Képviselőházi napló, 1910. XXXI. kötet • 1916. augusztus 9–szeptember 6.

Ülésnapok - 1910-649

114 649. országos ülés 1916 augusztus 11-én, pénteken. van a mód és a lehetőség arra, hogy a dolgokat szerződésileg elintézzék. Hanem a meglévő szerződéseknél előáll majd a kérdés, hogy a jövedelemadót ki fogja fizetni, a haszonbérlő-e avagy az ingatlan tulajdonosa, és ők azt kérik, hogy magába a javaslatba vétessék fel olyan rendelkezés, amelynek értelmében ez az adó a bérlő és a tulajdonos közt megosztassék. Bármennyire méltányosnak látszik ez a kérdés és talán elvi szempont végeredményben nem is akadályozná, mert hiszen gyakorlati törvény készítésénél az elvi szempontokkal nagyon sokszor meg kell alkudni; én a magam részéről elvi szempontból tényleg fenforogni látom azokat a nehézségeket, amelyek ilyen rendelkezés elé gördülnek, fenforogni látom épen abból az elvi szempontból, hogy meg akarjuk óvni ennek az adónak személyi minőségét és természetét. Ha pedig ez a vezető szempont, akkor szerintem ezt a rendelkezést itt ennél a szakasznál alig lehet felvenni, azonban végeredményben a vegyes rendelkezések között mint átmeneti intézkedést esetleg érvényesíteni mégis lehet, amennyiben ezáltal elejét vennők igen sok perpatvarnak és tisztáznók a jogi helyzetet. A javaslat természetszerűleg a családi vagyonuknál követi azt a rendszert, amelyet követ a családi jövedelmekre vonatkozólag a jövedelemadó törvény és valamint a jövedelemadónál a feleségnek és a háztartásban levőknek jövedelmét az adózó fél jövedelméhez hozzászámítja, ugyanezen alapon a feleségnek és a háztartásban levőknek a vagyonát is hozzászámítja az adóköteles fél vagyonához. Ha még meg lehet érteni ezt a rendelkezést a jövedelemadónál, bár ott is lehetne ellene érvet felhozni, de a vagyonadónál már nagyon problematikus, vájjon e formában helytálló-e. Mert mig a jövedelemről legtöbb esetben a háztartás feje rendelkezhetik és rendelkezik is, a vagyon felett már nem rendelkezhetik. Ennélfogva teljelen igazoltak azoknak aggályai, kik ez intézkedést nem találják megfelelőnek s azon állásponton vannak, hogy mig a jövedelemadónál az ott tett rendelkezést el lehet fogadni, innen e rendelkezés hagyassék ki. A mentességek dolgában bátorkodom bizonyos ellenmondásra rámutatni, mely az 5. §-szal kapcsolatban esetleg bizonyos félreértéseket okozhat. Ez ellenmondás az, hogy itt a mentesek között megállapíttatik a király és a királyné, az idegen államok diplomacziai képviselői, azon személyek, kiknek nemzetközi jogelvek vagy egyezmények alapján adómentességre joguk van s azon személyek, kik az 1. §. 5. és 6. pontjában emiitett előnyökben részesednek, e részesedés összértékének erejéig. Leszögezem azt a tényt, hogy mig a jövedelemadónál az adókötelesek között szerepel második helyen az állam, a vagyonadónál az adókötelesek között nem szerepel. Mig a jövedelemadónál a jótékonysági alapok szerepelnek a mentesek között, itt azok sem szerepelnek. A jövedelemadónál a mentesek között szerepelnek a gyámpénztárak is, itt azok sem. Ha nézzük a 15. §. azon rendelkezését, mely szerint akik jövedelmi adót fizetni nem kötelesek, azok a vagyonadó felét fizetik, felmerül az a kérdés, hogy kik azok, akik jövedelemadót nem kötelesek fizetni és kik kötelesek a jövedelemadó felét fizetni? Jövedelemadót nem fizet az állam sem. Kérdem, fizet-e vagyonadót? Ugy-e nem? De a javaslat szövege szerint ez meg fog történhetni. Jövedelemadót nem fizetnek a részvénytársaságok. De azon szövegezés szerint: »akik jövedelemadó fizetésére nem kötelesek, a vagyonadó felét fizetik«, kötelesek lesznek a részvénytársaságok is vagyonadót fizetni. Ugyanez áll a jótékonysági alapokra és a gyámpénztárakra. Ezért ugy az 5., mint a 15. §-t összhangba kell hozni és különösen a 15. §-nak oly szöveget kell adni, mely minden kétséget kizár a tekintetben, kik azok, kik e szakasz alapján jövedelemadó fizetésére nem kötelesek. Mert meg vagyok győződve, hogy a 15. §. alá a pénzügy minis ier ur sem az államot, sem a részvénytársaságokat, sem a gyámpénztárakat nem kívánja vonni, de a javaslat mai pongyola szerkezete mellett ez könnyen kiolvasható belőle. Mit jelent az : »akik jövedelemadó fizetésére nem kötelesek ?« Szerintem a javaslat nem akar mást kifejezni, mint azt, hogy miután vannak a törvénynek bizonyos rendelkezései — igy pl. az állami kedvezményben részesülő vállalatokra nézve, melyek jövedelme ki van véve a jövedelemadó alól, — ez a pont is ezekre vonatkozik. De vannak még más adóalanyok is, amelyekre vonatkozik: mindazok, kik a vagyonadó törvény alapján majd belekerülnek a vagyonadóba, anélkül hogy egyúttal jövedelemadó fizetésére is kötelesek volnának, minthogy a jövedelemadótörvény szerint csak a 10.000 K-án felüli jövedelmek kerülnek adó alá, ellenben a vagyonadó szerint már az 50.000 K-án felüli vagyonok vagyonadó alá kerülnek, holott jövedelemadót nem fizetnek, mert hisz 50.000 K-án aluli vagyonnak jövedelme nem 10.000 K. Tehát e szakasz csak azt jelentheti, hogy azok értendők, kik ez okokból jövedelemadó fizetésére nem kötelesek s azokat kívánja e szakasz a vagyonadó felével megróni. Az adóköteles vagyon megállapításáról az idő előrehaladtára való tekintettel nem kívánok részletesebben szólni, hanem áttérek az értékmeghatározásra. A javaslat e rendelkezése az, mely a legnagyobb aggályokat támasztotta nemcsak a mezőgazdasági körökben, hanem a városi birtokosok körében is. Mert az a meghatározás, mely a javaslatban foglaltatik és mely a forgalmi érték alapul vétele melletti becslést kíván elfogadtatni az adóztatás alapjául, igen labilis és veszedelmeket rejtő intézkedés. Különösen az támasztott aggályt, hogy mig a becslés fogai-