Képviselőházi napló, 1910. XXX. kötet • 1916. junius 7–julius 15.

Ülésnapok - 1910-644

644. országos ülés 1916 Julius lo-ún, csütörtökön. 397 és nem jó ily nagy erőket felszabadítani. Végre is oly időket élünk, amikor az emberek elkeseredése néha túlcsaphat a mértéken, nem szabad ezt a diszparitást a küzdő és a szenvedő emberek elé álütani. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Ne méltóztassék azt mondani, hogy a mi beszédeink azok, amelyek provokálok, hanem ezek a tények azok. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) A szavakkal, ha üresek és nem felebiek meg a valóságnak, könnyen el lehet bánni, (Élénk helyeslés a baloldalon.) de ezekkel a tényekkel, melyeket ebben az adóskálában konstatálunk, ezekkel nem lehet boldogítani Magyarországot, ezekkel nem lehet megoldani a háborús kiadásokat. (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) En arra kérem a t. minister urat, méltóztassék legalább azt a korrekturát megtenni, hogy ne legyen szó titkos alapokról, mert ez a szó visszatetszést szül. Mi joga van valakinek titkolódzni akkor, amikor a törvény az egyes emberre azt mondja, hogy ha eltitkolja a jövedelmet, kihágást követ el ? (Igaz ! Ugy van ! a baloldalon.) Ezért helyeslem, hogy a t. előttem szóló ez irányban javaslatot adott be, mert ez a szó nem való a törvénybe, ezzel a szóval nem is szabad operálni, legkevésbbé szabad operálni az adó kérdésében, (Helyeslés a baloldalon.) hanem becsületesen kell bevallani mindent és titkos fogalmakról nem szabad beszélni senkivel szemben. En kérem, méltóztassanak elfogadni gróf Esterházy t. képviselőtársam javaslatát és kérem a t. minister urat, hogy vezesse végig ezt a korrekturát és állapittassék meg igazságosan és nyíltan, melyek azok a jövedelmek, amelyeket ki lehet venni az adó alól. En jól tudom, hogy vannak és hogy kell ilyen jövedelmeknek lenni, de a magánszemélyeknél ezt ugyanazzal az igazsággal kell megállapítani (Helyeslés a baloldalon.) és akkor könnyű lesz meghatározni azt is, hogy a magánszemélyekre illik-e vagy sem. Szerintem tökéletesen mindegy, hogy azt a jövedelmet egy ember kereste-e meg, vagy pedig a tőkék kumulácziója által az igazgatóság. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Elnök : Szólásra senki sincs feljegyezve ; ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A minister ur kíván szólni. Teleszky János pénzügyminister: T ház! Nagyon meghatott az előttem szóló t. képviselő urnak azon nagy rokonszenve, mely a zsidóság iránt megnyilvánul . . . (Derültség.) Rakovszky István : Az általános! Teleszky János pénzügyminister:... a minden harminczhárom évben elszabaduló gólem túlkapásaival szemben. Ami a gólem hasonlatának másik részét illeti, e tekinteben bátorkodom megjegyezni, hogy én nem félek attól, hogy addig, amíg én ezen a helyen leszek , .. (Zaj balfélől.) Rakovszky István: Aprés moí le deluge! Teleszky János pénzügyminister:... az a gólem, melyet a t. képviselő ur a nagy bankokban lát, a fejemre nőjjön és én nem félek attól sem, hogy a fejére fog nőni annak az utódomnak, aki ugyanabból a politikai pártból, ugyanabból a többségből fog kikerülni, amelynek én vagyok a tagja. (Igaz ! Ugy van! a jobboldalon. Mozgás balfelöl.) Ha pedig valamelyik utódom a t. túloldalnak soraiból fog kikerülni. . . Rakovszky István : Azt üsse agyon a gólem ! (Derültség.) Teleszky János pénzügyminister:... az eddig elhangzott nyilatkozatokkal szemben nem kétlem, hogy ezt a gólemet ugy agyon fogják ütni, hogy azzal az egész magyar közgazdaságot is tönkre fogják tenni. (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfélől.) Ami már most a t. felszólaló képviselő uraknak a szakaszra vonatkozólag tett megjegyzéseit illeti, mindenekelőtt bátorkodom kijelenteni, hogy gróf Esterházy Móricz urnak mindkét javaslatához hozzájárulok. (Helyeslés.) Az első javaslatához hozzájárulok azért, mert magam is beismerem, hogy az u. n. titkos tartalékoknak az az elnevezése, amelyet a t. képviselő ur javasol, sokkal korrektebb és törvényben sokkal megfelelőbb fogalom. En készakarva használtam a javaslatban a titkos tartalékok kifejezést, azért, hogy teljesen tisztában legyenek azok is, akik laikus szempontból foglalkoznak az adótörvényekkel, hogy azalatt mit értünk, de magam is sokkal helyesebbnek tartom, hogy a törvénybe legiszlativ szempontból megfelelő kifejezés jusson. Ami a másik módosítást illeti, azt elfogadom főleg azért, mert ugy látom, a t. képviselő ur indokolásából, hogy ő rá nézve ezen javaslatnak az elfogadása megnyugvást jelent abban a tekintetben, hogy ezt a hadinyereségadót nem az fogja fizetni és nem olyan mértékben, amilyen mértékben azt a pénzügyminister akarja, hanem fogja fizetni az, akinek a törvény értelmében fizetnie kell és olyan mértékben, amilyenben a törvény értelmében azt fizetni kell. Miután ugy látom, a t. képviselő ur ezen javaslat elfogadásától várja ennek a czélnak biztosítását, kész örömmel elfogadom ezt a javaslatot, mert én is azt akarom, hogy mindenki, aki ezen törvény értelmében hadinyereségadót fizetni tartozik, azt teljes mértékben fizesse. Magam nem vettem fel erre vonatkozólag rendelkezést a törvénybe, mert őszintén megvallva, bizonyos fokig feleslegesnek tartom, mivel ez a törvény meglévő egyenes adótörvényeinkre támaszkodik ; s mert — amint a t. képviselő ur is mondta — ez a rendelkezés más adótörvényeinkben is benne van, abban a nézetben voltam és vagyok, hogy tulaj donképen implicite ezen rendelkezés itt is alkalmazandó. De ismétlem, nagyon szívesen hozzájárulok, hogy ez a törvényben világosan kifejezésre jusson. Ami a t. képviselő urnak azt a megjegyzését illeti, hogy tegnapi beszédemben nem reflektáltam sem az ő beszédének azon részére, mely az egyenlő adókulcsra vonatkozó fejtegetéseit tartalmazta, sem pedig arra a kérdésre, hogy hogyan áll a titkos tartalékok kérdése a magánszemélyek tekin-