Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-581

581. országos ülés 19 felől.) Ezt nagyon helyesnek tartanám, magam is emellett vagyok, tessék velük igy statárialiter el­járni . . . Farkas Pál : Ezen a ponton megértjük egy­mást ! Ábrahám Dezső: . . . de ha egyébként nem segíthetünk, akkor legalább ne ártsunk. Farkas Pál igen t. képviselő ur hivatkozott a franczia forradalomra. Farkas Pál : Springer hivatkozott rá ! Ábrahám Dezső.' Nos, a halálbüntetést eltö­rölni kivánó jogászok, mikor álláspontjuk mellett érveket akartak felhozni, szintén a franczia forra­dalomra hivatkoztak. Azt mondták, el kell törölni a halálbüntetést, mert hiszen nincsen elriasztó hatása. A franczia forradalomban, ahol ezreket vittek a vérpadra, az emberek mégis minduntalan elkövették ugyanazokat a cselekményeket. Az ilyen példázatok és idézetek tehát nem mindig sze­rencsések. Farkas Pál : Springer Ferencz idézte, nem én ! Ábrahám Dezső : Ha büntetni akarunk, akkor kisebbségben lévő társaimmal együtt én leszek az, aki nem diffikultálom a legmakszimáhsabb tételeket sem, de a bűnbeesettekre nézve pro perfecto egy ilyen intézkedés teljesen hatálytalan s annak csak hátrányos oldalai lehetnek. Simonyi-Semadam Sándor t. barátom emii­tette azt, hogy ilyen kritikus nagy időkben nem szabad apró jogászi skrupulózitásokkal foglalkozni. Hát kritikus nagy ideje volt már ennek a parla­mentnek elég. Voltak forró napjai, a közelmúltban. Es akkor is egy törvényből magyaráztak ki olyat, ami a törvényben nem volt meg, a képviselőházi őrség szervezése előtt, a rendőrség intézkedéseivel kapcsolatban. Akkor is az 1848 : IV. t.-czikk sza­kaszait, amelyek a hallgatóságra vonatkoznak, a közrend fentartása tekintetében, ellenünk magya­rázták és ezen az alapon hozták ide a rendőröket. Ugyancsak egy eltörölt, hatályban nem lévő törvényből magyarázták ki az újonnan rendszere­sített királyi biztosi intézményt. Hiszen még mind­nyájan emlékezünk arra az esetre, amikor Nyiry, egy ilyen alapon kinevezett királyi biztos, oszlatta fel a parlamentet. Es milyen jól esett nekünk hal­lanunk, mikor a felebbezési bíróság Csuha István esetében nem volt hajlandó a Pavlik sapkájának leütését hatóság elleni erőszaknak nyilvánítani ! Mindezek az esetek nagyon szoros kapcsolat­ban vannak ezekkel a törvényes intézkedésekkel, mert ami egyrészről megtörténhetik, az meg­történhetik másrészről is. Hogy örültünk, — talán önök közül is egypáran, azok mindenesetre, akik jogi érzékkel vannak megáldva — hogy a büntető­bíróság nem honorálta mindig a politikai állás­pontot ! T. képviselőház! Simonyi-Semadam Sándor t. képviselőtársamnak volt még egy megjegyzése. 0 össze akarta hasonlítani a czenzori intézményt az itteni intézkedésekkel. A czenzori intézkedés, t. ház, nemzetközi dolog, nem magyar természetű. Megvan és meg KÉPVH. NAPLÓ. 1910 1915. XXVII. KÖTET. í május 11-én, kedden. 73 kell hogy legyen mindig, ha egy ország háborús állapotba kerül. Azonban, hogy a czenzori intéz­kedés sem minden tekintetben helytálló, erre vonatkozólag ne én velem vegye fel t. képviselő­társam a vitát, hanem párttársával, Zboray Miklóssal végezze el ezt a dolgot. Tegnap az egyik szüzbeszédet tartó t. kép­viselőtársam, Sztranyavszky Sándor ... Sztranyavszky Sándor: Már nem volt szűz! (Általános derültség.) Már régebben is beszéltem ! Ábrahám Dezső: . . . aratta le a diadalait, mikor sikra szállt a törvény visszaható ereje mel­lett. Többek között egy igen kedves kijelentést is tett felszólalásában; azt mondta, hogy mikor egy nőnek megbüntetéséről van szó, magyar ember nem állhat arra az oldalra, amely e teóriát vádi, hanem arra az oldalra kell állnia, amely a bűn­tettet méltó módon kívánja büntetni. Egy hang (jobbfelől) : Ez a tisztességes gondol­kodás ! Ábrahám Dezső: Ugy látszik, a képviselő ki akarja magának sajátítani a magyar embereket és egy pár szerencsétlent, akik véletlenül más álláspontra helyezkedtek, kizárt a magyar emberek sorából. Egyedüli vigasztalásunk csak az lehet, t. ház és igen tisztelt képviselő ur, hogy ebben a szomorú sorsban részesültek a XIX. század nagy magyar emberei: Eötvös, Szalay, maga Deák Ferencz és Kossuth Lajos is. Sztranyavszky Sándor: Ha most élnének, nem ugy cselekednének. Ábrahám Dezső : Ha ilyen társaságban lehet az ember, akkor egész megnyugvással foglalhatja el ezt az álláspontot is. (Helyeslés balfelől.) Sztranyavszky Sándor: Tessék őket életre hivni! Majd meglátjuk, hogy most is olyan állás­pontot foglalnak-e el. (Mozgás balfelől.) Polónyi Géza : Azt csak ön tudja megtenni, visszaható erővel! (Derültség.) Sztranyavszky Sándor: En nem voltam ígaz­ságügyminister, talán a kéjjviselő urnak nagyobb hatalma van ! Ábrahám Dezső: Nem teória ez, t. képviselő ur, egzisztencziális érdeke ez annak a sokat han­goztatott, de soha el nem csépelhető egyéni és közszabadsági biztosítéknak. Ezeket tehát hiába fogja megkérdezni a t. képviselő ur. Bárczay Ferencz : Jöjjön oda a mi sorainkba, akkor nem fog igy beszélni! (Mozgás balfelől.) Ábrahám Dezső: Engedje kijelentenem az igen tisztelt kapitány ur, hogy én véletlenül olyan helyen voltam, ahol esetleg a t. kapitány ur nem volt ! Bárczay Ferencz: Akkor csodálom, hogy igy beszélt! (Felkiáltások balfelől: Mindaketten ott voltak! Nem ismeri meg, mert nincs most unifor­misban .') Rakovszky István: Hiszen az uniformis vi­selése itt el "van tiltva ! (Mozgás és zaj a balol­dalon.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni! 10

Next

/
Oldalképek
Tartalom