Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-647

12 647. országos ülés 1916 séges áramlatával állunk ma szemben. Én nem beszélek Romániáról, de beszélek ellenségeinkről. Beszélek arról, hogy ez a háború, amelyet nem mi csináltunk, de amelyet folytatnunk kell, ha meg akarjuk integritásunkat védeni, ez a háború a mi épségünk ellen irányul. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Hiszen egészen nyíltan hirdetik ma is, hogy a monarchiának s ebben különösen a magyar államnak szétdarabolására törnek, hirdetik egészen nyíltan, hogy a mi testünk véres czafatain akarnak osztozni. (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) Már pedig mindaddig, amíg ezzel a helyzettel állunk szemben, addig ebben a házban nem békéről kell beszélni, hanem győzelemről. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a jobboldalon.) Mert csak a győzelem fogja lehetőségét megadni annak a magyar nemzet jövő békéjét, jövő nyugalmát, jövő biztonságát megalapozó becsületes, tisztességes békének, amelyért küzd a magyar nemzet, mint egy ember, emberfeletti hősiességgel,'' mindaddig, arnig ellenségeink reákényszeritenek. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon.) T. ház! Azt mindenki tudja, hogy ezt a liáborut nem mi kezdtük. Azt mindenki tudja, hogy a tisztességes békére még a hadüzenet napjaiban és a háború közben is bármikor készen állottunk. (Igaz! Ugy van!) De bocsánatot kérek, a mai pillanat feladata — és azt hiszem, ebben nem lehet véleménykülönbség e házban sem, amint nincs véleménykülönbség kint az országban — a mai pillanat feladata, kötelessége az erőink teljes megfeszitésével egészen a győzelemig vivott férfias küzdelem. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps a jobboldalon és a jobbközépen.) Elnök : Következik a napirend tárgyalása és pedig a ház határozata értelmében a jövedelemadó részleges életbeléjitetéséről szóló törvényjavaslat. (Felkiáltások a baloldalon: Szünetet kérünk!) Az ülést öt perczrc felfüggesztem ! (Szünet után.) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Elnök : Az ülést újból megnyitom. Következik a napirend és pedig annak első pontja : a jövedelemadónak részleges életbeléptetéséről szóló törvényjavaslat (írom. 1291, 1304) tárgyalása, elsősorban annak általános tárgyalása. Csak azt jegyzem meg, t. ház, mint az az elnöki székből mái' a múlt ülés végén is kijelentetett, hogy a najhrend 1., 2. és 3. pontjai alatt szewplő három törvényjavaslat, t. i. a jövedelemadóról, a vagyonadóról és a III. osztályú kereseti adóról szóló törvényjavaslat általános tárgyalása a ház határozata értelmében olyképen egyesittetik, hogy az előadó ur előadói beszédében összefoglalóan terjeszkedik ki mind a három törvényjavaslatra és az igy meginduló általános vitában felszólaló képviselő uraknak joguk van mindhárom törvényjavaslatra általánosságban kiterjeszkedni. Nagyon természetes, augusztus 9-én, szerdán. hogy midőn azután a 2. és 3. pont alatti törvényjavaslat tárgyalására kerül a sor, minden kép viselőnek joga lesz, amennyiben szólni kivan, azok nak általános vitájában felszólalni. (Helyeslés.) Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Hegedüs Lóránt előadó: T. képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Három törvényjavaslatra kérem a t. ház szives figyelmét. A pénzügyminister ur javaslatai a jövedelmi adót kiterjeszteni, a vagyonadót behozni és a kereseti adót újra szabályozni kivánják. Ez a három javaslat, amint azt a pénzügyi bizottság jelentése kimutatta, szoros összefüggésben van egymással. A három együtt igen nagy és nehéz lépés adófejlődésünk terén, amennyiben az államháztartás kényszerének hatása alatt ezzel a három egybekapcsolt törvényalkotással a magyar egyenesadók az evolucziónak egy uj fokára érnek. Ezt az uj fokot az jellemzi, hogy az állam oly közvetlen viszonyba lép polgáraival, aminő semmi más adónál fel nem található. Mig a fogyasztási adóknál az állani terhét elrejti abba a pohár sörbe, vagy abba a trabukkóba ; mig a tárgyi adóknál a tárgy van az állam és az egyén között és igy az adó áthárításának különféle törvényei érvényesülhetnek : addig ezeknél az adóknál, amelyekről szó van, az állam a legközvetlenebbül szemtőlszembe áll megadóztatott polgáraival, ugy hogy túlzás nélkül mondhatom, hogy ez, ami itt történni fog, egy közgazdasági, egy pénzügyi sorozás az adózó polgárságra nézve. (Helyeslés.) Az adóevolucziónak ez a foka a német példa után indulva, ma már Európa nagyobb részében otthonos. Ha végigtekintünk a történeten, azt látjuk, hogy ez az adóevolucziónak kényszer által teremtett, nem emberek által nyert, hanem a szocziális fejlődés által okvetlenül magával hozott harmadik fokozatát jelenti. Mindenütt az egyenesadók az egyénnel kezdődnek egy fej adóval, vagy egy igen durva vagyonadóval. Ez a munkamegosztás kezdetleges stádiumában és a szocziális tagozódás egyöntetűsége mellett igy van ; ezután kezdődik a gazdagodás, a társadalmi osztályok elválása és ekkor az adó eltér az egyéntől, átmegy a tárgyakra és kifejlődnek a különféle tárgyi adók, mig végre a kataszteri adókban, amelyeket különösen Napóleon rendszere vitt keresztül Európában, egy teljes tárgyi adórendszer fejlődik ki, — nálunk is megvan már — amely az egyéntől elszakította az adót. Most következik az adónak harmadik foka; az, amelyet 1891-ben Poroszországban Miquelnek nagy pénzügyi reformja kezdett meg. Az adó most megint visszamegy az egyénhez, de nem durva fej adónak és nem is osztályadónak, hanem olyan adónak alakjában, amelynél az egyén összes jövedelmeit összefogva, terheit levonva egy progresszív skála alapján fogja őt később a kereseti nagyobb adó megterhelni. Ez az evolucziónak az a foka, ametyhez a pénzügyminister ur a magyar adórendszerben mostani j avaslataival elérkezik. Szerény nézetem szerint és ezt a pénzügyi