Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-627

627. országos ülés 1916 február 16-án, szerdán. 241 A moratórium másik üdvös tatása az volt, hogy a nálunk dívó könnyelmű hitelezési rendszer amely különösen a fogyasztási hitel terén mutatkozott, egyszerre megszűnt. Az igen tisztelt pénzügyminister ur az Országos Hadsegélyző Bizottság pénzügyi albizottságának egyik ülésén azt a szellemes megjegyzést tette, hogy Magyarországon egy uj Széchenyinek kellene támadnia, aki nem a Hitelről írna könyvet, hanem arról, hogyan kell a túlságos hiteligénybevételt korlátozni. És, t. ház, amit ennek az uj Széchényinek el kellett volna végeznie, azt elvégezte a moratórium, A fogyasztási hitelezés teljesen megszűnt. A kereskedők és iparosok össze-, álltak és szövetségeikben megállapították, — ezt később meg is tartották — hogy hitelt nyújtani nem fognak és igy a készpénzfizetés rendszere az egész országban meghonosult. Nagyon kívánatos volna, ha ez a rendszer túlélné a moratóriumot és magát a háborút is. Természetesen elsősorban társadalmi feladat ennek megvalósítása, de sokban hozzájárulna ehhez a törvényhozás is elsősorban azáltal, hogy a fogyasztási hitelből eredő követelések elévülését rövidebb határidőhöz kötné, (Helyeslés a jobboldalon.) amint ezt már a Polgári Törvénykönyv javaslata helyesen kontemplálja és másodszor azáltal, hogy a fogyasztási hitel makszimumát a korcsmai hitel makszimumának analógiájára szintén korlátozná. A moratórium harmadik üdvös hatása az volt, hogy számos jogászi előítélettel, számos megcsontosodott, de semmiféle belső indokoltsággal nem biró jogi felfogással végleg leszámolt. Ezek közül elsősorban említem fel azt, hogy a moratórium-rendeletek kimondták, hogy a halasztás alá esett váltókra nézve az óvás felvétele felesleges ; az óváskényszer elesik. Az óváskényszer elleni küzdelem már évtizedes küzdelem és aminek megszüntetését évtizedeken keresztül ankéteken, könyvekben, irodalomban elérni nem tudtunk, azt egy csapásra megszüntette a világháború által teremtett kényszerhelyzet. Kérésünk most arra irányulna, hogy a mai komoly időnek ezt a tanulságát vigyék át a békés idők váltójogába is és hogy az óvást, ezt a középkori felesleges sallangot a háborúban szerzett tapasztalataink alapján kiküszöböljék jogi életünkből. A moratórium ezen üdvös hatásaival szemben a moratórium-rendszernek csak egy tehertétele mutatkozott az országban és ez az volt, hogy az adósok egyes vidékeken nemcsak éltek, hanem visszaéltek a moratóriummal, (Ugy van ! Ugy van! jóbbfelől.) hogy a moratóriumot felhasználták ürügyül arra, hogy a hitelezéseknél a fizetést indokolatlanul elodázzák. Ez a hátrányos következmény azonban az országnak csak kis részében mutatkozott és ennek következtében javasolnám, hogy az igen tisztelt igazságügyminister ur olyan rendeletet bocsásson ki, amely megállapítaná, hogy azokban az esetekben, midőn a hitelező hitelt érdemlőleg igazolja, hogy az adós gazdasági helyzete a háború folytán nemhogy rosszabbá nem lett, hanem esetleg meg is javult, KÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. xxix. KÖTET. amikor az adós a háborús konjunktúrákból is kivette részét, a biró a moratórium kedvezményét felfüggeszthesse. De, t. ház, ettől az egy kivételtől, ettől az egy tehertételtől eltekintve, a moratórium nagy hatással volt az ország gazdasági fejlődésére és bátran lehet állítani, hogy az a tény, hogy a magyar közgazdaság a világháború nagy megrázkódtatásai közepette helyét megállotta, sőt megerősödött, elsősorban a moratórium-rendszer helyes keresztülvitelének köszönhető. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) A moratórium-rendszer sikerének kulcsa főkép abban található, hogy a kormány azt az általános moratórium-rendeletet, amelyet az általános mozgósítással egyidejűleg kiadott, czéltudatosan, fokozatosan oldotta fel, nem siette el ; mindig megtartotta a kellő mértéket és nem követte az osztrák kormány példáját, amely elvétve ezt a helyes mértéket, azután rendeletről rendeletre kénytelen volt a túlgyorssá vált iramot lefékezni. A moratóriumos rendszer szabatos keresztülviteléért az elismerés elsősorban az igen tisztelt igazságügyminister urat illeti, (Élénk helyeslés a jobboldalon.) elismerés illeti továbbá az ő kiváló munkatársait : Vadász Lipót és Tőry Gusztáv államtitkár, valamint Szladits Károly ministeri tanácsos urakat. De a moratórium czéltudatos és fokozatos feloldása is nagy érdeme az igen tisztelt ministerelnök urnak, aki egyes bankférfiak és egyes szakemberek moratórium-megszüntető sürgetéseivel szemben mindig ki tudta fejteni a kellő ellenállást és a moratórium fokozatos és helyes adagokban való feloldásával nagy hálára kötelezte az ország vidéki pénzintézeteit és általában a kisebb gazdasági egziszteneziákat. (Elénk helyeslés a jobboldalon.) Távol áll tőlem, hogy a moratóriumos rendszer sikeres keresztülvitelét kizárólag a rendeletek helyességével magyarázzam. A moratórium gazdasági életünkön végrehajtott súlyos műtét volt. A műtét sikere azonban nemcsak a sebész ügyességétől, hanem a szervezet szivósságától és ellenállóképességétől függ és a magyar gazdasági élet szívóssága és ellenállóképessége elsősorban az, ami a moratórium sikeres keresztülvitelét lehetővé tette. Nem vonok le, t. ház, semmit a kormányrendelkezések érdeméből, ha megállapítom, hogy volt egy csomó ofyan kormányrendelet, amely nagyon helyesen volt kontemplálva, amely azonban csak azért nem hatályosult, mert a magyar gazdasági és pénzügyi élet erősebbnek mutatkozott mint azt talán a rendeletek kiadásakor remélték. Itt elsősorban azokat a rendeleteket vagyok bátor felemlíteni, amelyeket az igen tisztelt kormány a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok dolgában adott ki. A részvénytársaságok és szövetkezetek mérlegéből és dividendájáról, valamint értékpapírjai árfolyamának megállapításáról a múlt év végén kiadott és ezen év elején némi módosítással megismételt rendeletek két 31