Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-650

124 650. országos ülés 19l6 augusztus 12-éii, szombaton. T. ház ! Ha van valaki, aki erre a vádra igazán rá nem szolgált, sőt aki épen ellenkezőleg vádat emelhetne a képviselőház és elsősorban az ellenzék ellen, az a pénzügyi kormány jelenlegi képviselője. Teleszky János pénzügyminister ur. Hiszen méltóztassanak visszaemlékezni, hogy milyen küzdelmet folytatott ő a Wekerle-féle adótörvények életbeléptetése érdekében, és ez a küzdelem tisztán csak azon tört meg, hogy a társadalom, elsősorban a városi lakosság oly erős ellenállást fejtett ki ezeknek az adótörvényeknek életbeléptetésével szemben, hogy — mivel a pénzügyminister a fiskus érdekeit a régi adótörvények meghagyásával nemcsak hogy veszélyeztetve nem látta, sőt ellenkezőleg jobban látta szolgálva, mint az uj adótörvénynek életbeléptetése esetén, — deferált a képviselőház túlnyomó többsége és általában az egész társadalomban megnyilatkozó óhajtás előtt. T. ház ! Ha a képviselőház, elsősorban annak ellenzéke, de a kormányt támogató többség is sejtelmével birt volna annak, hogy azoknak a törvényeknek elhalasztása után másfél esztendővel egy világháború tör ki annak összes, a pénzügyi adminisztrácziót is súlyosan érintő viszonylataival, bizonyára nem helyezkedett volna arra az álláspontra a pénzügyminister úrral szemben, hogy ezek a törvények elhalasztassanak, hanem ezeknek életbeléptetését az 1912. évi LIII. törvényezikk által már megjavított alakjában a legnagyobb, készséggel mondotta volna ki. Azonban a jövőt előre nem láthatja senki és itt alig tehetünk egyebet, mint hogy igazságot szolgáltatunk e támadással szemben az igen tisztelt pénzügyminister urnak, aki mindvégig ezen adótörvények életbeléptetését sürgette és akinek ellenállását, mint emiitettem, csak a háznak majdnem egyöntetű állásfoglalása volt képes megtörni. Goethének egy mondása jut eszembe, ha a magunk hibáját bizonyos fokig menteni akarnám : Man ist am Abend klug für den vergangenen Tag, Doch niemals klug genug für den, der kommen mag. Mi is most utólag belátjuk, hogy a pénzügyminister urnak volt igaza, de akkor, a jövőnek még csak sejtésével sem birván, a balkáni háború okozta gazdasági depresszió alatt czélszerübbnek tartottuk ezen adótörvények életbeléptetésének elhalasztását. A másik megjegyzésem vonatkozik Sághy Gyula tisztelt képviselőtársam tegnapi nagyon kategorikus kijelentésére, amelyben hivatkozva a ministerelnök urnak a parlament meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása alkalmával tett nyilatkozatára, hogy ez a parlament organikus intézkedéseket legfeljebb csak azon mérvig tehet, ameddig a háború okozta szükség által feltétlenül indokoltnak mutatkozik, ez irányban táplált aggályát annyira fontosnak tartja, hogy lehetetlennek mondja a javaslatoknak, ha még oly jók volnának is, elfogadását. Tisztelt ház ! Megvallom, nem látom ennek a logikai alapját. . . Sághy Gyula: Nem is láthatja, mert egyáltalában nem látszik jogosultnak ez a parlament. Antal Géza : . . . mert hiszen elismeri az egész ellenzék, hogy ez adójavaslatok feltétlenül szükségesek, tehát ezeknek előterjesztésére a kormány, ezeknek elfogadására ez a parlament feltétlenül jogosult, tehát ilyen körülmények közt megtagadni ezeknek elfogadását azért, mert nincsen felvéve bennük az az intézkedés, hogy két esztendő múlva hatályukat vesztik, nem látom indokoltnak. Ezekkel az adójavaslatokkal kapcsolatban, sokkal jogosultabb volna talán azt mondani, hogy ezek pedig legalább két esztendeig maradjanak életben. Hiszen, ha visszatekintünk az adójavaslatoknak és általában a Wekerle-féle adóreformnak a történetére, megállapíthatjuk, hogy az 1909-ben elfogadott törvényeknek 1911 január 1-én életbe kellett volna lépni. 1910-ben, a költségvetés tárgyalása alkalmával a harmadik törvényezikk 5. §-ában a törvényhozás elrendelte, hogy életbeléptetésüket elhalasztja 1913 január 1-éig. Az 1912. évi LIII. törvényozikkben a törvényeken eszközölt bizonyos változtatásokkal a törvényhozás újra elrendelte ezeknek 1913 január I-én életbeléptetését. Az 1913. évi VI. törvényezikk pedig elhalasztotta életbeléptetésüket bizonytalan időre. Az 1914. évi XLVI. törvényezikk ezek közül a törvények közül az 1909. évi X. törvényezikket részlegesen ideiglenesen életbeléptette és most, 1916-ban, ismét foglalkozunk ugyanezen törvényczikknek részleges életbeléptetésével. Mondhatom, t. ház, hogy sokkal megokoltabb volna azt kérni, hogy legalább egy pár esztendeig ne legyen kénytelen foglalkozni a törvényhozás ezek életbeléptetésével, meg életbeléptetésének elhalasztásával, hanem ezek végre-valahára tető alá jutván, normális adózási helyzetnek vessék meg az alapját. (Ugy van !) Sághy Gyula : Ha rendes parlamentünk volna, akkor igen ! Antal Géza ." Ami ezt az ellenvetést illeti, a jövendő parlament jogkörének bizonyos megszorítása foglaltatik abban a feltevésben, hogy ez a jövendő parlament tekintet nélkül arra, hogy van-e itt záros határidő vagy nincs, nem intézkedhetnék a maga szuverén tetszése szerint e törvényeknek — — akkor már törvényeknek — a sorsa felett, E két megjegyzést voltam bátor előrebocsátani, mielőtt áttérnék felszólalásom tulaj donképeni tárgyára, amelyet az ellenzék határozati javaslata is két helyen érint, amelyet tegnap Vázsonyi Vilmos t. képviselőtársam a maga beszédében szintén érintett, amelyet Springer Ferenc t. képviselőtársam beszédében érintve egy határozati javaslattal is a t. háznak figyelmébe ajánl, és amelyre kell hogy felhivja figyelmünket a kérvényeknek az a tekintélyes száma, amely a házhoz érkezett (Ugy van ! halfelől.) és különösen a városoknak az a nagyon tekintélyes sorozata, amely kérvénynyel fordult