Képviselőházi napló, 1910. XXVII. kötet • 1915. május 7–deczember 21.

Ülésnapok - 1910-579

579. országos ülés 1915 május 7-én, pénteken. 5 vagy törlések csak meghatározott károkra, de nem a vis majorra vonatkoznak, ezeket a károkat ki kell egészíteni a háború folytán előálló károk tekintetbevételével. így állott elő ez a törvényjavaslat, amely először is a földadónál a háború által okozott károkat ép oly mértékkel vesz tekintetbe, fél, illetőleg egyharmad arányban, mintha árviz vagy más elemi csapás pusztította volna el az illető föld hozamát. A házadónál a következő intézkedésekre volt szükség : először is meg kellett állapítani, hogy csökken-e az adóalap,ha egyes épületek avagy épületrészek hadi czélokra vétetnek igénybe. Másrészt tekintetbe kellett venni, hogy esetleg leromboltatott ez az épület, hogy akkor az adó elengedhető legyen. Harmadszor figyelemmel volt a kormány arra, hogy ha a háború rendkívüli viszonyai folytán a hadbavonultaknak elengedtetik a házadója, ez adóalap gyanánt ne szerepeljen. A kereseti adónál ugyanennek az elvnek kétféle alkalmazására volt szükség. Mint méltóztatnak tudni, az 1875 : XXIX. t.-cz. ugy intézkedik, s a közigazgatási bíróság is ezt mindig ugy alkalmazta, hogy az ipartelep nem szűnik meg azzal, ha a munkát abbahagyják, hanem a harmadik osztályú kereseti adója tovább is kivetendő, mindaddig, amíg a czég nem töröltetik. Ennek oka az, hogy nálunk nincs igazi jövedelmi adó ; a kereseti adó is tárgyi adó és mint tárgyi adó kezeltetik. A minister ur előterjesztésében, igen helyesen, most azt mondja ki, hogy a háború alatt megszűnik az ipartelep azáltal, hogy nem dolgozott vagy nem dolgozhatott, még ha nem is törölték a czégjegyzékből és ebben az esetben adóleirásnak van helye. A második, amit a minister ur a kereseti adó tekintetében kíván, az, hogy ha valakinek hadbavonulás folytán — s ez szintén a harmadik osztályú kereseti adóra vonatkozik leginkább, de az első osztályura is — anynyira csökken a keresete, hogy csak a fele annak, mint ami akkor volt, mikor rá az adót kivetették, adója ennek megfelelően csökkentessék. Azt hiszem, mindezek olyan józan és méltányos megáUapitások, amelyek elől elzárkózni nem lehet. A javaslat ezenkívül a rendkívüli helyzetnek megfelelően a bejelentési és felebbezési határidőt is módosítja, amihez szintén kérjük a t. ház hozzájárulását. Ezek alapján, t. ház, miután azt látjuk, hogy a javaslat a közszükségnek megfelel és nem megy túl azon a józan korláton, amelyet a háború borzalmai közt is államháztartásunk szempontjából szemünk előtt kell tartani, a pénzügyi bizottság a javaslatot elfogadta és a t. házat arra kéri, hogy azt megszavazni szíveskedjék. (Élénk helyeslés.) Elnök : Szólásra ki következik ? Szinyei-Merse Félix jegyző: Polónyi Géza! • Polónyi Géza: T. képviselőház ! Daczára annak, hogy az előttünk fekvő törvényjavaslatnak czélzatát, vagyis azt, hogy bizonyos körülmények között adóelengedések adassanak, helyeslem, magamévá teszem, daczára ennek, mély sajnálatomra nem vagyok azon helyzetben, hegy a törvényjavaslathoz hozzájáruljak és illetőleg kénytelen vagyok bizonyos feltételektől függővé tenni azt, hogy vájjon a harmadszori olvasásnál a javaslathoz hozzájárulok-e, vagy ellene szavazzak. Az a társadalmi probléma, amelylyel én ma foglalkozs i kívánok, megérdemli, hogy türelemmel és figyelemmel ajándékozzon meg a t. képviselőház, még akkor is, ha kissé hosszasabban fogom idejüket igénybe venni. (Hattjuh ! Halljuk !) T. képviselőház ! Azt hiszem, ekszpozici iónali elégséges megjelölnünk annyit, hegy mindnyájunknak érdeke, hogy ez az ominózus és sok kellemetlenségre okot szolgáltató lakás- és lakbérkérdés, amelyet még fűszerezhetünk a lakbéruzsora kérdésével is, megfelelő megoldást nyerjen. Előrebocsátom, hogy amit ezen a téren mondandó leszek, abban számitok a t. kormánynak legjobb indulatára, miután meg is vagyok arról győződve, hogy ez a jóindulat tényleg fenn is forog. Hogy ez a jóindulat már intézményesen is megnyilatkozott, arra nézve elégséges annyit mondanom, hogy a beszédem fonalán érintendő az a rettenetes állapot, hogy ä lakásadóra nézve áll fenn az egyetlen egy adótörvény.amely a bruttójövedelem alapján kivetett adóknál lehetővé teszi, sőt biztosítja azt, hogy az adó után is adó fizettessék, hogy ez a princzipium a t. kormánynak kormányzati elvei közé immár azért sem tartozhatik, mert a jövedelmi adónál a t. jíénzügyminister ur már megfed lő módosítással megcsinálta azt, hegy az adó az alól kivétessék. Már most, hogy intenczióim helyesen álljanak a t. ház előtt, rá kell mutatnom arra, hogy mit tartalmaz tulaj donképen ez a törvényjavaslat és mit nem tartalmaz. A t. előadó ur rövidre, vont előadmányában bevezette itt, hogy egy nagy adóelengedési kedvezménynyel állunk szemben. Ha azonban méltóztatnak kezükbe venni ezt a javaslatot és behatóbban bírálni, akkor rájönnek, hogy ilyenről, legalább ami a házbirtokot illeti, még csak távolról sem lehet szó. A dolog ugy áll, hogy az a differencziális elbánás, amelyben adózás szempontjából a házbirtoknak egyáltalán mostoha szerep jutott a magyar törvényhozásban, rnég fokozódik ezzel a javaslattal. A javaslat t. i. arra az álláspontra helyezkedik, ami a földbirtokot .illeti, hogy egy harmadrész károsodás esetén — nem idézem szószerint a szakaszokat, hanem csak á peu prés — egy harmadrész károsodás esetén az adónak bizonyos leírását engedi meg. Már itt szíves figyelmükbe ajánlom, mert ez beszédemnek egyik része, hogy a földbirtoknál is a törlesztési kölcsönök tekintetében egy mákszemnyi intézkedést ez a javaslat nem tartalmaz, vag)ds abban impliczite benne van, hogy a moratóriumi rendeletek által a moratórium alól kivett törlesztéses kölcsönök annuitása azon esetekben is fizetendő, amikor egy földbirtokos akár egyharmadrészben, akár pedig egészen tönkrement a háború következményei okából. Ezt csak azért