Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-592

308 5'J2. országon ülés 1015 deczember 7-én, kedden. ügyi helyzettel és a rendkívüli háborús viszonyokkal. Különösen három olyan intézkedés van, amelyre a t. ház figyelmét bátor vagyok felhívni. Az első az eredeti j avaslatnak az a kívánalma, hogy a kormány a közszolgálati alkalmazottaknak háborús segélyt kíván nyújtani 87 millió korona erejéig. A kormány és a bizottság abból az álláspontból indultak ki, hogy a rendkívül megnehezedett megélhetési viszonyok a nagy világháborúnak belső következményei és a drágaság egyrészt a pénz vásárlási erejének csökkenéséből keletkezett, másrészt abból állt elő, hogy a termelés megszorult, megritkult; de míg az árhullámokat az egyes termelési ágak, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem, bár súrlódások között és nem • mindig simán, mégis egymásra tudják áthárítani, nem tudják áthárítani és megakad az árdrágító hullám a fix fizetésű alkalmazottaknál, akik egy olyan dilemma elé kerülnek, amelyből saját erejükből kiszabadulni nem tudnak. Ez a dilemma abban áll, hogy fix fizetésük régi alapokon állapíttatott meg, a mostani árak pedig uj alakulásoknak következményei. A kormány és a bizottság azon az állásponton van, hogy épugy, mint más munkaadóknak, cl-2 cl I - [ Iámnak is mint munkaadónak bele kell ebbe a helyzetbe szólnia és a fix fizetésű alkalmazottakat megfelelő segélyben kell részesítenie. (Helyeslés JA pénzügyi bizottság nemcsak, hogy elfogadta a kormány álláspontját, de arra oly nagy súlyt vet, hogy azzal az inditványnyal lépett elő, hogy a javaslatnak ez a része külön tárgyaltassék, külön törvényjavaslat formájában, amelyet a miniszterelnök ur már be is nyújtott. Ez volna azon rendkívüli intézkedések első része, amelyek az indemnitásban foglaltatnak. Második része az intézkedéseknek vonatkozik némely inveszticziókra, különösen a magyar ágyúgyár tőkéjének fölemelésére. Az inveszticziók terén — hogy ne untassam a t. házat részletekkel — a háború különösen azt a változást hozta magával, hogy az államvasutaknál, amelyek a legfőbb befektetéseket igénylik, többet kell költeni a háborús helyzet folytán vaggonokra és mozdonyokra, mint amennyire a kormány számított; viszont az építkezések terén, ha ezek nem szűntek is meg, de a munkálatok csak csekélyebb mértékben voltak keresztülvihetők s ennélfogva az eredeti befektetési tervet ily irányban kell módosítani. Ugyanitt kér felhatalmazást a kormány arra, hogy a magyar ágyúgyár nagyobb kibővítése folytán annak tőkéje kibővittessék. A kormány idevágó indokolását a pénzügyi bizottság magáévá tette s a t. háznak elfogadásra ajánlja. A rendkívüli intézkedések harmadik sora, t. ház, ebben a javaslatban a rendkívüli hadi jövedelmi adónak ujabb egy esztendőre való megajánlására vonatkozik. Minthogy ez az adó egészen új a mi adórendszerünkben, és mivel az adatok egy része-a nyilvánosság elé még nem_kerülhetett, kérem a t. ház figyelmét még néhány perezre, annál is inkább, mert ez az adó nemcsak az állami szükségleteknek egy közönséges fedezeti eszköze, hanem ennél sokkal több, tudniillik úttörője a mi jövendő adórendszerünk valószínű kiépítésének is. Mindazon tanulság, amelyet a 20.000 K-án felüli jövedelmek megadóztatásából levonhatunk, minden ily adat kétségkívül igen becses lesz arra, hogy majd a háború után jövendő adórendszerünk kiépítésén, ebben az irányba való kipótlásán munkálkodhassunk. Nem tagadom t. ház, hogy midőn tavaly ezt az adót a közvélemény egy részének hangulata ellenére a pénzügyi bizottság nevében bátor voltam a t. háznak elfcgadásra ajánlani, él'áspontom sokkal p:sszimisztikusabb volt, mint amelyet most foglalok el. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Több folyt be ! Hegedüs Lóránt előadó: A pénzügyminíster ur indokolása, méltóztatik emlékezni, azt mondja, hogy a hadiadó körülbelül 15 millió koronát fog hozni. A pénzügyi bizottság és csekélységem ezt az összeget 12 millióra tette, azon számitás alapján, hogy a régi, első osztrák jövedelmi adó kivetésére a magyar kvótát igyekeztem alkalmazni a 20.000 koronán felüli jövedelmekre. x\z eddigi adatok azt mutatják, hogy ez az adó, amennyiben a további adatok nem hagynak cserben, mintegy 21—22 millió koronát fog eredményezni. Az eddigi adatok összegyűltek Budapestről és 31 vármegyei törvényhatóságból. Hiányzik tehát statisztikánk egyrészt Horvát-Szlavonország, másrészt a többi törvényhatóságok tekintetében. A Budaj:>esten és a 31 törvényhatóságban eddig összesen bevallottak 419 millió brutto-jövedelmct. E 419 millió bruttó-jövedelemmel szemben áll 81—82 millió teher, ugy hogy az eddig ismert, évi 20.000 koronán felüli jövedelműeknek tiszta jövedelme 326 millió korona. (Halljuk ! Halljuk !) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Talán érdekli a t. házat, hogy ebből a 419 millióból a földbirtok jövedelme 85 millió, tehát 20%, az ipar jövedelme mintegy 120 millió, tehát 28%, a kereskedelem jövedelme körülbelül ugyanannyi, mint a mezőgazdaságé, t. i. 84,977.000, vagyis kerekszámban szintén 85 millió. Ha már most kombinácziókba mernék bocsátkozni abból a szempontból, hogy azok az adatok, amelyek még nincsenek itt, mennyiben fogják kiegészíteni ezt az adóstatisztikát, azt merném állítani és nem hiszem, hogy az adatok majd rám czáfolnának, hogy e czimen Magyarország adója 22 millióra, összes tiszta megadóztatott jövedelme pedig 500 millió koronára lesz becsülhető. Polónyi Géza: Hát a pénzintézetek jövedelmét belevették % (Zaj.) Hegedüs Lóránt előadó: Az adatok még oly töredékesek, hogy általános következtetéseket ezekből levonni még nem lehet. Kétségtelen azonban, amint az előbb is hangsúlyoztam, hogy ha az összes adatok előttünk lesznek, nemcsak ma-