Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-581

581. országos ülés 19 felől.) Ezt nagyon helyesnek tartanám, magam is emellett vagyok, tessék velük igy statárialiter eljárni . . . Farkas Pál : Ezen a ponton megértjük egymást ! Ábrahám Dezső: . . . de ha egyébként nem segíthetünk, akkor legalább ne ártsunk. Farkas Pál igen t. képviselő ur hivatkozott a franczia forradalomra. Farkas Pál : Springer hivatkozott rá ! Ábrahám Dezső.' Nos, a halálbüntetést eltörölni kivánó jogászok, mikor álláspontjuk mellett érveket akartak felhozni, szintén a franczia forradalomra hivatkoztak. Azt mondták, el kell törölni a halálbüntetést, mert hiszen nincsen elriasztó hatása. A franczia forradalomban, ahol ezreket vittek a vérpadra, az emberek mégis minduntalan elkövették ugyanazokat a cselekményeket. Az ilyen példázatok és idézetek tehát nem mindig szerencsések. Farkas Pál : Springer Ferencz idézte, nem én ! Ábrahám Dezső : Ha büntetni akarunk, akkor kisebbségben lévő társaimmal együtt én leszek az, aki nem diffikultálom a legmakszimáhsabb tételeket sem, de a bűnbeesettekre nézve pro perfecto egy ilyen intézkedés teljesen hatálytalan s annak csak hátrányos oldalai lehetnek. Simonyi-Semadam Sándor t. barátom emiitette azt, hogy ilyen kritikus nagy időkben nem szabad apró jogászi skrupulózitásokkal foglalkozni. Hát kritikus nagy ideje volt már ennek a parlamentnek elég. Voltak forró napjai, a közelmúltban. Es akkor is egy törvényből magyaráztak ki olyat, ami a törvényben nem volt meg, a képviselőházi őrség szervezése előtt, a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatban. Akkor is az 1848 : IV. t.-czikk szakaszait, amelyek a hallgatóságra vonatkoznak, a közrend fentartása tekintetében, ellenünk magyarázták és ezen az alapon hozták ide a rendőröket. Ugyancsak egy eltörölt, hatályban nem lévő törvényből magyarázták ki az újonnan rendszeresített királyi biztosi intézményt. Hiszen még mindnyájan emlékezünk arra az esetre, amikor Nyiry, egy ilyen alapon kinevezett királyi biztos, oszlatta fel a parlamentet. Es milyen jól esett nekünk hallanunk, mikor a felebbezési bíróság Csuha István esetében nem volt hajlandó a Pavlik sapkájának leütését hatóság elleni erőszaknak nyilvánítani ! Mindezek az esetek nagyon szoros kapcsolatban vannak ezekkel a törvényes intézkedésekkel, mert ami egyrészről megtörténhetik, az megtörténhetik másrészről is. Hogy örültünk, — talán önök közül is egypáran, azok mindenesetre, akik jogi érzékkel vannak megáldva — hogy a büntetőbíróság nem honorálta mindig a politikai álláspontot ! T. képviselőház! Simonyi-Semadam Sándor t. képviselőtársamnak volt még egy megjegyzése. 0 össze akarta hasonlítani a czenzori intézményt az itteni intézkedésekkel. A czenzori intézkedés, t. ház, nemzetközi dolog, nem magyar természetű. Megvan és meg KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XXVII. KÖTET. í május 11-én, kedden. 73 kell hogy legyen mindig, ha egy ország háborús állapotba kerül. Azonban, hogy a czenzori intézkedés sem minden tekintetben helytálló, erre vonatkozólag ne én velem vegye fel t. képviselőtársam a vitát, hanem párttársával, Zboray Miklóssal végezze el ezt a dolgot. Tegnap az egyik szüzbeszédet tartó t. képviselőtársam, Sztranyavszky Sándor ... Sztranyavszky Sándor: Már nem volt szűz! (Általános derültség.) Már régebben is beszéltem ! Ábrahám Dezső: . . . aratta le a diadalait, mikor sikra szállt a törvény visszaható ereje mellett. Többek között egy igen kedves kijelentést is tett felszólalásában; azt mondta, hogy mikor egy nőnek megbüntetéséről van szó, magyar ember nem állhat arra az oldalra, amely e teóriát vádi, hanem arra az oldalra kell állnia, amely a bűntettet méltó módon kívánja büntetni. Egy hang (jobbfelől) : Ez a tisztességes gondolkodás ! Ábrahám Dezső: Ugy látszik, a képviselő ki akarja magának sajátítani a magyar embereket és egy pár szerencsétlent, akik véletlenül más álláspontra helyezkedtek, kizárt a magyar emberek sorából. Egyedüli vigasztalásunk csak az lehet, t. ház és igen tisztelt képviselő ur, hogy ebben a szomorú sorsban részesültek a XIX. század nagy magyar emberei: Eötvös, Szalay, maga Deák Ferencz és Kossuth Lajos is. Sztranyavszky Sándor: Ha most élnének, nem ugy cselekednének. Ábrahám Dezső : Ha ilyen társaságban lehet az ember, akkor egész megnyugvással foglalhatja el ezt az álláspontot is. (Helyeslés balfelől.) Sztranyavszky Sándor: Tessék őket életre hivni! Majd meglátjuk, hogy most is olyan álláspontot foglalnak-e el. (Mozgás balfelől.) Polónyi Géza : Azt csak ön tudja megtenni, visszaható erővel! (Derültség.) Sztranyavszky Sándor: En nem voltam ígazságügyminister, talán a kéjjviselő urnak nagyobb hatalma van ! Ábrahám Dezső: Nem teória ez, t. képviselő ur, egzisztencziális érdeke ez annak a sokat hangoztatott, de soha el nem csépelhető egyéni és közszabadsági biztosítéknak. Ezeket tehát hiába fogja megkérdezni a t. képviselő ur. Bárczay Ferencz : Jöjjön oda a mi sorainkba, akkor nem fog igy beszélni! (Mozgás balfelől.) Ábrahám Dezső: Engedje kijelentenem az igen tisztelt kapitány ur, hogy én véletlenül olyan helyen voltam, ahol esetleg a t. kapitány ur nem volt ! Bárczay Ferencz: Akkor csodálom, hogy igy beszélt! (Felkiáltások balfelől: Mindaketten ott voltak! Nem ismeri meg, mert nincs most uniformisban .') Rakovszky István: Hiszen az uniformis viselése itt el "van tiltva ! (Mozgás és zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni! 10