Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-653

322 653. országos ülés 1916 augusztus 24-én, csütörtökön. az ezer éves paraszt-e, aki iránt érzett rokonszenvét a t. előadó urnak magam is teljesen osztom, nem tudom,ugyanaz az ezer éves paraszt-e ; ka ugyanaz, és azt hiszem, ugyanaz, ne felejtsük el, hogy akár előítéletes, akár babonás, akár nem, de mindenesetre ezer éves és akkor ilyen a babonája is, élőit élete is ezer éves, igy az élőit élete igenis benne foglaltatik abban a milleniumban, amelyet az egész ország és az egész nemzet igenis itt megült. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Es ha erről van szó, ijesztő rébuszról, indus varázslóról, középkori alchimista feltalálásáról, hogy betette-e a lombikjába, vagy nem, nem tudom, de remélem, hogy az indus mágus, mint az alchimista és az előítéletes vagy előítélet nélküli paraszt, ha valaha nem lombik kerül a kezébe és nem kútba bámul, hanem statisztikát fog, akkor a statisztikai adatokat nem fogja ugy esoportositani, (Igaz! Ugy van ! a bal- és a szélsöbaloldalon.) hogy abból sem ő, de még a legnagyobb szakemberek sem, magukat ki nem ismerhetik és remélem, hogy ily téves adatokra többé nem adnak alkalmat. (Igaz ! Ugy van ! a bal- és a szélsőbaloldalon.) Ennek következtében, ezzel is zárom már hihetetlen hosszura nyúlt felszólalásomat, hogy itt a részletes vita során indítványt és határozati javaslatot nem nyújthatók be, de igenis leszek bátor a vagyoni adónál a statisztikának és a statisztikai adatoknak a jövőben való csoportosítása tárgvában egy határozati javaslatot benyújtani. Különben pedig, amint mondám, hozzájárulok előttem szólt t. képviselőtársaim határozati javaslataihoz. (Élénk helyeslés a bal- és a szélsőbaloldalon.) Elnök : Ki következik ? Kostyál Miklós jegyzi: Cserny Károly! Cserny Károly: T. ház ! (Halljuk! Halljuk!) a jobboldalon.) Kizárólag azért kértem szót, hogy egy kérést intézzek a jövedelmi adó javaslattal kapcsolatban a pénzügyminister úrhoz. Mindnyájan érezzük azokat a nehézségeket, amelyeket gróf Esterházy Móricz t. képviselő ur a beszéde elején ecsetelt és amelyekkel az adózó publikum fog különösen küzködni arra vonatkozólag, hogy tájékozódást szerezzen és alaposan megtudja; hogy tulaj donképen mivel tartozik. Erre vonatkozólag óhajtanám a tisztelt kormány szives figyelmét felhívni egy körülményre. Németországban tudniillik, ugj^ emlékszem, 7—8 évvel ezelőtt a törvényhozás egy külön felhatalmazást, utasítást adott külön törvénynyel a különböző kormányzati ágaknak, hogy kodekszeket bocsássanak ki, a törvényhozás ujabb hozzájárulása nélkül, a különféle szakmákban, pl. az igazságügyi kormány a bimtető törvényhozásra vonatkozólag, a pénzügyi téren, a gazdasági, kereskedelmi téren, hogy a különféle törvényekben elszórt intézkedéseket, novellákat egybegyűjtsek és rendszeres egészképen adják ki hivatalosan és az a specziális törvény azután e kiadványokat hivatalos tekintélylyel és hatálylyal ruházza fel. Ámbár a törvényhozás ezeket a kiadványokat paragrafusonként nem tárgyalja. A különféle kormányzati ágazatokban e kiadványok segítségével igen nagy könnyebbségekre tudtak szert tenni. Ha jól emlékszem, 6—7—8 évvel ezelőtt hozta a német törvényhozás ezt a törvényt. Nekünk ily törvényünk nincs, talán nem is volna most az ideje, hogy ilyennel foglalkozzunk, de talán a tisztelt pénzügyminister ur adminisztratív utón megtehetné speczialiter a jövedelmi adóra vonatkozólag, amelynek megismerése oly rendkívül komplikált amiatt, mert 6—7 törvénynyel van dolgunk és egyes paragrafusok kiszakítva léptettetnek életbe, mondom, hogy erre vonatkozólag egy ilyen összefoglaló kodekszet kiadna a publikum számára anélkül természetesen, hogy ez a törvények érvényét legkevésbbé is alterálná. Csak ezt óhajtottam előadni. (Helyeslés.) Elnök : Szólásra fejlegyezve senki sincs. Kíván még valaki szólani 1 (Nem !) Ha nem kíván szólani senki, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kíván szólani. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! (Halljuk ! Halljuk !) Egészen röviden bátorkodom kérni a t. házat, hogy az 1. §-t az összes módosítások mellőzésével méltóztassék elfogadni. Ami a szakaszhoz beadott egyes módosításokat illeti, Földes Béla és Nóvák János t. képviselő urak módositványai arra vonatkoznak, hogy a jövedelmi adó kontingentáltassék és a kontingensen felüli rész az egyik szerint a városoknak, a másik szerint a községeknek engedtessék át. Erre vonatkozólag már az általános vita során volt alkalmam jelezni a t. háznak, hogy legnagyobb sajnálatomra, ma, mikor még korántsem mondhatók az állam összes pénzügyi szükségletei fedezetteltnek, ilyen módosítást és határozati javaslatot magamévá nem tehetek, de ismétlem, amit az általános vita során mondtam, hogy igenis, ha az állami pénzügyek teljesen rendezve lesznek és ha ezzel kapcsolatban Antal Géza t. barátom határozati javaslatának megfelelően a városi és a községi pénzügyek is megfelelően szabályoztatni fognak, akkor azt az eszmét, amelyet Földes Béla t. képviselő ur felvetett, abban a formában, a kontingentálás azon módjában, amely az államnak igenis megfelelő bevételi emelkedést biztosit, egy oly eszmének tartom, amely igenis érett megfontolást fog érdemelni annak idején. ' Ami Bizony Ákos t. képviselő ur módosítását illeti, ezzel is igen röviden végezhetek. Hiszen az általános vita során jeleztem, hogy mik azok a fontos okok, amelyek miatt nekem a jövő pénzügyi rendezés érdekében kötelességem ragaszkodni ahhoz, hogy a vagyoni adóról szóló törvényjavaslat már most törvényerőre emelkedjék és ezért nem fogadhatok el oly módosítást, amelynek czélja tulajdonképen az, hogy a vagyoni adóról szóló törvényjavaslat a napirendről levétessék, habár, mint az általános vita során is jeleztem, beismerem, hogy a mai viszonyok közt, amikor a pénzügyi adminisztráczió kellő személyzettel nem rendelke-