Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-580

U 580. országos ülés 191 pot folytán szükségessé vált kivételes szabályozá- y sáról szóló törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslatot felolvasni. Hoványi Géza jegyző (oltassa a törvényjavaslatot). Elnök : A törvényjavaslat felolvastatván, felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház »A közadókat érintő egynémely kérdésnek a hadiállapot folytán szükségessé vált kivételes szabályozása tárgyában« czimü törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja^ így az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend harmadik pontja : '»Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és az 1880. évi LXVI. t.-czikkek némely rendelkezésénél! megváltoztatásáról* czimü törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : A törvényjavaslat felolvastatván, felteszem a kérdést : elfogadja-e a t. ház »Az állami számvitelről szóló 1897. évi XX. t.-cz., valamint a m. kir. legfőbb állami számvevőszékről szóló 1870. évi XVIII. és 1880. évi LXVI. t.-czikkek némely rendelkezésének megváltoztatásáról* czimü törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen!) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiházhoz. Következik a napirend 4. pontja : »>A borzavölgyi gazdasági vasút engedélyezéséről szóló 1907. évi XLII. t.-cz. kiegészítése és módosítása tárgyában* czimü törvényjavaslat harmadszori olvasása. Kérem a jegyző urat. Hoványi Géza jegyző (olvassa a törvényjavaslatot). Elnök : A törvényjavaslat felolvastatván, felteszem a kérdést : elfogadja-e a ház »A borzavölgyi gazdasági vasút engedélyezéséről szóló 1907. évi XLII. t.-cz. kiegészítése és módosítása tárgyában* czimü törvényjavaslatot harmadszori olvasásban, igen vagy nem ? (Igen !) A ház a törvényjavaslatot harmadszori olvasásban is elfogadja és igy az alkotmányos tárgyalás és szives hozzájárulás végett átküldetik a főrendiháznak. Következik a napirend 5. pontja : a háború esetére szóló kivételes intézkedésekről alkotott törvények kiegészítéséről a ministerelnök törvényjavaslata és pedig elsősorban (írom. 1147, 1169) annak általános tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. •5 május 10-cn, hétfőn. Illés József előadó : T. képviselőház ! (Halljuk ! Ralijuk.') A háborús törvények nagyobb részükben elméleti megfontolásnak, előrelátásnak az eredményei voltak. A gyakorlati élet tüzpróbáján most mentek keresztül. Azok a föltételezések, amelyeket elméletileg bölcs előrelátással megállapítottak, nem mindig váltak be. Különösen áll ez, t. ház, azokra a korlátozásokra, azokra a garancziákra, amelyekkel — igen helyesen — a kivételes hatalom intézkedési körét vették körül. Ezek a korlátozások nem mindig az egyéni szabadság, nem mindig a magántulajdon védelmét szolgálják s nem a hatalom túlkapásait akadályozzák meg, de a kormányzat intézkedési körét szorítják meg, a közhatalom üdvös tevékenységét bénítják meg akkor, amidőn az állam és társadalom életbevágó nagy közös érdekeit kell megvédeni. T. ház ! A rendkívüli események óriási nyomása, az élet óriási súlya alatt igen rövid idő súlyos tapasztalatai megmutatták, hogy ezeken a korlátozásokon itt-ott nem egy irányban tágítani kell, mert hiszen a közérdeket védő garancziák — a közérdek rovására — kijátszásokra vezetnek. Már pedig, t. ház, akkor, amidőn az állam és társadalom legnagyobb érdekeinek védelméről van szó, az egyénre nézve is az a legfontosabb, hogy a kormányzat a maga intézkedéseit a lehető legczélszerübb, legüdvösebb módon tehesse meg. Ezért azon tapasztalatok nyomán amelyek fölmerültek, a törvényjavaslat a felállított korlátoknak bizonyos mérvű tágítását proponálja. Vannak a háború következtében olyan méltányossági szempontok is, amelyek kívánják, hogy fennálló törvén]^eink intézkedésein változtassunk és -vannak czélszerüségi szempontok is, amelyek ugyanezt kívánják. Az intézkedések tehát két csoportra oízhnak. A törvényjavaslat intézkedéseinek első csoportjába tartoznak azok, amelyek, mint előbb volt szerencsém kifejteni, az emiitett korátoknak olyan tágítását foglalják magukban, amilyenek szükségességét a gyakorlati élet megmutatta. A második csoportba tartoznak azok a változtatások, amelyek méltányossági és czékzerüségi tekintetből kívánatosak. A törvényjavaslat alaj>vető intézkedéseit a következőkben van szerencsém ismertetni: Az 1914. évi L. t.-czikk 2. §-a megállapította az életszükségleti és elsőrendű közszükségleti czikkekre nézve a bejelentési kötelezettséget. Ezt a kötelezettséget azonban bifurkálta olykép, hogy a teljes készlet bejelentésének kötelezettségét csak a termelőkre, kereskedőkre nézve irta elő; ellenben az egyszerű fogyasztókat csak a saját háztartási, gazdasági szükségletükön felül levő készletnek a bejelentésére kötelezte. Az élet megmutatta, hogy ezt a korlátozást el kell ejteni és a bejelentési kötelezettséget mindenkire, a czikkek minden birtokosára egyformán ki kell terjeszteni, ha azt akarjuk, hogy a kormányzat megtehesse intézkedéseit, tiszta képet nyerjen a készletekről és a jövőre nézve gondoskodhassak. T. ház! ' Az 1914. évi L. törvényezikknek 5. §-a megállapította a személyes szolgálati és a