ugy szól, hogy (olvassa): » Azokra az erdőkre nézve, amelyek rendes üzemterv szerint kezeltetnek s amelyekben a vágás nem évenként, hanem több évről összevonva történik, megengedtetik, hogy amennyiben a vételár, azoknak az éveknek számával osztva, amelyek vágása egyesittetik, egy-egy évre, a fél egyél) jövedelemadó alá eső bevételeivel egyesítve, kisebb adótétel alá esnék, mintha a vételár teljes összege adatnék a fél egyéb adóköteles jövedelméhez, ez a kisebb adótétel, illetőleg az abból két tizedesig kifejlesztett százalékos adókulcs alkalmaztassák a vételár teljes összegének a fél azon évi egyéb jövedelmeivel összevont egész adóköteles jövedelmére.* En ennek a harmadik bekezdésnek nehezen érthető szövegezésére bővebben kiterjeszkedni nem akarok. Azt hiszem, az általános vita során ez kifogás tárgyát is képezte, azonban szükségesnek tartanám, hogy itt igenis magában a javaslat, illetőleg a törvény szövegében közelebbről is meghatároztassék, hogy tulajdonképen mit értünk rendes üzemterv alatt, azaz hogy rendes üzemterv alatt csakis az olyan üzemterv érthető, amely az erdészeti törvény, vagyis az 1879: XXXI. t.-czikk 17. §-a alapján készült. Mert ha ezt nem teszszük be, meglehet, hogy a rendes üzemterv tekintetében is többféle nézet fog felmerülni és itt szintén felesleges időveszteséget és költséget okoznánk a feleknek, valamint halasztást szenvedne maga az egész pénzügyigazgatás is. Az 1879 : XXXI. t.-czikk 17. §-a meglehetős terjedelmes és sokféle rendelkezést tartalmaz ; ezekre most bővebben kiterjeszkedni nem kívánok, csak megismétlem azt a kérelmemet, amelyet már az általános vita alkalmával intéztem az igen tisztelt földmivelésügyi minister úrhoz, hogy épen azon nagy fontosságnál fogva, amelylyel a rendes üzemterv az erdőkezelés tekintetében bir, olyan erdőkre nézve is adja meg a lehetőséget és a módot a rendes üzemterv szerinti kezelésre, amelyek tulajdonképen az 1879 : XXXI. t.-czikk 17. §-a alapján erre kötelezve nincsenek. Mert, t. h czél és szándék, amely a törvényhozást akkor vezette és amely az erdőtörvényben kodifikáltatott, hogy t, i. (olvassa): »ezen gazdasági tervek — tekintettel az erdők terjedelmére, állapotára, az erdőbirtokos szükségleteire és az erdők okszerű jövedelmezőségére — akként ké-