Képviselőházi napló, 1910. XXIX. kötet • 1916. január 28–február 28.

Ülésnapok - 1910-625

180 625. országos ülés 1916 február 12-én, szombaton. akikre bízva van az, hogy a rendelkezési jog álljon-e élén vagy nem állhat-e élén annak a közútinak vagy nem. (ügy van! a néppárt padjain.) Nem fest ez jól, ha különösen akkor történik ez a lelkes védelem, amikor egy betöltendő igazgatósági tagságról van szó. (ügy van ! balfelől.) Ne keressen a képviselő ur másoknál titkos inkompatibilitásokat és titkos utakat, mert akkor aztán ilyen következtetésekre lehet eljutni. Maradjunk mi a nyilt inkompatibilitásoknál. Én, őszintén szólva, csodálkozom azon, hogy a magyar képviselőházban felállhasson valaki és dicsekedjék azzal, hogy az ő homlokára Kain-bélyegként van sütve az inkompatibilitás bélyege. Ezt tette a képviselő ur nemcsak a házban, de a házon kivül is. Már pedig ez nem olyan dolog, amivel az ember eldicsekszik, ezzel akarván előidézni, hogy mindenki fázzék annak bejelentésétől. A dicsekvés helyett álljon oda képviselő ur és jelentse be az elnök urnái az inkompatibilitást. Sándor Pál: Be van jelentve ! Szmrecsányi György: Van itt egy másik inkonrpatibilitás is. Az inkompatibilitás kérdése a fővárosnál. (Zaj a jobboldalon.) Amikor a képviselő ur vezérigazgatója lett a Közúti Vasútnak, beadványt intézett a fővároshoz . . . (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon: Elég volt! Elég volt I) Elnök: Engedje meg a képviselő ur, hogy félbeszakítsam, de az, amit itt elmond, igazán nem tartozik sem a személyes megtámadtatás visszautasitásának, sem félreértett szavai értelmének helyreigazítása keretébe, (ügy van! ügy van! a jobboldalon. Zaj balfelől.) Én elmegyek a házszabályok koncziliáns kezelésének és az előzékenységnek végső határáig, azonban nagyon kérem., ne méltóztassék ezzel visszaélni, (Élénk helyeslés a jobboldalon. Zaj balfelől.) hanem szíveskedjék a képviselő ur abban a keretben maradni, amelyet a házszabályok előírnak. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. Mozgás a baloldalon.) Szmrecsányi György: ...én utalok Sándor Pál képviselő ur beszédére, ahol reánk vonatkoztatva rejtett inkompatibilitásról beszélt. Bocsánatot kérek, én védekezem, de ezt a védekezésemet a lehető legszűkebb keretek közé szabom és mindjárt be fogom fejezni, ő beadványt intézett a fővároshoz, hogy lemond bizottsági tagságáról, mert nem tartja összeférhetőnek az állásával, lemond pedig annak daczára, hogy elődjét a közigazgatási biróság kvalifikálta s kimondta, hogy nem összeférhetetlen ; ő mégis levonja magára nézve a konzekvencziát. Nézzük a további fejleményeket. Amikor a Városi Villamos Vasút részvényeinek fele a főváros birtokába került, akkor egyszerre csak megint megjelenik Sándor Pál képviselő ur a főváros közgyűlésén és pedig most már nemcsak mint egy szerződéses viszonyban levő. hanem mint egy konkurrens vállalat igazgatója is. Hogy mennyire érvényesítette befolyását, mennyire nem, én azt nem kutatom, nekem elég, ha a Kossuth Lajos-utczai villamosra mutatok rá, ahol a főváros el lett ütve attól a vágánytól. Ha tehát én teljesen tisztának érzem magamat inkompatibilitási kérdésekben, akkor én nem dicsekszem ezzel, de, hogy senkinek ne legyen kétsége, én magam keresem és provokálom a döntést a képviselőháztól, magam jelentvén be az inkompatibilitást. És én ezzel be is fejezem mondanivalóimat. (Helyeslés a jobboldalon.) Én kifejezést adtam beszédemben és kifejezést adok ma is annak, hogy az élelmiszerekkel való kereskedés és az árak felhajtása nem lehet a bankok feladata. Amikor én ezt elmondottam, nem személyeskedtem, nem támadtam senkit. Ezzel szemben a képviselő ur engem nem érvekkel, hanem a legmesszebbmenőén támadott meg. Ez a harczmodor engem nem fog semmi tekintetben elrettenteni attól, hogy én közéleti működésemet továbbra is ebben az irányban folytassam. (Helyeslés balfelől. Zaj és közbeszólás a jobboldalon.) Sőt küzdeni fogok és meg vagyok győződve, küzdeni fog velem együtt minden jóizlésü ember az ellen, hogy az ilyen harczmodor, amely a magyar közéletbe nem való, elpusztittassék és ha kell, eltiportassék. (Helyeslés balfelől.) Elnök : Szólásra ki van feljegyezve ? Sándor Pál: T. ház ! (Zaj és közbeszólások a jobbés a baloldalon.) Kérem, én személyes megtámadtatás visszautasítása czimén kérnék szót. (Zaj és elkiáltások a jobboldalon. Elég volt I) Elnök : T. ház ! . . . (Zaj és felkiáltások a jobboldalon ; Elég volt.!) Csendet kérek. Sándor Pál képviselő ur személyes megtámadtatás visszautasítása czimén kér szót. Miután most Rakovszky képviselő ur van szólásra feljegyezve és valószínű, hogy ő is reflektálni fog Sándor Pál képviselő ur beszédére, (Élénk derültség.) a t. képviselő urnak később módjában lesz erre is válaszolni. (Helyeslés.) Rakovszky István : T. ház ! Bocsánatot kérek, ha a t. elnök urnak egy kis csalatkozást okozok, de" én most e pillanatban nem akarok Sándor Pál úrral foglalkozni, beszédem folyamán talán reá. kerül a sor erre is. (Élénk derültség. Mozgás.) Méltóztassék megengedni, hogy én legelőbb is köszönetet mondjak a t. elnök urnak azért, hogy tegnap Sándor Pál képviselő urat beszélni engedte a szólásszabadság legtágabb keretein belül; ezért én igazán hálás vagyok és köszönetet kell mondanom. Én a magam részéről csak egyet kérek; én a legszűkebbre fogom szabni mondanivalómat, de hogyha erre rátérek és megtámadott becsületemet védeni fogom, legyen kegyes az én irányomban is, a mint azt fel is tételezem, hasonlóképen eljárni. (Helyeslés balfelől.) Én eredeti szándékomtól eltérően ezen vitában részt sem kívántam venni. Eredeti szándékom volt, miután a német kormány rendelkezéseit áttanulmányoztam, egy hosszabb beszéddel igénybevenni a t. ház szíves figyelmét, de az alatt az idő alatt, amig reám került a sor, sokan lefoglaltak az én beszédemből tetemes anyagot. A vita valóban olyan szép mederben folyt ezen szerencsétlen inczidensig, hogy mindenki