Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

•i2« 644 országos ülés 1916 ji helik. Hiszen jól tudjuk, hogy az 1'5, az l'9°/o-os illeték a terhek összegére való tekintet nélkül szabatik ki. Már most, ha túlterhelt vagy nagymértékben megterhelt hagyatékoknál a kincstári közegek buzgó eljárása következtében mégis kiszorittatik és megállapíttatik az a tiszta hagyaték, amely ez alá a skála alá esik, kétségtelen, hogy azzal, hogy ezt a skálát alkalmazzuk, még nem adtuk meg a kellő kedvezményt. Ezek azonban olyan részletkérdések, amelyekre most itt általánosságban különösen kiterjeszkedni nem akarok. A részleteknél módjában lesz a t. pénzügymin ister urnak esetleg ezeken segiteni és ezeken módositani. Még egy dolog van itt ennél a harmadik fejezetnél, amire mint különösen méltánytalan dologra akarok rámutatni. A t. pénzügymúnister ur javaslatában megkívánja attól, aki hősi halált halt, hogy a békekötés napjától számítandó hat hó eltelte előtt haljon meg, (Derültség balfelöl.) különben a szegény család nem részesül abban a kedvezményben, amelyet ez a javaslat neki ad. Hát én nagyon szomorú dolognak tartom, ha valaki elsinylődik hosszú időn keresztül és olyan szerencsétlen, hogy túléli azt a hat hónapot, amelynek túlélése esetén a család ezt a kedvezményt igénybe nem veheti. Azt hiszem, ezekkel bebizonyítottam azt a tételt, amelyből kiindultam, hogy ebben a fejezetben a fotográfián a lélek csak félig látszik. A t. pénzügyminister urnak bölcs intézkedéseire és módosításaira lesz szükség, hogy egészen látható legyen. Ami a negyedik fejezet rendelkezéseit, a vegyes és átmeneti intézkedéseket illeti, itt nem tartom helyesnek a 12. §-nak azt a rendelkezését, hogy ennek a törvénynek hatályát régi hagyatékokra is ki akarja terjeszteni. A mi rendezetlen viszonyaink és telekkönyveink mellett nagyon sokszor megtörténik, hogy bizonyos hagyatékok és póthagyatékok 20 esztendő után is letárgyaltainak. Megtörténik, hogy ebből kifolyólag többszörös illetékezésnek esete merül fel. Ha ilyen körülmények között azt a régi hagyatékot is ez alá a skála alá és ez alá az eljárás alá veszszük, azért, mert a kiszabás csak most történik meg, akkor nem gyakoroltunk méltányos eljárást. Rá akarok még végül mutatni arra, — amire különben már a hadinyereségadó tárgyalásánál is rámutattam — hogy az Ausztriával való viszonyunk szempontjából ez a javaslat bizony nagyon tökéletlen. Egyes rendelkezései életbe lépnek, más rendelkezéseire vonatkozólag az életbelépés ideje ismét a pénzügyminister ur rendeletének van fentartva, szóval.nem tudjuk azt, mely részek, lesznek azok, amelyek ekkor meg akkor és mikor fognak életbelépni és Ausztriával szemben a viszonyok e tekintetben hogyan fognak szabályoztatok Mindenesetre a legjobbnak tartanám, ha minden kérdésben önállóan rendezhetnők a magunk dolgait és azt hiszem, hogy ebben az uliiis 13-án, csütörtökön irányban a háború után már egy lényeges lépéssel haladhatunk előre. Ezeket az észrevételeket kívántam a javaslat szempontjából megtenni. Ezeknek hangoztatásával a javaslatot ugy a magam, mint a függetlenségi és 48-as párt részéről általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök : Szólásra következik? Kostyál Miklós jegyző: Báró MadarassyBeck Gyula ! B. Madarassy-Beck Gyula: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) Az idő előrehaladott voltára való tekintettel rövid ideig fogom a t. ház szives figyelmét igénybevenni. A bélyeg- és illetékekre vonatkozó törvények és szabályok némely rendelkezésének módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban elfogadom és azon adójavaslatok komplexumának kiegészítéseként tekintem, amely a ház asztalán fekszik. Azon óriási állami szükségletekkel szemben, amelyekre nézve a tegnapi napon hallottunk először hivatalos adatokat a pénzügyminister ur részéről, természetes, hogy az állam ezt az adóforrást sem hagyhatja érintetlenül. Arra a 33 millióra, amelyet a jövedelmi adóhoz fűzött indokolás szerint a pénzügyminister ur az illetékek felemelésétől vár, épugy szüksége van, mint arra a jövedelem-pluszra, amely a hadinyereségadóból, a jövedelemadóból, a vagyonadóból, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adójából, a szeszből, a dohányból és minden egyéb adóteherből várható lesz, amely csak,ezután fog következni. A fiskus szempontjából természetes adóelméleti szempontból az illetéktekei határa csak ott van, ahol az annyira súlyos, hogy különösen a forgalmi illetékeknél hátrányosan befolyásolja magát a forgalmat és ezáltal előidézheti azt a helyzetet, hogy a fiskusnak nem pluszt, hanem a forgalmi esetek csökkentése által jövedelemcsökkenést okozhat. Ebből a szempontból, egy esetet kivéve, amelyre rátérek, a törvényjavaslat ellen nagyban és egészben nem emelhető aggály. Mint Csermák t. képviselőtársam, én is mindenesetre örömmel fogadom a háboTuban elesettek hátramaradottjai részére a 20.000 koronán aluli vagyonnál adott illetékelengedést és a 20.000 koronán felül a jelentékeny mérsékléseket, valamint örvendetes, hogy a javaslat az eddig az illetékek körül észlelt technikai hiányokat orvosolni igyekszik. Hogy ez teljesen sikerül-e, azzal nem kívánok foglalkozni, mindenesetre a múltban létezett gyakorlati helyzettel szemben a jelenlegi javaslat lényeges javulást mutat. Azonban a javaslatnak három kérdésében igenis vannak észrevételeim, amelyeket voltam bátor már a pénzügyi bizottságban is annakidején megtenni és amelyeket itt a plénumban scn kívánok elhallgatni. Ez a három észrevételem vonatkozik először a budapesti házak értékmegállapitására, másodszor az átmeneti intézkedéseknél a 12. § ra, amelyről Csermák képviselő ur is szólott,