Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-580

580. országos ülés 191 volna vinnünk az összes közszállitásokat. Én azt hiszem, ha e szállítások általában érintik a fegyveres erő érdekeit, akkor a közszállitások éj) ugy érintik az állam érdekeit is. Es ha mi a moralitást, a tisztességet akarjuk védeni, akkor azt mindenhol biztositanunk kell. Én el tudom képzelni, hogy azok a közhatósági száUitások, amelyek a békében nem közvetlenül a hadsereg részére eszközöltettek, époly súllyal eshetnek a latba a háború idején, mintha azok a háborúban tisztán a háború czéljaira eszközöltetnének. Vegyük egy vasút- vagy egy hídépítés dolgát. Ha ott nem tartattak be a szerződési feltételek, igen könnyen súlyos baj következhetik be a háború alatt. Én tudom, hogy ezt ebbe a javaslatba belevonni aligha lehet, azonban felhívom az igazságügyminister ur figyelmét arra, hogy ha ez a kérdés esetleg a háború után mégegyszer kontempláczió tárgya lesz, legyen szíves a kérdésnek erre a részére is figyelni, mert ha mi közéletünknek kereskedelmi, ipari kodifikáczióját akarjuk, akkor a kérdés minden részletébe bele kell nyúlnunk és szanálnunk kell mindenhol, ahol baj van. A javaslat második hibája a büntetőtényálladékok megállapítása szempontjából az, hogy a kijárok intézményét úgyszólván szankczionálja, mert azt mondja, hogy a kijáró csak abban az esetben büntettetik meg, ha egyáltalában bűncselekmény forog fenn és ő előre láthatta, hogy az be fog következni. Én szívesen láttam volna, ha a javaslat egy lépéssel tovább ment volna és a kijárást, mint sui generis bűncselekményt tiltotta volna el és ezt még specziálisan fokozta volna azzal, hogy az összeférhetlenségi törvénynek a képviselőkre vonatkozó intézkedéseit rájuk specziálisan alkalmazta volna. Ami mindezek után az alkalmazott büntetési tételeket illeti, méltóztatnak tudni, hogy azok a büntetőtörvénykönyvünk által ismert legnagyobb mértékben rovatnak ki: a vétség öt évig terjedhető fogházzal, a bűntett öt évig terjedhető börtönnel, tiz, tizenöt évig, életfogytig terjedhető fegyházzal és halállal büntethető. En ugy érzem, hogy ez a mérték nem megfelelő azokra a bűncselekményekre, amelyekről itt szó van. Talán meg lehetne nyugodni ezekben az intézkedésekben, ha ettől függetlenül, nem volna büntetőkodexünk, egy önálló törvényalkotásunk. Azonben nekünk egy, az adott viszonyok között elég tökéletes formába öltött büntetőjogi rendszerünk van, úgyhogy ha mi egy novellisztikus intézkedést teszünk, akkor a legkevesebb amit kívánhatunk az, hogy ez az uj intézkedés harmonikusan illeszkedjék be a meglevő kódex minden intézkedésébe és kirivó ellentétek ne legyenek. Már pedig, hogy mennyire kirivóak ez ellentétek, azt leszek bátor a büntefőtörvénykönyv két szakaszának felolvasásával demonstrálni. A büntetőtörvénykönyv 142. §- hűtlenségről beszél, ép ugy a 144. §. Ezt a két szakaszt kívánom felolvasni (olvassa): »A hűtlen5 május W^-én, hétfőn. 55 ség bűntettét követi el és 10 évtől 15 évig terjedhető fegyházzal büntetendő azon.magyar honos, aki valamely külhatalom kormányával szövetkezik vagy azzal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe bocsátkozik a! végett, hogy azt a magyar állam, . vagy az osztrák-magyar monarchia elleni ellenséges cselekményre birja; valamint az is, aki valamely külhatalmat az osztrák-magyar monarchia ellen háborúra indítani törekszik.« A második, a 144.. §. pedig azt mondja (olvassa): »A'hűtlenség bűntéttét követi el és életfogytig tartó fegyházzal büntetendő azon magyar honos, aki valamely várat, várost, erődöt, megerősített helyet, partot, szorost vagy katonai állomást, fegyver-, szer- vagy élelmitárt, hajót vagy az osztrák-magyar haderőhöz tartozó tisztet vagy katonát az ellenség hatalmába juttat, vagy e czélra az ellenséggel egyetért; aki valamely hadiművelet, tábor, vár vagy erőd tervét az ellenséggel közli; aki az ellenségnek a magyar állam, vagy az osztrákmagyar monarchia területére jutását vagy azon való előhaladását elősegíti.« Elég az én témám fejtegetésére ennyi. Már most, t. képviselőház, mit látunk itt ? Hasonlítsuk össze azon büntetendő cselekményeket, amelyeket ez a két szakasz állajrit meg, azokkal a tényálladékokkal, amelyeket most itt meg akarunk állapítani. Hát vájjon azok, akik egy külállam kormányával szövetkeznek azért, hogy ellenünk hadjáratot indítsanak, vagy akik egy várat, erődöt stb. feladnak, azok kisebb büntetendő cselekményt követnek el, mint az, aki hitvány minőségű posztót szállít? Annak az embernek a cselekménye kisebb konzekveneziákkal jár ? (Az élnölci széhet Simontsits Elemér'foglalja él.) Hát vájjon, aki egy idegen állam 'kormányával egyetért és az ellenséget idehozza hazánkra, aki ennek az országnak létalapjait támadja meg ezzel, az kisebb bűncselekményt követ el? Ott 10 évi fegyház van az egyikre és életfogytig tartó fegyház a másikra kiszabva. Simonyi-Semadam Sándor: Rossz a. régi törvény,! Springer Ferencz: Bocsánatot kérek, ha rossz a régi törvény, akkor tessék az egészei; revideálni, de ha ujat hozunk, akkor annak a a régivel összhangzásban kell lennie. • Az igazságérzet fellázad az ellen, hogyha valaki ezeket a cselekményeket elköveti, akkor őt ne lehessen halállal büntetni, de ha valaki rossz posztót szállított és annak következtében valaki megr halt, azt halállal lehessen büntetni. Ábrahám Dezső: Vigyázzunk azokra a makszimális tételekre. Springer Ferencz: Áttérek már most a. bűnvádi rendelkezésekre. Maga á javaslat első perezben kétséget hagy fenn abban a tekintet-