Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-644
418 644. országos ülés 1916 Julius 13-án, csütörtökön. hogy Ausztriában a nagytőke olyan befolyás nélküli. Először is a nagytőkének internaczionális jellege van, az mindenütt befolyásos, mindenütt igyekszik a maga befolyását érvényesíteni. Speczialiter Ausztriában, azt hiszem, a nagytőkének igen nagy befolyása van és ott — nem akarok neveket említeni, de közszájon forognak a nevek — most pl. egy nagy vállalat igyekszik az egész sajtót a maga részére úgyszólván megkeríteni, megszervezni, nagy sajtővállalatokat úgyszólván kisajátítani. Az, hogy az osztrák rendeletbe belekerül egy ilyen különbség felállítása, az visszavezethető az ország nagytőkéjének kétségtelen befolyására. De igaza van abban a minister urnak, hogy miután ez megtörtént, nem térhetett ki a dolog elől. Azonban én is azt tartom, amit Mezőssy t. képviselő ur indítványában ki is fejezett és Vázsonyi t. képviselőtársam előadott, hogy azt kellene megcsinálni, ha lehető volna, hogy ezen osztrák császári rendelet megváltoztattassák és akkor mi is simulhatnánk ahhoz. Ezt Vázsonyi t. képviselőtársam nálam sokkal ékesenszólóbban fejtette ki, — azt hiszem, Vadász államtitkár ur, de pártkülönbség nélkül az egész ház is egyetért velem abban, hogy Vázsonyi ékesszólóbban tudja kifejteni mondanivalóját mint én — és azért én a magam részéről az ő előadásához teljesen hozzájárulok. De méltóztassanak abba a helyzetbe képzelni magukat, mint amelyben én is vagyok, aki katona is voltam, polgári érzésű ember is vagyok. Mi látjuk a társadalom szerencsétlen hajótöröttéit, a háború áldozatait és mikor ilyen társaság van a szemünk előtt, akkor senkinek a kedvezményezése, privilegizálása nem tűnik ugy fel, mint a nagybankok privilégiuma. Azért a szenvedély is hevitett ebben a dologban, mert mikor az embernek ilyen tapasztalatai vannak, akkor nem tud még a számoknál sem rideg maradni, pedig, ha én kényszeritettem magamat arra, hogy számokkal operáljak, akkor ez olyan lehütési folyamat, amelyről azt hittem, hogy a józanság és higgadtság legmagasabb mértékét is meg tudom tartani. A téma adja azt, hogy az embert a szenvedélyek elragadják. A témában van magának a dolognak magva. És miután nem akarok visszaesni a régi hibába és meg akarok maradni higgadtnak és nyugodtnak, meg akarok maradni az objektivitás határán és miután ebben a pontban a javaslat szintén csak továbbfolytatása a nagytőke előbbi kedvezményezésének, még pedig a legkirívóbb ponton, ott, ahol a leányvállalatok legszebb mérlegeit mutatják be: én a magam részéről, eredeti álláspontomhoz hiven, a legteljesebb higgadtsággal és nyugodtsággal kérem ennek a szakasznak törlését. (Helyeslés bed felől.) Elnök: Több szónok feljegyezve nincs. Kérdezem, kiván-e még valaki szólni? Ha senki szólni nem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan szólni. Teleszky János pénziigyminister: T. ház! Csak egészen röviden vagyok kénytelen kijelenteni, hogy azokból az okokból, amelyeket a tegnapi ülés folyamán kifejtettem, nem vagyok abban a helyzetben, hogy az előttem szóló t. képviselő ur kívánságának megfeleljek és hozzájáruljak ahhoz, hogy töröltessék a törvényjavaslat azon rendelkezése, mely szerint a leányvállalatoknak egyes más vállalat tárczájában lévő részvényeire eső hadinyereségei az illető vállalat hadinyereségéből levonhatók legyenek, mert ennek a rendelkezésnek törlése tényleg olyan kettős megadóztatást jelentene, amelyet az Ausztriával való diszparitás miatt nem tartanék megengedhetőnek. Kérem tehát a szakasznak változatlan elfogadását. (Helyeslés jobbfélől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Módosítás nem adatván be, kérdem a t. házat, elfogadja-e a 8. §-t. (Igen!) A ház a 8. §-t elfogadta. Következik a 9. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a 9. §-t felolvasniKostyál Miklós jegyző (olvassa a 9. §-t). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Antal Géza előadó: T. ház! (Halljuk! Halljuk!) A 9. §-hoz két módosítást leszek bátor előterjeszteni. Az egyiket indokolttá teszi az erdőjövedelmek sajátságos volta, a másikat pedig Földes Béla t. képviselő ur és társai határozati javaslatának 3. pontja, illetve ennek a 3. pontnak a minister ur részéről történt akczeptálása. A módosítások szövege a következő (olvassa): »A 9. §. ötödik bekezdésének harmadik sorában a »czéljából« szó után beszúrandó—»az erdőjövedelem eseteit kivéve« —. Ugyanezen szakasz ötödik bekezdése után teendő: »Ha a jövedelem erdő faállományának kihasználásából, illetőleg tövön való eladásából származik, az adóalapul veendő jövedelemtöbblet kiszámításánál az összehasonlítás alapjául az a jövedelem szolgál, melyet az adóköteles fél az 1913. évben, illetőleg átlagosan az 1911—1913. években fakihasználás, illetőleg faeladás utján kataszteri holdankint elér, még pedig ezt annyiszor számítva, ahány kataszteri holdon a faállomány az 1914., 1915. és 1916. években ki volt használva, illetőleg el lett adva.« »Ha az 1913. évben fakihasználás, illetőleg faeladás nem volt és igy átlagos jövedelemszámitásnak helye nincs, akkor az erdőjövedelemtöbbletének kiszámításánál az összehasonlítás alapjául szolgáló 1913. évi kataszteri holdankénti jövedelem az illető erdővel szomszédos legközelebbi hasonló korú, fanemü és állapotú erdőknél az 1913. évben elért jövedelemnek megfelelő tekintetbe vételével állapítandó meg.« Ugyanezen szakasz utolsó bekezdéseképen teendő: »A jövedelem, illetve a jövedelemtöbblet az a) alatti esetben részben vagy egészben, a b)
