Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-650

124 650. országos ülés 19l6 augusztus 12-éii, szombaton. T. ház ! Ha van valaki, aki erre a vádra igazán rá nem szolgált, sőt aki épen ellenkezőleg vádat emelhetne a képviselőház és elsősorban az ellenzék ellen, az a pénzügyi kormány jelenlegi képviselője. Teleszky János pénzügyminister ur. Hiszen mél­tóztassanak visszaemlékezni, hogy milyen küzdel­met folytatott ő a Wekerle-féle adótörvények életbeléptetése érdekében, és ez a küzdelem tisztán csak azon tört meg, hogy a társadalom, elsősorban a városi lakosság oly erős ellenállást fejtett ki ezeknek az adótörvényeknek életbeléptetésével szemben, hogy — mivel a pénzügyminister a fiskus érdekeit a régi adótörvények meghagyásával nem­csak hogy veszélyeztetve nem látta, sőt ellenkező­leg jobban látta szolgálva, mint az uj adótörvény­nek életbeléptetése esetén, — deferált a képviselő­ház túlnyomó többsége és általában az egész tár­sadalomban megnyilatkozó óhajtás előtt. T. ház ! Ha a képviselőház, elsősorban annak ellenzéke, de a kormányt támogató többség is sejtelmével birt volna annak, hogy azoknak a törvényeknek elhalasztása után másfél esz­tendővel egy világháború tör ki annak összes, a pénzügyi adminisztrácziót is súlyosan érintő viszonylataival, bizonyára nem helyezkedett volna arra az álláspontra a pénzügyminister úrral szem­ben, hogy ezek a törvények elhalasztassanak, hanem ezeknek életbeléptetését az 1912. évi LIII. törvényezikk által már megjavított alak­jában a legnagyobb, készséggel mondotta volna ki. Azonban a jövőt előre nem láthatja senki és itt alig tehetünk egyebet, mint hogy igazságot szolgáltatunk e támadással szemben az igen tisztelt pénzügy­minister urnak, aki mindvégig ezen adótörvények életbeléptetését sürgette és akinek ellenállását, mint emiitettem, csak a háznak majdnem egy­öntetű állásfoglalása volt képes megtörni. ­Goethének egy mondása jut eszembe, ha a magunk hibáját bizonyos fokig menteni akarnám : Man ist am Abend klug für den vergangenen Tag, Doch niemals klug genug für den, der kommen mag. Mi is most utólag belátjuk, hogy a pénzügy­minister urnak volt igaza, de akkor, a jövőnek még csak sejtésével sem birván, a balkáni háború okozta gazdasági depresszió alatt czélszerübbnek tartottuk ezen adótörvények életbeléptetésének elhalasztását. A másik megjegyzésem vonatkozik Sághy Gyula tisztelt képviselőtársam tegnapi nagyon kategorikus kijelentésére, amelyben hivatkozva a ministerelnök urnak a parlament meghosszab­bításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkal­mával tett nyilatkozatára, hogy ez a parlament organikus intézkedéseket legfeljebb csak azon mérvig tehet, ameddig a háború okozta szükség által feltétlenül indokoltnak mutatkozik, ez irány­ban táplált aggályát annyira fontosnak tartja, hogy lehetetlennek mondja a javaslatoknak, ha még oly jók volnának is, elfogadását. Tisztelt ház ! Megvallom, nem látom ennek a logikai alapját. . . Sághy Gyula: Nem is láthatja, mert egy­általában nem látszik jogosultnak ez a parlament. Antal Géza : . . . mert hiszen elismeri az egész ellenzék, hogy ez adójavaslatok feltétlenül szük­ségesek, tehát ezeknek előterjesztésére a kormány, ezeknek elfogadására ez a parlament feltétlenül jogosult, tehát ilyen körülmények közt meg­tagadni ezeknek elfogadását azért, mert nincsen felvéve bennük az az intézkedés, hogy két esztendő múlva hatályukat vesztik, nem látom indokolt­nak. Ezekkel az adójavaslatokkal kapcsolatban, sokkal jogosultabb volna talán azt mondani, hogy ezek pedig legalább két esztendeig maradja­nak életben. Hiszen, ha visszatekintünk az adójavaslatok­nak és általában a Wekerle-féle adóreformnak a tör­ténetére, megállapíthatjuk, hogy az 1909-ben elfogadott törvényeknek 1911 január 1-én életbe kellett volna lépni. 1910-ben, a költségvetés tár­gyalása alkalmával a harmadik törvényezikk 5. §-ában a törvényhozás elrendelte, hogy életbe­léptetésüket elhalasztja 1913 január 1-éig. Az 1912. évi LIII. törvényozikkben a törvényeken esz­közölt bizonyos változtatásokkal a törvényhozás újra elrendelte ezeknek 1913 január I-én életbe­léptetését. Az 1913. évi VI. törvényezikk pedig el­halasztotta életbeléptetésüket bizonytalan időre. Az 1914. évi XLVI. törvényezikk ezek közül a törvények közül az 1909. évi X. törvényezikket részlegesen ideiglenesen életbeléptette és most, 1916-ban, ismét foglalkozunk ugyanezen törvény­czikknek részleges életbeléptetésével. Mondha­tom, t. ház, hogy sokkal megokoltabb volna azt kérni, hogy legalább egy pár esztendeig ne legyen kénytelen foglalkozni a törvényhozás ezek életbe­léptetésével, meg életbeléptetésének elhalasztásá­val, hanem ezek végre-valahára tető alá jutván, normális adózási helyzetnek vessék meg az alap­ját. (Ugy van !) Sághy Gyula : Ha rendes parlamentünk volna, akkor igen ! Antal Géza ." Ami ezt az ellenvetést illeti, a jö­vendő parlament jogkörének bizonyos megszorí­tása foglaltatik abban a feltevésben, hogy ez a jö­vendő parlament tekintet nélkül arra, hogy van-e itt záros határidő vagy nincs, nem intézkedhetnék a maga szuverén tetszése szerint e törvényeknek — — akkor már törvényeknek — a sorsa felett, E két megjegyzést voltam bátor előrebocsátani, mielőtt áttérnék felszólalásom tulaj donképeni tár­gyára, amelyet az ellenzék határozati javaslata is két helyen érint, amelyet tegnap Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam a maga beszédében szintén érin­tett, amelyet Springer Ferenc t. képviselőtársam beszédében érintve egy határozati javaslattal is a t. háznak figyelmébe ajánl, és amelyre kell hogy felhivja figyelmünket a kérvényeknek az a tekin­télyes száma, amely a házhoz érkezett (Ugy van ! halfelől.) és különösen a városoknak az a nagyon tekintélyes sorozata, amely kérvénynyel fordult

Next

/
Oldalképek
Tartalom