Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-625

625. országos ülés 1916 február 12-én, szombaton. 181 épülhetett rajta és láthatta, ugy a kormány mint az ellenzék részéről azt az igyekezetet, hogy keressük az érintkezési pontokat, és keressük, hol vannak a hibák. Ennek a vitának nagy érdeme, hogy a t. kormány is elismerte, hogy hibák történtek és hibák vannak. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) Egészen uj nézőpontok lettek kifejtve a ház előtt és én távol állok attól, hogy ezen rossz, sanyarú, a nemzetnek legszélesebb rétegeit mélyen érintő állapotoknak okozójául egyedül a kormányt tekintsem. Egy olyan katasztrófába jutottunk be valamennyien, amelyet senki előre nem láthatott és hogyha valamennyien előre láthattuk volna is, senki sem rendelkezett megfelelő mértékben azokkal az eszközökkel, amelyek ezen óriási és nem várt katasztrófával arányban állanak. Mi valamennyien tudtuk, hogy katasztrófa előtt állunk, de nem hittük, hogy ez a katasztrófa olyan közel van. Nyolez héttel a katasztrófa beállta előtt senki sem hitte, hogy ilyen nagy szerencsétlenség fog zúdulni nemcsak a mi országunkra, hanem az egész világra. Ha akármilyen körültekintő lett volna a kormány, vagy lettünk volna valamennyien, ha valamennyien együtt dolgoztunk volna, a hibákat el nem kerülhettük volna, valamint el nem kerülte azokat a német kormány sem, amint azt jelentésében be is ismeri. De ha áll az, hogy az összes hibákért a kormányt nem lehet felelőssé tenni, ez nem jelenti azt, hogy a kormánynak a teljes felmentés megadható, ez nem involválja azt, hogy nem voltak hibák is, amelyek ezen katasztrófa hatásán kivül állottak és amelyeket meg lehetett volna előzni időszerű és czélszerü ténykedésekkel. A t. belügyminister ur múltkori igen érdekes beszédében ezt a rossz állapotot, ezeket a nehéz viszonyokat a háboruokozta nagy válságon kivül a szervezetlenséggel, a fegyelmezetlenséggel, a szervek hiányával, a községi élet hiányos kialakulásával és a háború hosszú tartamával indokolta. Ami a háború hosszú tartamát illeti, én elismerem, hogy annak is van szerepe a dologban, de mi az oka annak, hogy a többi hibák felmerültek ? A szervezetlenség és a fegyelmezetlenség, amelyről a t. minister ur panaszkodik, részben arra a sok ellenmondó és czélszerütlen intézkedésre vezethető vissza. (Halljuk! Halljuk! balfelől.) Ott van Delbrück kanezellárhelyettesnek 26. és 44. számú jelentése, amelyekben beszámol a háború első három hónapja és a következő hónapok intézkedéseivel. Hogy ha ezeket elolvassuk, azt látjuk, hogy a német birodalmi kormány és a német tartományi kormányok azért tudtak sokkal könnyebben megküzdeni ezzel a bajjal, mert nem hiányoztak a szervek, megvoltak a szövetkezetek, az egyes községekben a társadalmi szervezetek, melyek az egyes szocziális kérdéseket meg tudták oldani és ahol ilyenek nem voltak, ott azokat hamar létesitették. Nálunk a hitel- és fogyasztási szövetkezetek alapítása elé a legnagyobb nehézségeket gördítette épen a közigazgatás és csak a legnagyobb utánjárással lehetett számukva az engedélyt kieszközölni. A községi vagyonkezelésre sem mondhatja senki, hogy az nálunk ideális volna és itt a nagy városokat sem veszem ki, valamint a legutolsó kisközséget sem. A községi takarékpénztárakat léptennyomon találjuk kiemelve Németországban, ezek ott nagy ténykedést fejtettek ki a hitelszükséglet kielégítésére és addig mentek, hogy garantálták a városokban szükséges pénzt, körülbelül 6,800.000 márka összegben. Ezek nálunk hiányoznak és ez a mostam és az előbbi kormányok hibája, mert. történtek kísérletek községi takarékpénztárak alakítására, (Igaz ! Ugy van! a baloldalon.) de ezek a kísérletek a nagybankok befolyása következtében mindenütt meghiúsultak. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) A mai napig nem tudom, van-e Magyarországon három-négy városban ilyen takarékpénztár. B. Madarassy-Beck Gyula: Huszonegy van ! Rakovszky István : A másik ok a tervszerűség hiánya ! Itt van az említett Denkschrift és ez következőleg szól bevezetésében (olvassa) : »Da galt es dureh rechtzeitige und doch wohlerlegene Massnahmen nach Möglichkeit die deutsche Volkswirtschaft auf eigene Füsse zu stellen, sie den schwierigen Verhältnissen anzupassen und einem gedeihlichen Portgange des Wirtschaftslebens die Wege zu ebnen. Dazu bedurfte es eines planmässigen, entschlossenen, arbeits- und opferbereiten Zusammenwirkens aller gegebenen Volkskräfte, namentlich aueh umsichtiger Arbeit aller beteiligten Behörden, Organisationen und anderen berufenen Stellen. Die vorliegende Denkschrift soll einen Uberblick über die wichtigeren gesetzgeberischen, VeTwaltungs- und anderen Massnahmen gebén.« A tervszerűség hiányzott. Hogy csak egyet bizonyítsak, a háború kitörésekor a német bankot továbbra is kötelezték az addig reá nézve kötelező heti bankkimutatások közzétételére. Közöttünk ki látott a háború kitörése óta az OsztrákMagyar Bank részéről ilyen havi kimutatásokat ? Senki sem. A német birodalmi bank aranykészlete a háború kitörésekor 1368 millió márka volt, 1914 szeptember 1-én leapadt 1253 millió márkára, 1914 október 31-én 1858 milliót és 1915 Julius 31-én 2400 millió márkát tett ki. Tehát kivéve a háború kitörését követő hónapot, folyton emelkedő tendencziát mutatott. B. Madarassy-Beck Gyula: Mert a forgalomból befolyt az arany. Gündisch Guidó : Nálunk nem volt aranyforgalom. Rakovszky István : Az aranyfedezet 1914 Julius 31-én 431% volt, 1915 Julius 15-én 43'3%. A nép, ezt dicsérően említi fel ez a Denkschrift. önként ment és hozta aranyait a bankba. Szterényi József: 970 millió márkát. Rakovszky István; 970 millió márkát.