Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

416 644. országos ülés 1916 Julius 13-án, csütörtökön. Ausztria semmiféle gyorsított eljárást nem ismer, külön büntetőjogi rendelkezéseket nem csinál és még ezzel is teremtett magának könnyebb és kényelmesebb helyzetet, mert több kedvet csinált az embereknek arra, hogy a szállításokkal foglalkozzanak. A leghatározottabban kell hogy kijelentsem, hogy az igen t. pénzügyminister ur merőben félreértett engem. Nekem semmiféle intenczióm nem volt arra, hogy a hadinyereséget általában tisztességtelennek és jogtalannak deklaráljam. Ezen felfogás ellen a magam részéről a leghatározottabban tiltakozom. A t. pénzügyminister ur szememre vetette, hogy én nem vagyok logikus azért, mert én is ajándékot akarok adni a társaságoknak, midőn az általam beadott határozati javaslatban megállok a 35%-nál és kezdem a 200.000 koronánál. En a 6. §-hoz terjesztettem be a módosítást. Azt hiszem, nagyon botor ember az, aki nem tudja, hol van. Én tudom, hogy itt vagyok, hogy ehhez a javaslathoz szólok hozzá és a 6. §-t kívánom módosítani és ezenkívül bennem volt az a lázas törekvés, hogy közeledjem, hogy simuljak hozzá a t. pénzügyminister ur felfogásához. (Derültség.) Minthogy a 6. §. 2. bekezdése a külföldi vállalatoknál a kétszázezer koronánál kezdi és elhalad 40%-ig, nagyon természetes, hogy kellett hogy legyen bennem annyi hazafiasság, hogy én ne 40%-ig menjek és a hazai vállalatokra nézve enyhébb kulcs alkalmazását kérjem. Nagyon sajnálom, hogy a t. pénzügyminister ur az első kísérletet, hogy hozzásimuljak ehhez a javaslathoz, ily ridegen utasítja vissza. (Derültség.) Az igen t. pénzügyminister úrtól sokkal szivesebben vettem volna, ha azokra válaszolt volna, amiket én a részvényesek kettős megadóztatásáról mondottam; mert midőn azt mondotta rólam, hogy nekem hiába magyaráz, ezek oly egyszerű dolgok, hogy ezeket nem lehet megmagyarázni, bocsánatot kérek, az én válaszom az hogy én ezeket az egyszerű dolgokat, hogy a részvénytársaságokat miként kell megadóztatni, értem. De talán abban méltóztatik tévedni, hogy azért nem helyeslem, mert nem értem. Igaz, nem helyeslem, mert véletlenül egészen jól értem. Azt hiszem, értem és épén azért, mert értem, azért értem azt, hogy ebben a részvénytársaságokra helytelen kedvezmény rejlik. A délelőtt folyamán bebizonyítottam azt, hogy a részvényesek nincsenek kétszeresen megadóztatva, mert először a társaságok tárczájában lévő, egyötödöt felülhaladó részvények nincsenek kétszer megadóztatva, másodszor, amit kifelejtettem délelőtt, a családi részvénytársaságoknál, vagyis most már a hét személynél kevesebb tagból álló részvénytársaságoknál szintén nincsenek kétszer megadóztatva ; a külföldiek kezében lévő részvények sincsenek kétszer megadóztatva ; a ki nem adott osztalék sincsen kétszer megadóztatva és végül az elbujt részvények sincsenek kétszer megadóztatva. Tehát a t. pénzügyminister ur azt a módot is választhatta, amely sokkal jobb nevelő hatással lett volna az ország lakosságára, pénzügyileg pedig feltétlenül jobb eredményt biztosított volna. Ezt az ő bölcsességétől el is vártam volna. Mert ha az osztrák pátens meg is jelent, azért, azt hiszem, az akták nincsenek lezárva, a tárgyalások lehetősége nem szűnt meg Ausztriával szemben. En gróf Esterházy t. képviselőtársammal szemben biztosnak tartom azt, hogy a hét görög bölcs korszakában is volt pénzügyminister, mert udvariatlanságnak tartanám, ha azt kellene mondani, hogy csak a bölcsek kifogyása után kezdődtek volna a pénzügyministerek. (Derültség.) Bn azt hiszem, hogy nem igy van, épen azért, mert a görög bölcsek kifogyása nem jelenti azt, hogy a bölcseség egyáltalában kifogyott volna, én jobbnak tartottam volna, ha az igen t. pénzügyminister ur bölcsesége ezt az utat választotta volna. Csak ezt kívántam megjegyezni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. T. ház, a döntés alá kerülő 6. §-hoz két módosítás adatott be, mindkettő Vázsonyi Vilmos képviselő ur részéről. Az egyik arra irányul, hogy a szakasz első bekezdése hagyassák el és ennek helyébe a következő szöveg vétessék fel: »Az adó a belföldi vállalatoknál a 200.000 koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után a többletnek 10%-a; 200.000 koronánál több, de 400.000 koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után e többlet 15%-a; 400.000 koronánál több, de 700.000 koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után e többlet 20%-a; 700.000 koronánál több, de 1,000.000 koronát meg nem haladó nyereségtöbblet után e többlet 25%-a; 1,000.000 koronát meghaladó nyereségtöbblet után e többlet 30%-a; a 2,000.000 koronát meghaladó nyereségtöbblet után a többlet 35%-a.« A másik, alternatív javaslat a 6. §-hoz az, hogy a szakasz végére a következő szöveg tétessék : »Amennyiben a saját tőke 5,000.000 koronát felülhalad, az adótételek 30%-kal, amenynyiben 10,000.000 koronát felülhalad, 50%-kal emelkednek.« A házszabályok értelmében a szakasz eredeti szövegét fogom feltenni szavazásra, szembeállítva vele Vázsonyi képviselő ur mindkét módosítását. Amennyiben a t. ház a szakasz eredeti szövegét fogja elfogadni, a Vázsonyi képviselő ur által beadott módosításokat mellőzötteknek fogom kijelenteni. Ehhez képest kérdem a t. házat, méltóztatik-e elfogadni a 6. §. eredeti szövegét, szemben a Vázsonyi Vilmos képviselő ur áltál beadott módosításokkal, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a szakasz eredeti szövegét fogadják el, szíveskedjenek felállni. (Megtörténik.) Többség. A ház a szakasz eredeti szövegét fogadja el és igy Vázsonyi képviselő ur módosításait mellőzi;