Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés l^ik Julius 22-én, szerdán. a" egyetemesen felelős. Ezt teljesen értem, de még mindig nem vagyok tisztában azzal, hogy első sorban az felelős-e, aki az okiratot átveszi, vagy pedig az-e, aki az okiratot átadja. Erre nézve kérem az előadó urat, legyen szives engem fel­világosítani, vagy esetleg méltóztassék megfelelő módosításokat indítványozni, hogy e tekintetben ne legyen kétértelműség. Elnök: Kivan még valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A pénzügyminister ur kivan nyilatkozni. Teleszky János pénzügyminister: T. ház! Kérem, hogy a szakaszt az előadó ur módosi­sitásával méltóztassék elfogadni. Ami Springer Ferencz t. képviselőtársam módosítványát illeti, ahhoz a magam részéről nem járulhatok hozzá, azért, mert illetékszabá­lyainkban általánosan elfogadott elv az, hogy egy okiratnak kiállítója és elfogadója egyetemlegesen felel az illetékért. Ha ezt az elvet egyes okira­tokra nézve áttörnők, ez csak zavarokat idézne elő, eltekintve attól, hogy nézetem szerint nem is egyeztethető meg az egyetemlegesség fogal­mával elsősorban és másodsorban kötelezettekről beszéljünk, mert akkor az egyetemlegesség fogal­mát kellene kikapcsolni, miután az egyetem­legesség épen azt vonja maga után, hogy egy­forma sorban felelősek és tulajdonképen a hite­lezőnek vagy a követelésre jogositottnak válasz­tása szerint vonatik elsősorban az egyik vagy a másik felelősségre. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. Az 53. §-hoz négy rendbeli módosítás ada­tott be, egy Springer Ferencz képviselő ur, egy az előadó ur és kettő Szalay László képviselő ur részéről. A kérdést ugy fogom feltenni, hogy az eredeti bizottsági szöveget teszem fel szava­zásra az előadó ur által javasolt, a szöveget magát nem érintő, csak azt kiegészítő módosí­tással és amennyiben ez elfogadtatnék, akkor Springer Ferencz és Szalay László képviselő urak módosításai mellőztetnének. Kérem a t. házat: elfogadja-e az 53. §-t a bizottsági szövegezésben az előadó ur kiegészítő módosításával, igen vagy nem? (Igen!) A ház az 53. §-t a bizottság szövegezésé­ben az előadó ur kiegészítő módosításával fogadta el és Springer Ferencz és Szalay László kép­viselő urak módosításait mellőzte. Kérem az 54. §. felolvasását. Szepesházy Imre jegyző (olvassa az 54. §4). Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! Van sze­rencsém az 54. §. utolsó bekezdése helyébe uj utolsó bekezdésül a következő szöveget ajánlani. (Olvassa': »Az első bekezdésben foglalt rendelkezés a mellékletként becsatolt és a felmutatott ere­deti okiratok után járó illetékre nem alkalmaz­ható. « Az eredeti javaslatban csak a becsatolt iratok voltak kivéve ezen rendelkezés alól, most a becsatolt iratokkal egyenlő szempontok alá hozatnak a felmutatott iratok, ami ennek a kibővítését jelenti. Kérem a módosítás elfoga­dását. (Helyeslés.) Elnök : Ki a következő szónok ? Mihályi Péter jegyző: Polónyi Dezső ! Polónyi Dezső: Kérem, átadom az elsőséget Springer képviselőtársamnak. Elnök: Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. képviselőház! Ez az a szakasz, amely megállapítja, hogy a polgári perrendtartással szabályozott bírói eljárásokban, ha a felet ügyvéd képviseli, a bélyeggel lerovandó illetéket elsősorban az ügyvéd köteles viselni. Ez ellen az elv ellen, bármennyire nehezemre esik, én itt sikra szállni nem akarok, nem is fogok, mert amúgy is tudom, hogy az ezirányu kísérlet sikerre nem vezetne. Azonban mégis két módosítást vagyok bátor proponálni és kénytelen vagyok proponálni az egyiket különösen abból a szempontból, amennyiben az előbb a 48. §-nál intencziónk ellenére határozattá emeltünk vala­mit, ami az előadó ur előadása szerint is a törvény­hozásnak szándékában nem állott és nincs. T. i. a 48. § utolsó pontjánál szó van az elkészítési illeték mikénti behajtásáról és a szakasz vilá­gosan megmondja azt, hogy ezt az illetéket és egyúttal a szabályszerű felemelt illetéket is ki kell szabni és be kell szedni. Világosan mondja ezt az elkészítési illetékre. Ennek daczára az előadó ur az mondta, hogy ez nincs benn itt a törvényjavaslatban és hogy erre irányadók az illetéki szabályok, ame­lyek szerint ezek a leírási illetékek tényleg nem esnek felemelt illeték alá. Már most, daczára az ő álláspontjának, ez itt bennmaradt; hiába figyelmeztettük őt ezekről a padokról, hogy ez benn van a szakaszban, tessék módosítást java­solni — bennmaradt. Már most, ez kapcsolatban van ezzel a szakaszszal, amelyet most tárgyalunk, mert ez a szakasz most megállapítja azt is, hogy abban az esetben, ha a 25. § illetéke ki­szabatik és ügyvéd képviselte azt a felet és ügyvéd szolgáltatott okot arra, hogy jjótolni kell a beadványt, az ügyvéd felel ezért az illetékért és felel mar most az előadó ur szerint tehát a felemelt illetékért is, miután a 48. §-ban vilá­gosan benne van, hogy a mulasztás alapján fel­emelt illetéket is ki kell szabni és be kell hajtani. Már most, épen ezért, miután ez az intéz­kedés a fiskálisra nézve csakugyan nem méltá­nyos, hogyha ő tényleg tévedésből egy be­adványt kevesebb példányban ad be, megfizeti utána a már elég busásan, számolt leírási ille­téket vagy elkészitési illetéket, hogy még annak tetejébe ő külön fizessen felemelt illetéket, leletet. Ennek következtében indítványozom, hogy ha már megtörtént a 48. §-nál az a hiba, amely történt, méltóztassék a jelen szakasz első pont­jában az »ügyvéd« szótól kezdve egészen a

Next

/
Oldalképek
Tartalom