Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

•i2« 644 országos ülés 1916 ji helik. Hiszen jól tudjuk, hogy az 1'5, az l'9°/o-os illeték a terhek összegére való tekintet nélkül szabatik ki. Már most, ha túlterhelt vagy nagy­mértékben megterhelt hagyatékoknál a kincstári közegek buzgó eljárása következtében mégis ki­szorittatik és megállapíttatik az a tiszta hagyaték, amely ez alá a skála alá esik, kétségtelen, hogy azzal, hogy ezt a skálát alkalmazzuk, még nem adtuk meg a kellő kedvezményt. Ezek azonban olyan részletkérdések, amelyekre most itt általánosságban különösen kiterjeszkedni nem akarok. A részleteknél módjában lesz a t. pénzügymin ister urnak esetleg ezeken segiteni és ezeken módositani. Még egy dolog van itt ennél a harmadik feje­zetnél, amire mint különösen méltánytalan do­logra akarok rámutatni. A t. pénzügymúnister ur javaslatában megkívánja attól, aki hősi halált halt, hogy a békekötés napjától számítandó hat hó eltelte előtt haljon meg, (Derültség balfelöl.) külön­ben a szegény család nem részesül abban a kedvez­ményben, amelyet ez a javaslat neki ad. Hát én nagyon szomorú dolognak tartom, ha valaki el­sinylődik hosszú időn keresztül és olyan szeren­csétlen, hogy túléli azt a hat hónapot, amelynek túlélése esetén a család ezt a kedvezményt igénybe nem veheti. Azt hiszem, ezekkel bebizonyítottam azt a tételt, amelyből kiindultam, hogy ebben a feje­zetben a fotográfián a lélek csak félig látszik. A t. pénzügyminister urnak bölcs intézkedéseire és módosításaira lesz szükség, hogy egészen lát­ható legyen. Ami a negyedik fejezet rendelkezéseit, a ve­gyes és átmeneti intézkedéseket illeti, itt nem tartom helyesnek a 12. §-nak azt a rendelkezé­sét, hogy ennek a törvénynek hatályát régi hagya­tékokra is ki akarja terjeszteni. A mi rendezet­len viszonyaink és telekkönyveink mellett nagyon sokszor megtörténik, hogy bizonyos hagyatékok és póthagyatékok 20 esztendő után is letárgyaltai­nak. Megtörténik, hogy ebből kifolyólag többszö­rös illetékezésnek esete merül fel. Ha ilyen körül­mények között azt a régi hagyatékot is ez alá a skála alá és ez alá az eljárás alá veszszük, azért, mert a kiszabás csak most történik meg, akkor nem gyakoroltunk méltányos eljárást. Rá akarok még végül mutatni arra, — amire különben már a hadinyereségadó tárgyalásánál is rámutattam — hogy az Ausztriával való viszo­nyunk szempontjából ez a javaslat bizony nagyon tökéletlen. Egyes rendelkezései életbe lépnek, más rendelkezéseire vonatkozólag az életbelépés ideje ismét a pénzügyminister ur rendeletének van fentartva, szóval.nem tudjuk azt, mely ré­szek, lesznek azok, amelyek ekkor meg akkor és mikor fognak életbelépni és Ausztriával szemben a viszonyok e tekintetben hogyan fognak szabá­lyoztatok Mindenesetre a legjobbnak tartanám, ha minden kérdésben önállóan rendezhetnők a magunk dolgait és azt hiszem, hogy ebben az uliiis 13-án, csütörtökön irányban a háború után már egy lényeges lépéssel haladhatunk előre. Ezeket az észrevételeket kívántam a javaslat szempontjából megtenni. Ezeknek hangoztatásá­val a javaslatot ugy a magam, mint a független­ségi és 48-as párt részéről általánosságban, a rész­letes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyes­lés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Kostyál Miklós jegyző: Báró Madarassy­Beck Gyula ! B. Madarassy-Beck Gyula: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az idő előrehaladott voltára való tekintettel rövid ideig fogom a t. ház szives figyelmét igénybevenni. A bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezésének módosításá­ról szóló törvényjavaslatot általánosságban el­fogadom és azon adójavaslatok komplexumának kiegészítéseként tekintem, amely a ház asztalán fekszik. Azon óriási állami szükségletekkel szem­ben, amelyekre nézve a tegnapi napon hallottunk először hivatalos adatokat a pénzügyminister ur részéről, természetes, hogy az állam ezt az adó­forrást sem hagyhatja érintetlenül. Arra a 33 millióra, amelyet a jövedelmi adóhoz fűzött indoko­lás szerint a pénzügyminister ur az illetékek fel­emelésétől vár, épugy szüksége van, mint arra a jövedelem-pluszra, amely a hadinyereségadóból, a jövedelemadóból, a vagyonadóból, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójából, a szesz­ből, a dohányból és minden egyéb adóteherből várható lesz, amely csak,ezután fog következni. A fiskus szempontjából természetes adóelmé­leti szempontból az illetéktekei határa csak ott van, ahol az annyira súlyos, hogy különösen a forgalmi illetékeknél hátrányosan befolyásolja magát a forgalmat és ezáltal előidézheti azt a helyzetet, hogy a fiskusnak nem pluszt, hanem a forgalmi esetek csökkentése által jövedelem­csökkenést okozhat. Ebből a szempontból, egy esetet kivéve, amelyre rátérek, a törvényjavaslat ellen nagyban és egészben nem emelhető aggály. Mint Csermák t. képviselőtársam, én is min­denesetre örömmel fogadom a háboTuban elesettek hátramaradottjai részére a 20.000 koronán aluli vagyonnál adott illetékelengedést és a 20.000 ko­ronán felül a jelentékeny mérsékléseket, valamint örvendetes, hogy a javaslat az eddig az illetékek körül észlelt technikai hiányokat orvosolni igyek­szik. Hogy ez teljesen sikerül-e, azzal nem kívá­nok foglalkozni, mindenesetre a múltban létezett gyakorlati helyzettel szemben a jelenlegi javaslat lényeges javulást mutat. Azonban a javaslatnak három kérdésében igenis vannak észrevételeim, amelyeket voltam bátor már a pénzügyi bizottságban is annakidején megtenni és amelyeket itt a plénumban scn kí­vánok elhallgatni. Ez a három észrevételem vo­natkozik először a budapesti házak értékmegálla­pitására, másodszor az átmeneti intézkedéseknél a 12. § ra, amelyről Csermák képviselő ur is szólott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom