Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

579. országos ülés 1915 május 7-én, pénteken. 15 ennél sokkal fontosabb időpazarlás bűnébe esni. (Helyeslés jobbjelől.) Ennek következtében fejtegetéseimet befejezem annak kifejezésével, hogy a. tapasztalt visszaélések daczára is teljesen jogosnak tartom a háztulajdonosoknak megadandó kedvezményre vonatkozó indítványt, amelyet a t. képviselő ur benyújtott. E visszaélések miatt fektetett be az a sokat ócsárolt Budapest székesfőváros 30 millió koronát a kis lakásokba, ezek miatt szaporította 7000-rel a budapesti lakások számát az a sokat ócsárolt községi politika. (Igazi Ugy van! a középen.) Mert hol volna Budapest és milyen óriási magasságban lengene már a lakásuzsora, ha ezt a 7000 lakást közben meg nem csináltuk volna ! (Igaz ! ügy van !) Egyebekben pedig a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Helyeslés a, középen és balfelöl.) Elnök : Kérdem a t. házat, kíván-e még valaki szólni ? (Senki sem.) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur óhajt nyilatkozni! Teleszky János pénzügyminister: T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy egészen röviden felszólaljak és Polónyi Géza t. képviselő urnak egynéhány kérdésére megadjam a választ. Bocsánatot kérek, ha nem terjeszkedem ki hosszasabban az ő fejtegetéseire, de azt hiszem, hogy ezek a mi házadó-rendszerünkre vonatkozó észrevételek tulajdonképen a törvényjavaslat tárgyával szoros összefüggésben nincsenek. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelöl. Halljuk ! Halljuk !) T. ház ! Azt, hogy nálunk az adóteher általában meglehetősen magas, hogy a házbéradó és a házadó nem alacsony, vitatni kétségtelenül nem lehet, viszont azonban az is bizonyos, hogy az uj házadótörvény, azáltal, ' hogy a kulcsot leszállította, az adóterhet nem növelte, hanem csökkentette, bár bizonycs eddig megengedett levonásokat levonásban nem részesít. Ezek azonban mind olyan kérdések, amelyekkel most bővebben foglalkozni nem akarok, de ha alkalom lesz rá, hogy az adómérséklésről beszéljünk, akkor mindenesetre konszideráczió tárgyává lesznek tehetők azok az érvek, amelyeket a t. képviselő ur itt felhozott. Ma, sajnos, tisztában kell lennünk azzal, hogy a közel jövőben nem adómérséklésekről, hanem egészen más természetű fmancziális problémák megoldásáról kell gondoskodnunk. (Igaz! Ugy van I a jobboldalon és a középen.) Egészen röviden csak arra térek még ki, amit a t. képviselő ur a mi házadónk öntermékenyitő hatásáról mondott. Ezzel kapcsolatban meg kell jegyeznem, hogy bár nem akarok Darwinnal viszonyba lépni, mégis körülbelül én is ugy vagyok ezzel a kérdéssel, mint Darwin, hogy nekem is fel kell fedeznem azt, hog};' az adóztatás terén sem létezik ez az öntermékenyités vagy legalább is nem olyan módon mint ahogy azt a t. képviselő ur beállította. (Derültség jobbjelől.) Mert a t. képviselő ur abból indult ki. hogy bérbe veszek egy házat és vállalom azután annak adóját. Kérem, ha bérbe veszek egy házat és vállalom annak adóját, akkor nemcsak a bérösszegért vettem azt bérbe, hanem a bér és az adó együttes összegéért. Polónyi Géza: Tehát igazam van ! (Derültség jobbjelől.) Teleszky János pénzügyminister: Nincs igaza a képviselő urnak. Polónyi Géza: De a jövő évben már az adó után is fizet adót. Teleszky János pénzügyminister: Ez nem történik meg. Ezt így hozza a józan ész és a logika magával. Az adó a bér után fizetendő és a háztulajdonos által fizetendő tehát természetes, hogy ha én azt az összeget, amelyet én a háztulajdonosnak fizetek, két részre osztom is és azt mondom hogy »ezt fizetem bér alakjában, ezt pedig adó alakjában*, tulajdonképen csak egy bért fizetek, mert a kettő együtt van. így van ez a házadónál, igy van a földadónál és igy van ez a világon mindenütt mindenféle adónál. Ez természetesen nem is lehet másképen. Háznál ily eset nagyon ritkán fordul elő ; ez csakis egész objektumok bérbevételénél szokott előfordulni, holott a legtöbb esetben egyes lakások szoktak bérbevétetni. A fővárosra vonatkozólag a t. képviselő urnak tulaj donképen csak egy precziz kérdése van, az t. i., hogy ezek a leengedések a községi adóra is vonatkoznak-e. E tekintetben megnyugtathatom a t. képviselő urat, hogy igen, és e tekintetben külön intézkedésnek szüksége a törvényjavaslatban nem forog fenn, mert hiszen természetes, hogy minden pótlékadó az alapadó természetét osztja és csak a törvényesen kivetett alapadó után fizetendő. Ha tehát az alapadó bármely okból mérsékeltetik, vagy leszállittatik, automaticze csökken ennek az adónak mindenféle pótlékja. A hadsegélyezési czélra behozott jövedelemadcmál természetesen más a helyzet ; ez nem pótlékja a házadónak, de itt nem is kell semmiféle különleges intézkedést tenni, mert hiszen ez a jövedelemadó a tavalyi ténvleges jövedelem alapján vetendő ki, az a tavalyi jövedelem pedig ma már ismeretes. Emellett megengedi már a törvény, hogy ha az idei jövedelem 30%-kal csekélyebb lesz, mint a tavalyi volt, akkor a jövedelemadó helyesbítésének van helye. Erre nézve tehát ebben a törvényjavaslatbán semmiféle különös intézkedés nem volt szükséges. Felvet azután a t. képviselő ur két olyan kérdést, amelyek tulaj donképen ennek a törvényjavaslatnak a tárgyalásával összefüggésben nincsenek, azonban mégis a t. ház engedelmét kérem, hogy egész röviden feleljek ezekre. (Halljuk!) Az egyik arra vonatkozik, hogy a hadbavonultak segélyben részesülő családtagjai segélyének az a része, amely lakbérsegély czimén adatik, a háztulajdonosoknak fizettessék ki, ne pedig a segélyre igényjogosult családoknak. Ez olyan kérdés, t. ház, amely-