Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.
Ülésnapok - 1910-644
644. országos ülés 1916 Julius 13-án, csütörtökön. 401 Gr. Esterházy Móricz: Igen ! Teleszky János pénziigyminister: ... akkor ez a kérdés el van intézve, s akkor én még csak egy rövid kitérésre bátorkodom, különösen Simonyi-Semadam t. képviselő ur felszólalása kapcsán, becses figyelmüket kikérni. Kifogásolni méltóztatik a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok alacsony megadóztatását, s abból a kimutatásból, melyet én közöltem és annak továbbfejlesztéséből azt a következtetést méltóztatik levonni, hogy nálunk a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok degressziv adóztatás alatt állanak. Én azt a kimutatást nem tartom alkalmasnak ezen körülmény beigazolására, mert abban a kimutatásban benne foglaltatik a pénzintézetek által fizetett tőkekamatadó. De nem mindenütt, mert épen az a sajátságos, hogy nem lehetett egy egységes kimutatást készíteni, mivel egyes vállalatok a tőkekamatadót az adó rubrikájában, mások pedig — és nézetem szerint ez tulajdonkép a helyesebb — az üzleti kiadások rubrikája alatt mutatják ki, minthogy a tőkekamatadó nem a vállalat által fizettetik. De másrészt benne foglaltatik e kimutatásban a vállalatok által az ő ingatlanaik után fizetett adó is, ami természetesen egészen más szempont alá esik, ugy hogy tulajdonképen igaz és helyes következtetést e kimutatásból levonni nem lehet. Ámde, t. ház, én vagyok az utolsó, aki nem azt mondanám, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok megadóztatása eddig nem volt megfelelő. Ennek én már kifejezést is adtam nem egyszer, valamint annak is, hogy a nyüvános számadásra kötelezett vállalatoknak az 1909-iki törvényekben kontemplált megadóztatását sem tartom megfelelőnek és hogy a mainál súlyosabb megadóztatást tartok indokoltnak. (Helyeslés.) Ezen álláspontom kézzelfogható bizonyságául terjesztettem be a nyilvános váUalatok megadóztatásáról szóló törvényt, amely ismét, mint már tegnapi felszólalásomban megmondtam: a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok adóját több mint 100%-kal emeli s különösen a nagy vállalatok adóját a mostanival szemben rendkivüli mértékben felfokozza. Többet tenni és jobban megfelelni annak, amit e tekintetben kifejezésre juttattam, azt hiszem, nem lehet. S itt van egy szempont, amelyre megint rá kell mutatnom, hogy t. i. a tények nem helyes világításba való állítása mellett három nap óta méltóztatik kifogásolni, a kormánynak és a többségnek szemére vetni, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokat túlságos kedvezményhez juttatja, hogy a nagybankok és vállalatok diktatúrája alatt áll. És ezt akkor méltóztatik tenni, mikor alkotmányos tárgyalás alatt áll egy törvényjavaslat, mely épen a nagybankokat mai adójukkal szemben oly erősen adóztatja meg, amire példa még egyáltalán nem volt és erről a körülményről egyáltalán nem méltóztatik tudomást venni. (Moz- \ gás bal felől. Halljuk ! Halljuk ! jóbbfelól.) KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXX. KÖTET. Elnök : Csendet kérek ! Teleszky János pénziigyminister: Ezt én nem tartom megegyeztethetőnek azzal az objektív lojalitással, melynek oly szép jelét adta Esterházy Móricz b. képviselő ur, s amelyre nézve igazán kívánnom kellene, hogy ez a felfogása a ház minden tagját hassa át. Ha ez megtörténnék, akkor méltóztassék elhinni, a nyilvános számadásra kötelezett vállalatoknak a jelen kormány által való kezelése tekintetében nem lehetett volna azon szemrehányásokat, azon kifogásokat alkalmazni, melyeket a t. képviselő urak felhoztak. Még csak egy dolgot erre a törvényjavaslatra nézve. Egyes képviselő urak kifogásolják, hogy a jövedelmi adóra nézve a vállalatokkal szemben miért nem az I909-es törvényeket léptetjük életbe egész terjedelmükben. Hát bocsánatot kérek, amit az a törvényjavaslat, melyet én benyújtottam, kontemplált az sokkal szigorúbb, mint ami az 1909-iki törvény-, czikkben van. Épen ezért a vállalatok, főleg a nagy vállalatok azt kérték, hogy ahelyett, amit ez a törvényjavaslat kontemplál, az 1909-iki törvényt léptessük életbe, amelylyel szemben hajlandónak mutatkoztak s kérték is, hogy a jövedelmi adó kulcsa lényegesen felemeltessék az 1909-iki kulcscsal szemben. Ezzel a lényegesen felemelt kulcscsal szemben magukra nézve kedvezőbbnek tartották volna az 1909-es törvény életbeléptetését, ahogy az kontemplálva volt, mint ezen törvény életbeléptetését. Kívánságukat nem teljesítettem, mert meggyőződésem szerint az ország közgazdaságának megrázkódtatása nélkül elbírják ezek a vállalatok azon megadóztatást, melyet a törvény a pénzügyi bizottságban keresztülvitt módosításokkal kontemplál. S amikor én egy ilyen kívánságot nem teljesítek, hanem oly messzemenő megadóztatást javaslok a nyilvános számadásra kötelezett vállalatokkal szemben, mely a múlthoz képest preczedens nélküli és sokkal nagyobb emelését jelenti az ő adóterhüknek, mint amilyen felemelését a magánszemélyek adóterhének kontemplálom, akkor azt a szemrehányást hallgatni három napon keresztül, hogy a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok ennek a kormánynak diktálnak és hogy mindig az történik, ami az ő érdekük : ezt a szemrehányást el nem fogadhatom és nagyon kérem a t. képviselő urakat, hogy azzal az objektivitással, amelyre gróf Esterházy Móricz t. képviselő ur rámutatott, méltóztassék ezt a kérdést a jövőben tárgyalni. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem az illető paragrafusnak gróf Esterházy Móricz t. képviselő ur két módosításával való elfogadását. (Helyeslés.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a haztározathozatal. T. ház ! Azt hiszem, legegyszerűbb és legczélszerübb lesz, ha szavazásra ugy teszem fel a kérdést, hogy az eredeti szövegre vonatkozólag 51
