Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-592

308 5'J2. országon ülés 1015 deczember 7-én, kedden. ügyi helyzettel és a rendkívüli háborús viszonyok­kal. Különösen három olyan intézkedés van, amelyre a t. ház figyelmét bátor vagyok felhívni. Az első az eredeti j avaslatnak az a kívánalma, hogy a kormány a közszolgálati alkalmazottaknak háborús segélyt kíván nyújtani 87 millió korona erejéig. A kormány és a bizottság abból az állás­pontból indultak ki, hogy a rendkívül megnehe­zedett megélhetési viszonyok a nagy világháború­nak belső következményei és a drágaság egyrészt a pénz vásárlási erejének csökkenéséből keletke­zett, másrészt abból állt elő, hogy a termelés meg­szorult, megritkult; de míg az árhullámokat az egyes termelési ágak, a mezőgazdaság, az ipar és a kereskedelem, bár súrlódások között és nem • mindig simán, mégis egymásra tudják áthárítani, nem tudják áthárítani és megakad az árdrágító hullám a fix fizetésű alkalmazottaknál, akik egy olyan dilemma elé kerülnek, amelyből saját ere­jükből kiszabadulni nem tudnak. Ez a dilemma abban áll, hogy fix fizetésük régi alapokon állapít­tatott meg, a mostani árak pedig uj alakulásoknak következményei. A kormány és a bizottság azon az állásponton van, hogy épugy, mint más munkaadóknak, cl-2 cl I - [ Iámnak is mint munkaadónak bele kell ebbe a hely­zetbe szólnia és a fix fizetésű alkalmazottakat meg­felelő segélyben kell részesítenie. (Helyeslés JA pénz­ügyi bizottság nemcsak, hogy elfogadta a kormány álláspontját, de arra oly nagy súlyt vet, hogy azzal az inditványnyal lépett elő, hogy a javaslatnak ez a része külön tárgyaltassék, külön törvényjavaslat formájában, amelyet a miniszterelnök ur már be is nyújtott. Ez volna azon rendkívüli intézkedések első része, amelyek az indemnitásban foglaltatnak. Második része az intézkedéseknek vonatkozik némely inveszticziókra, különösen a magyar ágyú­gyár tőkéjének fölemelésére. Az inveszticziók terén — hogy ne untassam a t. házat részletekkel — a háború különösen azt a változást hozta magával, hogy az államvasutaknál, amelyek a legfőbb befek­tetéseket igénylik, többet kell költeni a háborús helyzet folytán vaggonokra és mozdonyokra, mint amennyire a kormány számított; viszont az építke­zések terén, ha ezek nem szűntek is meg, de a mun­kálatok csak csekélyebb mértékben voltak keresztül­vihetők s ennélfogva az eredeti befektetési tervet ily irányban kell módosítani. Ugyanitt kér felhatalmazást a kormány arra, hogy a magyar ágyúgyár nagyobb kibővítése foly­tán annak tőkéje kibővittessék. A kormány ide­vágó indokolását a pénzügyi bizottság magáévá tette s a t. háznak elfogadásra ajánlja. A rendkívüli intézkedések harmadik sora, t. ház, ebben a javaslatban a rendkívüli hadi jöve­delmi adónak ujabb egy esztendőre való megaján­lására vonatkozik. Minthogy ez az adó egészen új a mi adórendszerünkben, és mivel az adatok egy része-a nyilvánosság elé még nem_kerülhetett, kérem a t. ház figyelmét még néhány perezre, annál is inkább, mert ez az adó nemcsak az állami szükségleteknek egy közönséges fedezeti eszköze, hanem ennél sokkal több, tudniillik úttörője a mi jövendő adórendszerünk valószínű kiépítésének is. Mindazon tanulság, amelyet a 20.000 K-án felüli jövedelmek megadóztatásából levonhatunk, min­den ily adat kétségkívül igen becses lesz arra, hogy majd a háború után jövendő adórendszerünk kiépí­tésén, ebben az irányba való kipótlásán munkál­kodhassunk. Nem tagadom t. ház, hogy midőn tavaly ezt az adót a közvélemény egy részének hangulata ellenére a pénzügyi bizottság nevében bátor vol­tam a t. háznak elfcgadásra ajánlani, él'áspontom sokkal p:sszimisztikusabb volt, mint amelyet most foglalok el. Egy hang (a szélsőbaloldalon) : Több folyt be ! Hegedüs Lóránt előadó: A pénzügyminíster ur indokolása, méltóztatik emlékezni, azt mondja, hogy a hadiadó körülbelül 15 millió koronát fog hozni. A pénzügyi bizottság és csekélységem ezt az összeget 12 millióra tette, azon számitás alapján, hogy a régi, első osztrák jövedelmi adó kivetésére a magyar kvótát igyekeztem alkalmazni a 20.000 koronán felüli jövedelmekre. x\z eddigi adatok azt mutatják, hogy ez az adó, amennyiben a további adatok nem hagynak cserben, mintegy 21—22 millió koronát fog eredményezni. Az eddigi adatok összegyűltek Budapestről és 31 vármegyei törvény­hatóságból. Hiányzik tehát statisztikánk egyrészt Horvát-Szlavonország, másrészt a többi törvény­hatóságok tekintetében. A Budaj:>esten és a 31 tör­vényhatóságban eddig összesen bevallottak 419 millió brutto-jövedelmct. E 419 millió bruttó-jöve­delemmel szemben áll 81—82 millió teher, ugy hogy az eddig ismert, évi 20.000 koronán felüli jövedel­műeknek tiszta jövedelme 326 millió korona. (Hall­juk ! Halljuk !) (Az elnöki széket Szász Károly foglalja el.) Talán érdekli a t. házat, hogy ebből a 419 mil­lióból a földbirtok jövedelme 85 millió, tehát 20%, az ipar jövedelme mintegy 120 millió, tehát 28%, a kereskedelem jövedelme körülbelül ugyanannyi, mint a mezőgazdaságé, t. i. 84,977.000, vagyis ke­rekszámban szintén 85 millió. Ha már most kombinácziókba mernék bo­csátkozni abból a szempontból, hogy azok az adatok, amelyek még nincsenek itt, mennyiben fogják kiegészíteni ezt az adóstatisztikát, azt merném állítani és nem hiszem, hogy az adatok majd rám czáfolnának, hogy e czimen Magyar­ország adója 22 millióra, összes tiszta megadóz­tatott jövedelme pedig 500 millió koronára lesz becsülhető. Polónyi Géza: Hát a pénzintézetek jövedel­mét belevették % (Zaj.) Hegedüs Lóránt előadó: Az adatok még oly töredékesek, hogy általános következtetéseket ezekből levonni még nem lehet. Kétségtelen azon­ban, amint az előbb is hangsúlyoztam, hogy ha az összes adatok előttünk lesznek, nemcsak ma-

Next

/
Oldalképek
Tartalom