Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-593

354 593. -országos ülés 1915 deczember 9-én, csütörtökön. -Es nem tagadhattam meg magamtól egy keserves mosolyt, mikor Az Est-ben egyszer azt olvastam, bogy Budapest székesfőváros Újvidéken zöldbabot vett, amely ide romlott állapotban érkezett meg. Aki az öreg Thünennek a teóriáját ismeri a városi termelés körzeteiről, csak megbotránkozással veheti tudomásul, hogy 800 kilométerre sleppen Budapestre zöld babot szállítanak, (Ugy van! balfelől.) Négy esztendővel ezelőtt, mint minister, Szolnokmegyéből ' jövet Czeglédről át akartam menni Lajoemizsére és ott, légvonalban Budapesttől 20 kilométerre, ezer számra holdakat műveletlenül találtam. Itt Budapest fővárosnak nézetem szerint főkibája, hogy ahelyett, hogy nagy politikát csinálna, és üdvözli vagy nem üdvözli a kormányt, nem inkább azzal foglalkozik, hogy a hirtelenül megszaporodott néj)ességü főváros az élelmezés tekintetében katasztrófa és krizis elé ne kerüljön. Bele kellene nyúlni a termelésbe és alkalmas egyéneket földbérletekkel kellene ellátnia és ezáltal Budapest fővárosnak a zöldségtermelést kellene biztosítania, (Ugy van! ügy van!) Künn voltam a nyáron Berlinben és nagy örömmel láttam, hogy, amit szerény felszólalásaimban négy vagy öt év előtt a zöldségtermelésről és különösen a zöldségszáritásról mondtam, 'az ott nagy mértékben bekövetkezett a háború alatt. Nem a zöldségtermelésről van itt szó, mert arra már késő volna, azt egy év alatt nem lehet •szervezni. Ott 30 év óta szervezik a dolgot. De a zöldségszáritásról van ott szó. Nagy számban találni ott zöldségszáritókat, amelyek a fennmaradt zöldséget konzerválják és a lakosságnak rendelkezésére bocsátják. T. ház) Csináltam magamnak statisztikát narról, hogy az 1906-iki vámemelés Magyarországra milyen hatással volt. Igen szomorú eredményre •jutottam. 1906-ban léptek életbe a védvámok. 1906-tól mostanig a négy főkenyérmag: a búza, rozs, árpa és zab termelésének az eredménye Ausztriában 45 százalékkal, Magyarországon csak -22 százalékkal emelkedett. Ez nagyon szomorú adat. Magyarországon a búza, rozs, árpa, zab és kukoricza termelése, amely most mintegy 120 millió métermázsát tesz. okos kezelés és egy kis beruházás mellett könnyen évenkint 3—4 millióval emelhető. Mikor e teóriát felállítottam, azt mondták, hogy erre elsősorban jjénz kell. Nem igaz. Elsősorban nem pénz, hanem szeretet kell. A földet jóakarattal kell művelni és akkor, merem állítani, Magyarországon tisztességes műveléssel a föld hozama 20 százalékkal emelhető, (ügy van ! ügy van !) Mikor szegény boldogult Hieronymival együtt •Rooseveltet, az Egyesült-Államok köztársaságának volt elnökét, Bábolnára kisértük, akkor Budapest és Tata között, tehát Magyarország legproduktivabb vidékeinek egyikén, ahol az egyik oldalon a legnagyobb szén telep, a másik oldalon a nagy főváros van, szántatlan földeket láttunk április 15-ike és 20-ika között. A gazdálkodás tehát még ott sem íelel meg a XX. század követelményeinek, ahol az értékesítés a lehető legkönnyebb volna, (ügy van !) T. ház ! Itt a segítségnek igen sok módja van. Az első és a legalaposabb mód az, hogy az iskolákat kell szaturálni az alsó fokon gazdasági oktatással, (ügy van!) Az alsófoku oktatás tele van pedagógiával, de az, ami az életre szükséges, nincs, (ügy van!) A második hiba az, hogy a polgári iskolákból az emberek rögtön mennek mindenféle értelmi pályára, ami óriási nagy hiba. Mert Németország nagy fölénye miben áll ? Abban áll, hogy az a szobalány is polgári iskolát végzett, tehát okosabb és jobb szobalány, aki pótol két embert is. Szterényi József: Okosabb a tanterv. Gr. Serényi Béla: A tantervet nem ismerem, (Derültség.) de azt tudom, hogy gazdasági ismeretekre való oktatás az alsófoku oktatásban nálunk nincs, már jsedig Magyarországon kell, hogy legyen alsófoku oktatás abból, amiből a lakosság nagy százaléka él. Egy további dolog az, — és ez talán nagyon nem fog tetszeni, de én mégis megmondom, mert ez nagyon komoly dolog, — hogy a háború oly terheket fog az országban minden egyénre róni, hogy nagyon komolyan össze kell fogni ezek elviselésére, (ügy van !) E terheket csak munkával szerzett eredménynyel lehet fedezni. Nézetem szerint a háború után a munkára és a föld kezelésére koércsitiv eszközökkel is kell hatni, mert valamint a testemmel nem rendelkezem és hazám védelmére oda rendelhetnek, ahova akarnak, ugy, nézetem szerint, a vagyon sem csak arra való, hogy mint önczél szolgáljon engem, hanem legyen az egyszersmind a nemzeti vagyonnak és a nemzeti jövedelemnek egy kútforrása. (Élénk helyeslés balfelől.) Nem közömbös, hogy a magyar földön a földbirtokos, a bérlő, a kis- és nagygazda egyaránt, mit termeljenek. Nem közömbös ránk nézve az, hogy ma a legjobb földeken is csak 3—4 métermázsás termési eredményekkel küzködünk. (Ugy van !) Magyarországon az állam jövedelmének fölfokozását mégis csak a földbirtoktól lehet várni, (ügy van !) mert a nemzeti vagyonnak ez a legnagyobb hányada. Most, sajnos, az időjárás is összeesküdött ellenünk és a vetési százalék meglehetősen hiányos. (Felkiáltások balfelől: Nagyon hiányos ! De menynyire !) Azt tudom, hogy hiányos ; nagyon sajnálom ; de talán lesz még a természetben egy korrektivum december folyamán ; mert a természet rendesen ki szokta magát egyenlíteni; lehet, hogy a korai fagyot talán enyhébb és száraz idő követi, ami ezt a végzetes nagy csapást megkorrigálhatja. Nem állítom én, hogy egészében ez az oka, de a vetési hányad ilyenfoku visszamaradását bizonyos nagy részben feltétlenül az okozta, hogy a vásárokat nem korlátozták. Mindenki tudja ebben az országban, hogy a magyar embernek igen nagy hajlandósága van vásárok látogatására, (ügy van ! ügy van ! balfelől.) akár van dolga azon a vásáron, akár nincs. Midőn minister voltam, egyizben statisztikát akar-