Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-629

629. országos ülés 1916 február 18-án, pénteken. 301 káltabb összeáüitásu középczimeT és még inkább a nagy czimer nem alkalmazható. Ha már most e kisebb alakzat mellett rendelkezésre álló kisebb mezőiben a törvény világos rendelkezésének meg­felelően el akartuk volna helyezni Horvát- Szlavon­s Dalmátországok czimereit, ennek technikai szem­pontokból az lett volna az elengedhetetlen követ­kezménye, hogy ezáltal Magyarország czimere mé­reteiben redukálandó lett volna, redukálandó oly arányban, mely nem jelképezné helyesen azt a közjogi viszonyt, amely az 1868: XXX. t.-cz. alapján köztünk kétségkívül fennáll. így tehát meggyőződvén, hogy ez technikailag kivihetetlen, módot kellett keresnünk, hogyan le­hetséges ezt megoldani és készséggel emelem ki, sőt lojális kötelességemnek tartom, hogy kiemel­jem, hogy e tekintetben a Horvát-Szlavon-Dalmát­országok részéről kiküldött bizottság is mindjárt oly útra lépett, amely simán vezetett a közös meg­egyezésre, a közös megegyezés pedig abban össz­pontosult, hogy megállapodtunk, hogy a kisebb egyesitett czimerben Horvát-Szlavon-Dalmát­országok czimere nem egészben, de részben vétetik fel, azon részben, amely ezüsttel és vörössel sakkolt mezőben áll, hogy azonban fentartjuk az 1868. évi XXX. t.-cz. 62. §-ában kifejtett elvet, hozzájárul­tunk ahhoz, hogy a törvényben kifejeztessék, mi­szerint ebben az esetben ez a czimer Horvát­Szlavonországokat egységesen jelképezi. Ezzel a technikai nehézség el lévén oszlatva; hátra marad még a jogi nehézség megoldása. Ez pedig csak abban állott, hogy miután ez a rendel­kezés a törvény szövegének nem felel meg, a tör­vény szövegét ki kell egésziteni, a törvény szöve­gébe fel kell venni azt az intézkedést, amelyet technikai szempontból magunk közt megállapí­tottunk. Minthogy pedig ez a kiegészítés az 1868-iki XXX. t.-czikk változtatását involválja, miután ugyanezen törvényczikknek 70. §-a szerint ezen törvénynek minden változtatása csakis a Magyar­ország és Horvát-Szlavonországok részéről kikül­dött regnikoláris küldöttségek megegyezése alap­ján lehetséges, meg kellett nekünk egyeznünk ezen törvény szövegében, és ezen együttesen meg­állapított törvényszöveget kellett a t. ház elé ter­jeszteni. Ezen törvényjavaslat fekszik most a t. ház előtt, és én azt hiszem, hogy mikor ezt a törvény­szakaszt megállapítottuk, Magyarország törvényes jogait semmiben nem érintettük, ellenkezőleg hoz­zájárultunk ahhoz, hogy ezen kérdés Horvát­Szlavonországok megnyugvásával legyen megold­ható, (Igaz ! Ugy van ! a jobboldalon.) és ép ezért azt hiszem, hogy az eddigiekkel kimutattam azt, hogy mi teljes mértékben belül maradtunk azokon a határokon, amely határokig a mélyen tisztelt ház részéről kapott megbízatásunk terjed, és azt hiszem, sikerült kimutatnom azt, hogy ezen tör­vény megalkotásával megfeleltünk annak az inten­eziónak, mely a képviselőházat határozatának meg­hozatalánál vezette és ép ezért kérem a t. házat, hogy a javaslatot elfogadni méltóztassék. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Kérem ezt az előadott tárgyi indokokon felül azért is, mert meg vagyok arról győződve, hogy ezen felmerült kérdésnek gyors és kielégítő meg* oldása kétségen kivül hozzá fog járulni azon test­véri együttérzés erősbitéséhez, melyet remélünk, joggal el is várunk, melyet mindkét oldalról ugyan­azzal a jóakarattal ápolunk és amely testvéri ér­zés mint a múltban annyiszor, ezekben a nagy történelmi napokban is egyenesen vérrel lett meg­pecsételve, mely vér a közös haza védelmében ugyanazzal a lelkesedéssel, ugyanazzal az ön­feláldozással folytatott nehéz harezokban hullott ki. Ép azért hiszem, hogy amint ez a kiömlött vér ott a csatatéren egymásba összefolyt, ugy kell idehaza is egymásba összefolyni a lelkeknek egy­más igazi szeretetében, (Élénk helyeslés a jobbol­dalon.) egymás kölcsönös megértésében, mert csak ezáltal leszünk képesek betetőzni az itt meg­alapított nagy művet, a közös hazának sértetlen fentartását és bárhonnan támadó ellenséggel szem­ben beláthatatlan időkre szóló biztosítását. Aján­lom a javaslatot elfogadásra. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra ki következik % Szojka Kálmán jegyző: Gróf Apponyi Albert. Gr. Apponyi Albert: T. képviselőház! (Hall­juk ! Halljuk 1) Midőn a képviselőház ellenzéki pártjainak együttes megbízásából felszólalok, hogy együttesen megállapított álláspontunkat kifeje­zésre juttassam, mindenekelőtt kifejezést kell adnom annak, miszerint az igen t. előadó ur be­szédének zárszavaival, az azokban kifejezett érzelmekkel, az azokban kifejezett óhajtásokkal, kívánságokkal, legyen szabad mondanom remé­nyekkel, mi is teljesen egyetértünk. (Általános helyeslés.) A kérdés megbirálásánál minket a közjogi szempontok méltatásán kivül ez a politikai szem­pont is vezetett, azt soha szem elől nem tévesz­tettük és nem habozom kijelenteni, hogyha a jelenlegi kormánynak sikerül Magyarország és Horvátország, a két testvérnemzet lelki össze­olvasztásában eredményeket elérni, a mi külön­ben mereven ellentétes politikai álláspontunk nem fog minket gátolni abban, hogy a kormánynak ebben a tevékenységében segítségére legyünk és semmi esetre se fogunk ennek akadályokat gör­díteni. (Helyeslés.) Ezek előrebocsátása talán gátat vet annak, hogy bármily félreértésnek legyünk kitéve, midőn nagyon komoly szempontok által vezéreltetve az országos bizottságok előterjesztéseivel szem­ben nagy sajnálatunkra a t. előadó úrtól és a bizottságtól eltérő következtetésekre jutunk. Az, ami itt előttünk fekszik, az egy részlet a czimer- és jelvénykérdés azon rendezéséből, amely Ő felségének múlt évi október 11-én kelt kéziratával kezdeményeztetett és indíttatott meg. És szinte lehetetlennek látszik, hogy ennek a részletnek megoldását elválaszszuk annak a nagy

Next

/
Oldalképek
Tartalom