Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.
Ülésnapok - 1910-593
593. országos ülés 1915 deczember 9-én, csütörtökön. 353 tetszés.) ezért, hogy a bankok mit csinálnak és mit nem, azt nem is tudom. Egyet azonban mégis állithatok, s ez az, hogy kis szatócsok egyesülése, egy-két ezer kis szatócs szövetkezése ugyanazt az eredményt érketi el e tekintetben, mint a nagy bankok, mert a kis szatócsok is visszatartották a zsirt és az egyéb fogyasztási ezikkeket. (Igaz ! ügy van! a jobboldalon. Zaj balfelöl. Elnök csenget. Halljuk ! Halljuk !) Az elv tehát az én szerény nézetem szerint az lett volna, hogy amint az árak makszimáltattak, abban a pillanatban rekviráltassék minden. (Élénk helyeslés balfelől.) De ez sem sikerült volna jól. Megmondom, hogy miért. Nem sikerült volna azért, mert a rekvirálók megtették volna ugyan a maguk kötelességét, de a publikum egyszerűen nem hajlott volna a fegyelemre. (Igaz! Ügy van! Általános helyeslés.) Mert a magyar publikum fegyelmetlen, nem hajlik meg a rendelkezések előtt. Én ösmerem a magyar közönséget és mondhatom, hogy akár maga a földmivelésügyi minister ur rekvirált volna a jelenlegi emberekkel, akár én rekviráltam volna csendőrök igénybevételével, a mi publikumunk még sem hajlott volna a fegyelemre, Posgay Miklós: A hadikölcsönre hajlott a publikum, mert akkor szépen beszéltek vele ! Gr. Serényi Béla: A földmivelésügyi minister urnak szemére vetik, hogy nem megfelelő, talán a dolgokat nem ismerő orgánumokkal rekviráltatott. Hát bocsánatot kérek, csak azokkal rekviráltattatott, akik rendelkezésre álltak s hogy nem álltak rendelkezésre régi, kiváló elemek és egyének, annak ismét csak az a magyarázata, hogy a rekvirálásra sem volt még prakszisunk. Meg kellett tékát elégedni olyanokkal, aminők voltak. (Igaz ! ügy van ! a jobboldalon.) És itt eszembe jut, t. képviselőház, Napóleonnak egy mondása, amelyet a direktoárkoz intézett »Un mauvais générái vaut mieux que deux bons«, ami magyarra forditva annyit jelent, hogy az én nézetem szerint azért volt elhibázva a dolog, mert minden szolgabirói hivatal önállóan intézkedett és az egyöntetű országos intézkedés nem volt előkészítve, (ügy van! baljelöl.) Ezeken a dolgokon végleg segiteni nem lehet, a bajokat csak mérsékelhetjük, de teljesen ki nem küszöbölhetjük és ebbe bele kell nyugodni. Én a magam részéről szerettem volna, kogy inkább az itthoniak szenvedjenek, csak Ausztriának és Németországnak tudjak anyagot juttatni, mert ezzel az ország politikai és gazdasági pozicziója igen jelentékenyen emelkedett volna. (Igaz! ügy van! Elénk helyeslés balfelől.) Szterényi József: Nagyon helyes ! Gr. Serényi Béla: Ezt akkor, ha az idevaló publikumot állandóan a takarékosságra, sőt a nélkülözésre szoktattuk volna, el lehetett volna érni. (Felkiáltások balfelől: így is nélkülözött eleget!) Előttem ismeretlenek azok az okok, amelyek arra indították a kormányt, hogy bizonyos czikkeknek, igy például a zsírnak makszimális árát későn állapította meg. Ez összefüggésben lehet bizoKÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVII. KÖTET. nyos tárgyalási technikával is, ami talán Ausztriára és Németországra vonatkozik, de ezt én nem tudom. (Zaj balfelől és a középen.) Rakovszky István : Banktechnika ! Gr. Serényi Béla : Én a magam részéről ugy kontempláltam volna a dolgot, hogy a szegény emberek táplálására három dolog szükséges: a liszt, a krumpli és a zsir. (Igaz! ügy van ! Helyeslés balfelől.) Ennek a három, elsőrendű életszükségleti czikknek lefoglalását és árának szabályozását a magam részéről azonnal elrendeltem volna. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon. Felkiáltások: Ellenzéki követelések! Folyton ezt sürgetjük mi is! Elnök csenget.) A második dolog, amit tettem volna, hogy a szeszgyárosokat és a czukorgyárosokat idejében utasítottuk volna arra, ne hizlaljanak száz perczentre, mint előző esztendőkben, hanem tehenészetet állítsanak be és a tejet kozzák forgalomba, mert fődolog, hogy a szegény emberek, a gyengék és a gyermekek ellátása biztosítva legyen. (Elénk helyeslés és taps a bal- és a szélsőbaloldalon.) A múltkor a czukorgyárosok és szeszgyárosok ülésén fel is emiitettem ezt és szakemberek mondták nekem, hogy ez keresztülvihető is lett volna. (Elénk helyeslés balfelől.) Eitner Zsigmond : Miért nem tapsol a kormánypárt ? (Zaj.) Gr. Serényi Béla: Kérem, ilyenkor nem a kormánypártról és nem a kormányról van szó. (Elénk helyeslés jobbfelől.) Most arról van szó, hogy parlamentben ülünk és az a kötelességünk, mindnyájunknak, hogy igyekezzünk az ország nyomorán és a szegényeken segiteni. (Általános élénk helyeslés.) A legtávolabb áll tőlem, hogy én tanácsokat adjak az utódomnak, én csak kötelességemet teljesítem, amikor elmondom, hogy igénytelen nézetem szerint mi hogyan lett volna jó. (Általános helyeslés. Közbeszólások balfelől.) Elnök (csenget) : Ne méltóztassanak párbeszédeket folytatni, mert akkor nem lehet beszélni! Huszár Károly (sárvári): Nekünk tetszik! Gr. Serényi Béla: Na most mondok majd mindjárt olyan dolgokat, amik talán nem fognak annyira tetszeni. (Elénk derültség jobbfelől. Halljuk ! Halljuk!) T. ház ! Mikor én minister voltam, budgetbeszédeim alkalmával állandóan kifogásoltam a városi képviselői testületek és a városi tanácsok működését. És most, mikor erre a beszédemre készültem s megelőzően, mikor adalékokat írtam össze, nem ékhez a beszédhez, hanem egy brosúrához, akkor elolvastam annak idején mondott beszédeimet és nagy sajnálatomra konstatáltam, hogy igazam volt. (Derültség.) Sokkal szivesebben láttam volna, ka nem lett volna igazam. Láttam például, hogy Pest városa gazdasági kultúrájának kisugározása a vidékre egyenlő a semmivel. (Igaz! ügy van! a bal- és a szélsöbaloldalon.) A székesfőváros közelében ma is sivár homokbuczkák vannak teljesen műveletlenül, minden gazdasági kultúra nélkül, (Igaz ! ügy van ! balfelől.) 45