Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-580
5ö(). országos ülés 1915 május Hi-én, hétfőn. m fuvarozási kötelezettséget és felállította ennek bizonyos idő- és térbeli korlátait is, amennyiben kimondta, hogy a 18 és 50 év közti munkaképes egyéneket a saját lakhelyükön és a szomszédos területeken lehet azoknál a közérdekű nagy munkálatoknál igénybe venni, ahol a közélelmezés, a közegészségügy érdekei forognak koczkán. T. ház ! A katonai kötelezettség kiterjesztése szinte természetszerűleg vonja maga után, hogy ott, ahol nsmesak lokális érdekekről, hanem az ország nagy érdekeiről, a közélelmezés nagy kérdéséről van szó, a munkaképes egyének minden időbeli és térbeli korlátozás nélkül igénybe legyenek vehetők mindenkor, amidőn ennek szüksége felmerül. Természetesen megmaradnak a törvénynek további korlátozásai : a fiatalabbakat az öregebbek előtt kell igénybe venni, a nőket csak olyan munkánál, olyan szolgálatoknál, amelyekre ők foglalkozásuknál fogva alkalmasak, de semmiesetre sem akkor, ha az az ő családfentartói, erkölcsi vagy gazdasági kötelezettségeikbe ütköznék. T. ház! Az 1912: LXVTII. t.-czikk a hadi rekviziczió jogát állapítja meg, az 1914 : L. t.-czikk a polgári rekviziczió jegát. A gyakorlati szükség itt is megtanított arra, hogy ugy a katonai, mint a polgári rekviziczionális jog illuzóriussá válhatik, mert gyakorlásának előfeltétele, liogj a hatóság úgyszólván azonnal kisajátítsa az illető czikkeket vagy tárgyakat. Meg kell tenni ezt még akkor is, ha közvetlen vagy előrelátható szükség nem is kívánja. Ha ugyanis a katóság ezt meg nem teszi, alkalmat nyújthat a közre nézve veszélyes üzelmekre, az illető czikkek elpalástolására, átalakítására, az árak mesterséges megdrágítására. De a rekviziczió jogának azonnali gyakorlása szükség nélkül terhelné az egyeseket, az illető czikkek birtokosait és az államot is, amelyre úgyszólván elviselhetetlen terhet hárítana. A hadviselés érdeke és a közélelmezés és más közszükségletek kielégítése követeli, hogy a Tekviziczió joga feltétlenül biztosíttassák, de csak akkor, ha arra szükség van. Fel kell hatalmazni tehát a kormányzatot arra, hogy előzetes lekötő intézkedéseket tehessen, zárlatot rendelhessen el az életszükséglet! és más közszükségleti czikkekre. Áttérek, t. ház, az intézkedések másik csoportjára. A háború a hadbavonult ifjúságnak tanulmányi- és vizsgarendjét is erősen érintette. Megtörténtek a kormányzat részéről azok a könynyitő intézkedések, amelyek főkép a tanulmányi idő megrövidítésére szükségesek voltak. Ez a megrövidités a tanügy és a képesítés érdekeinek számbavehető sérelmével nem jár. Mindazok* akiknek alkalmuk nyilt a fiatalságnak e háborús évben végzett tanulmányait szemlélni, láthatták, ho gy az ifjúság magasabb rendű, fokozottabb kötelességtelj esitéssel érdemli ki azt a méltányos könnyítést, amelyre a hadbavonuló fiatalság igenis rászorult. Természetesen nemcsak az intézetekben, hanem az intézetek körén kívül szervezett vizsga Ívnál is felmerül a könnyítéseknek, a rövidítéseknek szüksége. így az egységes ügyvédi és a birói vizsgánál is fel fog az merülni. Minthogy az illetékes kormányhatóságok bár részben saját hatáskörükben jártak el, rendkívüli intézkedéseket tettek, a törvényhozásnak ezt tudomására kell hozni, másrészt pedig, mivel az intézkedések a minősítési törvénybe is ütköztek, ezeket legalizálni kell, sőt a jövőre nézve lehetővé kell tenni a minősítési törvénynek szigorúbb intézkedéseitől való eltérést. (Helyeslés jobbfelől.) A részletes tárgyalás során leszek bátor a kormánynyal egyetértőleg kétrendbeli uj intézkedés felvételét javasolni a t. háznak, amelyekre vonatkozólag méltóztassék megengedni, üogy most bocsássam elő röviden indokolásomat. Az egyik intézkedés a hadi évnek a szolgálati időbe a nyugdíj kiszabásánál való hozzászámitására vonatkozik. Ennek a háborúnak óriási terjedelme, a küzdelmeknek az az intenzitása, amelylyel katonáink abban részt vesznek, megkívánják, megkövetelik, hogy eltérjünk a katonai egyének ellátásáról szóló törvénynek azon intézkedésétől, amely szerint egy hadjáratnál csak egy hadi évnek beszámítása engedélyezhető. Ezen túlmenő beszámításra van szükség. És legyen szabad megjegyeznem, hogy ez a beszámítás nemcsak magukra a katonai egyénekre, hanem a polgárokra is kihat a maga horderejében, amennyiben a katonai szolgálatban résztvevő polgári egyénekre nézve is a nyugdíj kiszabásánál az egy évnél több hadi évnek szükséges hozzászámitását tekintetbe kell venni. T. ház ! Az útleveleknél is fordulnak elő olyan nehézségek, amelyek czélszerüségi szempontból kívánatossá teszik, hogy az utlevélügyről rendelkező 1903. évi VI. t.-czikkben foglalt kellékektől bizonyos eltérések történjenek. Nyelvi nehézségek merültek fel, különösen a német birodalommal való forgalomban ; a német nyelvnek a francia és a magyar nyelv mellett való felvétele vált szükségessé és talán más kellékektől való eltérést is fognak kívánni a háborús idők. Ennek következtében itt is felhatalmazásra van szüksége a t. kormánynak a törvényhozás részéről, hogy ezeket az eltérő intézkedéseket megtehesse. Ezekben volt szerencsém, t. ház, ismertetni a törvényjavaslat fő intézkedéseit, és mindezeknél fogva tiszteletteljesen kérem a t. házat, hogy méltóztassék a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. (Elénk helyeslés a jobb- és a baloldalon.) Elnök : Ki a következő szónok ? Hoványi Géza jegyző: Giesswein Sándor! Giesswein Sándor: T. képviselőház ! (Halljuk / Halljuk !) Azt hiszem, nem állok egyedül a háborúról táplált azzal a véleményemmel, amelyet Hugó Grotius, a nemzetközi jog megalapítója is igy fejezett ki : »Bellum est res ±am horrenda, ut eam nisi summa necessitas, aut vera catiras honestam efficere valeat.« De, t. ház, a habomnak a nemzet beléletére is nagyjelentőségű kihatásai vannak és én azt mondom, hogy a háborimak