Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

70 559. országos ülés 1914 július 22-én, szerdán. poziczióját. . . (Élénk éljenzés és taps a jobboldalon. Zajos felkiáltások a baloldalon : Hallatlan ! Rendre l Rendre! Folytonos zaj a baloldalon.) Elnök (csenget): Kérem Sümegi képviselő urat, ne méltóztassék felintegetni az elnökhöz. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Sümegi ké­viselő urat rendreutasítom és figyelmeztetem, hogy ha ily modorban fog felintegetni, akkor kénytelen leszek erősebb rendszabályokhoz nyúlni. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Csendet kérek képviselő urak. Posgay képviselő urat rendre­utasítom. (Folytonos nagy zaj a baloldalon.) Bar­tos képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos nagy zaj és felkiáltások a baloldalon : Csak tovább l) Tudom, mikor kell rendreutasítanom valakit és senkitől sem fogadok el figyelmeztetést. Bartos képviselő urat rendreutasítom. (Folytonos nagy zaj a baloldalon. Elnök ismétélten csenget.) Haller képviselő urat rendreutasítom. Fernbach Károly: Csak tovább ! (Nagy zaj.) Elnök: Fernbach képviselő urat rendreuta­sítom. Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Fernbach Károly (közbeszól. Nagy zaj.) Elnök." (csenget): Fernbach képviselő urat rendreutasítom. Bocsánatot kérek, egy perczig kénytelen vagyok megakasztani a ministerelnök urat. Fernbach képviselő ur ismételt figyelmeztetés és rendreutasitás ellenére zavarván a tanácskozást, kérdem a t. házat, kívánja-e őt ezen tizsteletlen magatartása miatt a mentelmi bizottsághoz uta­sítani ? (Elénk helyeslés a jobboldalon. Felkiál­tások a baloldalon : Auj !) Kérem azokat, akik Fernbach képviselő urat a mentelmi bizottsághoz kívánják utasítani, szí­veskedjenek felállni. (Megtörténik. Folytonos nagy zaj a baloldalon.) A ház Fernbach képviselő urat a mentelmi bizottsághoz utasítja. (Folytonos nagy zaj a bal­oldalon. Elnök ismételten csenget.) Csendet kérek, képviselő urak ! Ugyanezen kérdést kell feltennem Sümegi Vilmos képviselő úrra vonatkozólag is, aki ismé­telten nemcsak felintegetett, de felkiabált az el­nöki székbe olyan modorban, amelyet eltűrni nem lehet. (Helyeslés a jobboldalon.) Kérdem a t. házat, kivánja-e Sümegi kép­viselő urat a mentelmi bizottsághoz utasítani, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Akik a mentemii bi­zottsághoz kívánják utasítani, kérem, szívesked­jenek felállni. (Megtörténik. Zajos felkiáltások a bal- és a szélsőbaloldalon: Auf !) Sümegi Vilmos képviselő ur a mentelmi bi­zottsághoz utasittatik. Csuha István: Mindenkit a mentelmihez! (Zaj a, baloldalon.) Elnök: Csuha István képviselő urat rendre­utasítom. (Zaj.) Csendet kérek t. képviselő urak a ház minden oldalán. Huszár Károly (sárvári): Ez a nagy kon­czepczió ! (Zaj.) . Elnök: Huszár Károly képviselő urat rendre­utasítom. Vertán Etele: Nem lenne megint valami ké­relme a ministerelnök urnak az ellenzékhez ? (Zaj. Derültség balfelól.) Elnök: Kérem Vertán képviselő urat, ma­radjon csendben ! Gr. Tisza István ministerelnök: T. ház! Amit mondtam, teljesen parlamentáris kritika, ha ugy tetszik, támadás, amit, fájdalom, (Fel­kiáltások balfelól: Igen! Igen!) az érvek egész halmazával tudok támogatni. (Zajos éljenzés és taps jobbfelől.) Polónyi Géza." Halljuk az érveket ! Huszár Károly (sárvári): A panamák hal­mazáról is jó volna beszélni. (Zaj.) Elnök : Huszár Károly képviselő urat rendre­utasítom. Gr. Tisza István ministerelnök: Nekem nem kell egyéb érv, mint a képviselő ur mai interpellá­cziója, illetőleg az azt kisérő beszéde, amelyben például azt is mondja, hogy Miletitset elfogták 1877-ben, mert akkor olyan külügyminister volt. Bocsánatot kérek, aki a külügyministernek Ma­gyarország belügyeibe ilyen szerepet arrogál; (Mozgás és derültség balfelól.) aki ilyen szerepet eltűr ; (Zaj a baloldalon.) aki az annexió kérdésé­ben folyton bujkált a felelősség alól, pedig akkor felelős állásban résztvett a monarchia ügyeinek intézésében és aki azt az Ízléstelenséget elköveti, amit a képviselő ur . . . (Nagy zaj és felkiáltások a baloldalon. Rendre ! Éljenzés jobbfelől.) Elnök : Csendet kérek ! Gr. Tisza István ministerelnök: ... amit a képviselő ur beszédének befejező passzusával el­követett, amely szerint ugy állitotta oda ezt az országot, — a másik oldaláról nem beszélek, azt az én jó Ízlésem tiltja — (Nagy zaj a baloldalon. Elénk helyeslés jobbfelől. Halljuk ! Halljuk ! a jobb­olda'on.) da ugy állitotta oda ezt az országot, minthogyha itt egy pár, nem tudom, micsoda öreg ember rendelkeznék, lakat alá tenné ennek az országnak a királyát és rendelkeznék az ország ügyei felett . . . Egy hang balfelól: Ki mondta azt'( Gr. Tisza István ministerelnök: ... az bocsá­natot kérek, nagyon furcsán sáfárkodik azzal a magyar nemzeti becsülettel, amely mindnyájunk­nak a kezébe van letéve. (Hosszantartó éljenzés és taps jobbfelől. Nagy zaj a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek.' Gr. Tisza István ministerelnök: A képviselő ur áttér ezután a közelebbi eseményekre és itt abba a hibába esik, ami nem egészen szokatlan, hogy jól értesült bécsi lapokból merit informácziót. Hát kérem, szokja meg már egyszer . . . (Derültség és zaj a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! a jobboldalon.) Mezőssy Béla: Kérem, én nem vagyok mun­gója, engem nem leczkéztethet ! Gr. Tisza István ministerelnök: Én köteles tisztelettel kérem, hogy győződjék meg róla, saját tévedése árán is, hogy nincsenek jól értesült bécsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom