Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-645
645. országos ülés 1916 Julius lé-én, pénteken. 433 javaslatot harmadszori olvasásban elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadja. Az igy harmadszori olvasásban is elfogadott törvényjavaslat alkotmányos tárgyalás és hozzájárulás végett a főrendiházhoz küldetik át. Következik a napirend második pontja, a mentelmi bizottság jelentése Ivánka Imre országgyűlési képviselő mentelmi ügyében (írom. 1283). Az előadó urat illeti a szó. Darvai Fülöp előadó: T. ház ! A mentelmi bizottság jelentése szerint Ivánka Imre országgyűlési képviselő ur mentelmi ügye már megfordult a t. ház előtt. A t. ház 1915-ben a hadviselés érdekei ellen elkövetett bűntett és vétség miatt felfüggesztette Ivánka Imre képviselő mentelmi jogát azért, mert Ivánka Imre a hadügyministeriummal 1914 deczember 1-én saját neve alatt szerződést kötvén marhák szállítása iránt hadiczélokra, a szerződés tartama alatt, amig ő maga volt a szerződő fél, noha a kikötés az volt, hogy a marhákat a szállítás előtt körülbelül nyolcz óra hosszat koplaltatni kell, ő ezt a rendelkezést a nyomozás adatai szerint, kijátszotta, a marhákat közvetlenül a szállítás előtt mesterségesen és erőszakkal megetette és megitatta, hogy ezáltal súlyban nyerjenek. Az eljárás megindult és ma már abban a stádiumban van az ügy, hogy a főtárgyalás folyik. Ezen ügy kiderítése alkalmával a nyomozát adatai azt állapították meg, hogy 1915 május hó 23-án a katonai kincstár uj szerződést kötött vágómarhák szállítása tárgyában, ezen szerződésből azonban Ivánka Imrét kizárta. Ivánka Imre helyett belépett szerződő félnek Eudnay Alajos, aki a szerződést a hadügyministeriummal meg is kötötte, azonban röviddel a szerződés megkötése után e szerződést az abból eredő összes jogokkal és kötelezettségekkel együtt ismét átruházta Ivánka Imrére. Ivánka Imre az ezen szerződésből folyó szállításokat szintén teljesítette és pedig a maga alvállalkozói utján, a szállítás folyama alatt azonban kiderült, hogy ugyanazok a malverzácziók történtek, amelyek miatt az eljárás már megindult, és amelyek miatt a t. ház Ivánka Imre mentelmi jogát már felfüggesztette. Minthogy a főtárgyalás ezidő szerint már folyamatban van, a királyi ügyészség pedig vádiratában a cselekményeket külön osztályozza, azon helyes mentelmi jogi elvet tartja szem előtt, hogy a büntetőtörvénybe ütköző minden eg3^es eset a mentelmi jog felfüggesztése szempontjából külön-külön bírálandó el, minthogy továbbá a Rudnay-féle eset a folyamatban levő főtárgyalás során szintén el fog intéztetni, a pozsonyi kir. főügyészség ezen ujabb esetből kifolyólag külön kérte a háztól Ivánka Imre mentelmi jogának felfüggsztését. Ez az eljárás a mentelmi jog szempontjából teljesen korrekt. A megkeresés illetékes hatóság részéről érkezett, zaklatás esete nem forog fenn ; mindazok az előfeltételek megállapíthatók, ameKÍPVH, NAPLÓ. 1910—1915. xxx. KÖTET. lyek a mentelmi jog felfüggesztésére vezethetnek. Ennélfogva tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentése alapján Ivánka Imre képviselő mentelmi jogát ezen esetből kifolyólag is felfüggeszteni. Elnök : Szólásra feljegyezve senki sincs. Kivan valaki szólni ? (Nem !) Ha nem. a vitát bezárom; a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadva Ivánka Imre mentelmi jogát ezen ügyre nézve is felfüggeszteni, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a mentelmi bizottság javaslatát elfogadja és Ivánka Imre képviselő mentelmi jogát ezen ügyre nézve is felfüggeszti. Az idevonatkozó jegyzőkönyvi kivonat fel fog olvastatni, külön hitelesíttetni és azonnal elküldetni, Pál Alfréd jegyző (olvassa a jegyzőkönyvidévonatkozó részét). Elnök: Nincs észrevétel. A jegyzőkönyvnek ezen részét hitelesítettnek jelentem ki. Következik a napirend 3. pontja a bélyeges illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezéseinek módosításáról szóló törvényjavaslat (írom. 1296, 1307) általános tárgyalásának folytatása. Szólásra következik ? Vermes Zoltán jegyző: Bakonyi Samu! Bakonyi Samu : T. ház ! Azon kezdem felszólalásomat, hogy csatlakozom Csermák Ernő t. barátom kijelentéséhez, amely szerint a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban, a részletes .áTgyalás alapjául én is elfogadom. T. ház ! Én is abban a meggyőződésben vagyok amely elől senki sem zárkózhatik el, aki a felelősségérzetben osztozik, (Malijuk ! Halljuk !) hogy mikor a ránk szakadt háborúnak szükségletei aránytalanul nagy áldozatokat követelnek tőlünk, az ezen szükségletek fedezésére kínálkozó eszközöket nem mellőzhetjük (Helyeslés baljelől.) és természetesnek találom azt, hogy a %. pénzügyminister ur ezek között az illetékekre is kiterjesztette pénzszerző figyelmét, mert hiszen az illetékek fejlesztésében csakugyan felismerhetjük azt a forrást, amelyhez tulajdoaképen az igazságosság adózási elvének legkisebb sérelme nélkül nyúlhat hozzá a pénzügyi kormány. Ez az én nézetem, habár nem vagyok is híve az u. n. ellenszolgáltatási adóeiméletnek, amelyet pl. Leroy Beaulieu egészen annyira visz, hogy szerinte az illetékben az adóztató és az adózó egymással olyan viszonylatba lép, amelyben a do ut des elve a legpregnánsabb kifejezésre jut. Ugyancsak Leroy Beaulieu mondja, hogy uulaj donképen az adórendszernek az volna a legtökéletesebb eszménye, ha az állam minden szolgáltatását azzal fizettetnők meg közvetlenül, aki azt az ellenszolgáltatást élvezi. Ez egy rég lejárt elmélet, amelynek helyességét az állam magasabb rendeltetése szempontjából sem lehet egyáltalán osztani, de mégis kétségtelen, hogy bennünket annak az igazságnak felismerésére indít, hogy a bevételi források keresésénél az 55
