Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés l^ik Julius 22-én, szerdán. a" egyetemesen felelős. Ezt teljesen értem, de még mindig nem vagyok tisztában azzal, hogy első sorban az felelős-e, aki az okiratot átveszi, vagy pedig az-e, aki az okiratot átadja. Erre nézve kérem az előadó urat, legyen szives engem felvilágosítani, vagy esetleg méltóztassék megfelelő módosításokat indítványozni, hogy e tekintetben ne legyen kétértelműség. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Kérem, hogy a szakaszt az előadó ur módosisitásával méltóztassék elfogadni. Ami Springer Ferencz t. képviselőtársam módosítványát illeti, ahhoz a magam részéről nem járulhatok hozzá, azért, mert illetékszabályainkban általánosan elfogadott elv az, hogy egy okiratnak kiállítója és elfogadója egyetemlegesen felel az illetékért. Ha ezt az elvet egyes okiratokra nézve áttörnők, ez csak zavarokat idézne elő, eltekintve attól, hogy nézetem szerint nem is egyeztethető meg az egyetemlegesség fogalmával elsősorban és másodsorban kötelezettekről beszéljünk, mert akkor az egyetemlegesség fogalmát kellene kikapcsolni, miután az egyetemlegesség épen azt vonja maga után, hogy egyforma sorban felelősek és tulajdonképen a hitelezőnek vagy a követelésre jogositottnak választása szerint vonatik elsősorban az egyik vagy a másik felelősségre. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az 53. §-hoz négy rendbeli módosítás adatott be, egy Springer Ferencz képviselő ur, egy az előadó ur és kettő Szalay László képviselő ur részéről. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti bizottsági szöveget teszem fel szavazásra az előadó ur által javasolt, a szöveget magát nem érintő, csak azt kiegészítő módosítással és amennyiben ez elfogadtatnék, akkor Springer Ferencz és Szalay László képviselő urak módosításai mellőztetnének. Kérem a t. házat: elfogadja-e az 53. §-t a bizottsági szövegezésben az előadó ur kiegészítő módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A ház az 53. §-t a bizottság szövegezésében az előadó ur kiegészítő módosításával fogadta el és Springer Ferencz és Szalay László képviselő urak módosításait mellőzte. Kérem az 54. §. felolvasását. Szepesházy Imre jegyző (olvassa az 54. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! Van szerencsém az 54. §. utolsó bekezdése helyébe uj utolsó bekezdésül a következő szöveget ajánlani. (Olvassa': »Az első bekezdésben foglalt rendelkezés a mellékletként becsatolt és a felmutatott eredeti okiratok után járó illetékre nem alkalmazható. « Az eredeti javaslatban csak a becsatolt iratok voltak kivéve ezen rendelkezés alól, most a becsatolt iratokkal egyenlő szempontok alá hozatnak a felmutatott iratok, ami ennek a kibővítését jelenti. Kérem a módosítás elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Mihályi Péter jegyző: Polónyi Dezső ! Polónyi Dezső: Kérem, átadom az elsőséget Springer képviselőtársamnak. Elnök: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Ez az a szakasz, amely megállapítja, hogy a polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illetéket elsősorban az ügyvéd köteles viselni. Ez ellen az elv ellen, bármennyire nehezemre esik, én itt sikra szállni nem akarok, nem is fogok, mert amúgy is tudom, hogy az ezirányu kísérlet sikerre nem vezetne. Azonban mégis két módosítást vagyok bátor proponálni és kénytelen vagyok proponálni az egyiket különösen abból a szempontból, amennyiben az előbb a 48. §-nál intencziónk ellenére határozattá emeltünk valamit, ami az előadó ur előadása szerint is a törvényhozásnak szándékában nem állott és nincs. T. i. a 48. § utolsó pontjánál szó van az elkészítési illeték mikénti behajtásáról és a szakasz világosan megmondja azt, hogy ezt az illetéket és egyúttal a szabályszerű felemelt illetéket is ki kell szabni és be kell szedni. Világosan mondja ezt az elkészítési illetékre. Ennek daczára az előadó ur az mondta, hogy ez nincs benn itt a törvényjavaslatban és hogy erre irányadók az illetéki szabályok, amelyek szerint ezek a leírási illetékek tényleg nem esnek felemelt illeték alá. Már most, daczára az ő álláspontjának, ez itt bennmaradt; hiába figyelmeztettük őt ezekről a padokról, hogy ez benn van a szakaszban, tessék módosítást javasolni — bennmaradt. Már most, ez kapcsolatban van ezzel a szakaszszal, amelyet most tárgyalunk, mert ez a szakasz most megállapítja azt is, hogy abban az esetben, ha a 25. § illetéke kiszabatik és ügyvéd képviselte azt a felet és ügyvéd szolgáltatott okot arra, hogy jjótolni kell a beadványt, az ügyvéd felel ezért az illetékért és felel mar most az előadó ur szerint tehát a felemelt illetékért is, miután a 48. §-ban világosan benne van, hogy a mulasztás alapján felemelt illetéket is ki kell szabni és be kell hajtani. Már most, épen ezért, miután ez az intézkedés a fiskálisra nézve csakugyan nem méltányos, hogyha ő tényleg tévedésből egy beadványt kevesebb példányban ad be, megfizeti utána a már elég busásan, számolt leírási illetéket vagy elkészitési illetéket, hogy még annak tetejébe ő külön fizessen felemelt illetéket, leletet. Ennek következtében indítványozom, hogy ha már megtörtént a 48. §-nál az a hiba, amely történt, méltóztassék a jelen szakasz első pontjában az »ügyvéd« szótól kezdve egészen a