Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.
Ülésnapok - 1910-631
362 631. országos ülés 1916 február 23-án, szerdán. kedett Budapesten, különösen a háború tartama alatt. A legautentikusabb adatokat igyekeztem megszerezni arra nézve, amit mondandó leszek, hogy semmi tekintetben ahhoz kétség ne férjen és ennek folytán a legilletékesebb helyre fordultam és megtudtam a következőket. Harminczezer volt a galicziai menekülteknek az a száma, amely a legutóbbi időben Budapestre érkezett. A galieziai menekültek a jászok elképzelhető legnagyobb fokát hozták közénk. Ug3 r ancsak legilletékesebb helyről megerősítették, hogy a feketehimlőt hozták magukkal és a kényszerojtás alól magukat kivonták, ugy hogy a legnagyobb fertőzés veszedelme fenyegette a fővárost. Azonkívül azt sem szükséges bővebben igazolni, hogy az árfelhajtások és uzsoráskodás oly nemét űzték, hogy legutóbb már az adóhivatal is kénytelen volt beavatkozni. Láttuk és látjuk, mennyi eltitkolt készlet stb. fordult meg ez emberek kezén. Láttam, hogy a rendőrség, nyilvánvalóan a kormány intencziójának megfelelően, belenyúlt a darázsfészekbe és igyekezett a fővárost megszabadítani ezektől, de ép oly sajnálattal láttam, hogy a legutóbbi időben ez a műtét kicsit szünetelt. A t. ministeriumot kénytelen vagyok figyelmeztetni, hogy itt még mindig megvan a veszély Mert hiába mondja nekem a földmivelésügyi minister ur, hogy az az osztrák számlára megy. Ez teljesen igaz és tudja mindenki, de az osztrákok nekünk adnak bankót, ezek meg esznek tejet, húst és többit. Azt pedig nem tudják nekünk pótolni azonkivül, hogy a feketehimlőt nekünk behozzák ; ezt az osztrák számlára nem tudom, hogyan fogják elszámolni. Ezekkel a kérdésekkel feltétlenül tisztába kell jönni és meg kell menteni a fővárost e semmikép nem indokolt inváziótól. Még két kérdést érintek csupán a főváros dolgával kapcsolatosan. Az egyik a tejkérdés. A tejről sokat lehet mondani. Elég azt tudni, hogy Kina kivételével az egész világ állati tejjel táplálkozik és most már elsősorban tehéntejjel. A régi világban juhtejjel táplálkoztak kezdetben, azután kecsketejjel folytatták. Mióta az emberek belátták, hogy a gyapjú többet jövedelmez, mint a tej, felhagytak a birkatejjel és most tehéntejjel táplálkoznak. Azt hallottuk a múltkor, hogy 84 gazdát büntettek meg tejnek vizzel való hamisitásáért. Nem szeretnék félreértetni; a legnagyobb szigorral kivánom, hogy kezeltessék a tej hamisítás. De ha igy a házba bedobatik egy adat, 84 gazda, ezt kicsit jó lett volna részletezni. Konkrét adatot hoztak fel, de nem tudom, hogy a 84 állítólagos gazdából hány volt a bérlő. De ezekről nem akarok beszélni. Arról van szó, hogy sehol könnyebben visszaélést nem lehet csinálni, mint a tejvizsgálatnál, mert itt a víztartalom tekintetében a tudósok közt is nagy véleményeltérések vannak. Nálunk egy nagyon helyes középarány van, gondolom az 1895. törvény folytán kiadott végrehajtási rendelet áUapitja meg, hogy a tejnek szabad 88% víztartalmúnak lennie és 12% tartalma kell hogy legyen a száraznak, értve alatta a tejczukrot, a nátron tartalmú dolgokat és 3%-ig terjedő zsírtartalmat és az ásványrészeket. E latitüdön belül azonban könnyű a vizsgálat során esetleg ártatlan embert is büntetni, aki, ha egyszer ártatlanul sújtja a büntetés, többé a fővárosba nem hoz tejet. Ámde azt hallottam, illetőleg pozitive tudom, hogy tulaj donképen a megbüntetés a hamisított tejnél ott kezdődik, ahol az áUatból kifejtett szekrétum 60—70% vizzel többet tartalmaz, mint törvény szerint szabad és akkor teljesen korrekt dolog. De amit a t. kormány figyelmébe akarok ajánlani és különösen figyelmébe ajánlom a fővárosnak, az az, hogy itt más baj fenyeget és ha sürgős segély nem jön, megtörténhetik, hogy már márczius közepén a kissé melegebb időben, az összes városokban meg fog akadni a tejszállitás. Az időjárás ugyanis olyan, hogy jeget fogni eddig nem lehetett, több mint valószínű, bár nem lehetetlen, hogy a legközelebbi napokban már természetes jeget gyűjteni nem lehet. Sághy Gyula: Bizony valószínű ! Polónyi Géza: Aki valaha tejjel foglalkozott, tudja, hogy a tejet lehűtés nélkül szállítani, hűtött edények nélkül melegben tovább szállítani merő lehetetlenség, mert egy-két órai távolságban is megsavanyodik a tej. Ma pedig a városokban a jéggazdálkodás révén elértük, hogy néha 200— 300 kilométer távolságról is lehet tejet szállítani. A fővárosban azonban igy is kevés a tej és a gyermekek a legnagyobb mértékben nélkülözik a tiszta tejet. Most mi fog történni, ha nem lesz jég ? Tudom, hogy a fővárosnak magának van megfelelő jege. Kiváló szakember áll az ügy élén, aki jéggyárat létesített a fővárosban és itt a mesterséges jégről gondoskodva lesz. De honnan kap jeget a termelő % Még ha innen szállítaná, a fővárosból, a jeget és aztán a tejjel visszaszállítja, ez a kétszeri szállítás annyira drágítaná a tejet, hogy ez talán elviselhetetlen volna. Ezen ugy lehet segíteni, hogy a vidéki emporiumokban mesterséges jéggyárak állíttatnak fel, ahol a termelők megfelelő könnyűséggel szerezhessenek jeget. Ismételten figyelmeztetem a t. minister urat, hogy szíveskedjék ezt megfontolás tárgyává tenni, annyival is inkább, mert a kérdés nemcsak a fővárosra vonatkozik, de vonatkozik az egész országra. Most már rétérek az utolsó kérdésemre és pedig rátérek a bankok által űzött árfelhajtó üzelmekre, melyekre vonatkozólag nagyon szeretném hogy sürgős és radikális intézkedések történjenek. Azt, hogy élelmiszerekben és ruházati czikkekben Magyarországon, de főleg a fővárosban tarthatatlan árdrágaság van, azt azt hiszem, nem szükséges itt bizonyítani. Az a kérdés, hogy ennek a mesterséges árdrágulásnak az egyéb természeti okokon kivül mi az oka és kinek a hasznára válik az ? Mert a cui prodest a legbiztosabb ut annak Id puhatolására, hol kell keresnem az okot, hogy azután azt megszüntethessem.
