Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

52 559. országos ülés i9Vi A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és mi­után a szakasz meg nem támadtatott, azt elfo­gadottnak jelentem ki. Következik az 53. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az 53. §-t). Elnök : Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyyö : Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. ház! Nekem egy igen rövid kis módositásom van a szakaszhoz. A szakasz harmadik bekezdése ezt mondja: »A' 28. §. második bekezdése alatt emiitett elis­mervények, valamint a meghatalmazások és kéz­besítési megbízások illetékéért a ^kiállító és el­fogadó egyetemlegesen felelős.« Én az egyetem­legesség ellen kifogást nem emelek, azonban — mint az általános vita folyamán rámutattam — nincsen megállapítva, hogy elsősorban ki fele­lős érte és ki ellen kell eszerint elsősorban a leletet felvenni, ha olyan okiratot produkálnak, amelyen a bélyeg nincs leróva. Ennek követ­keztében csak ebben az irányban nyújtok be módosítást, amely így szól (olvassa): Indítvá­nyozom, hogy az 53. §. 3. bekezdése első sorá­ból ezek a »szavak: a 28. §. 2-ik bekezdése alatt említett elismer vények, valamint« hagyassanak ki. A 2. pontnak megmaradó része pedig ak­ként szövegeztessék: »A meghatalmazások és kézbesítési megbízások illetékeért elsősorban a kiállító, de vele egyetemlegesen az elfogadó is felelős.« (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! Van sze­rencsém az 53. §-hoz utolsó bekezdésül a követ­kező uj bekezdést ajánlani: »A 86. §. második és harmadik bekezdése alatt jelzett illeték azt a felet terheli, aki a levelet a birói eljárásban felhasználja.« A 86. §. a birói eljárásban használt keres­kedői levelekről szól, amelyek illetékének lero­vására vonatkozólag tartalmaz ez a módosítás rendelkezést. Kérem e módositásom elfogadását. Bakonyi Samu: Még ezt a javaslatunkat se fogadják el? Elnök: Ki a következő szónok? Pál Alfréd jegyző: Senki. Elnök: Kivan még valaki szólni? Szalay László képviselő urat illeti a szó, Szalay László: T. ház! Az 53. §-ra vo­natkozóan ugyanazt a módosítást kívántam elő­terjeszteni, amelyet Springer Ferencz t. kép­viselőtársam már előterjesztett és igy az ő ja­vaslata után tartózkodom az indítvány benyúj­tásától, de támogatom és illetve kiegészítem a javaslatot a még világosabb magyarázás ked­véért egy szóval. Nevezetesen indítványozom, hogy méltóztassék a szakaszt ugy elfogadni, hogy az illetékért »elsősorban a kiállító, másod­sorban, de vele egyetemleg az elfogadó is felelős. ;< Ennek a módosításnak, illetve kiegészítés­nek czélja az lenne, hogy tényleg elsősorban a július 22-én, szerdán. kincstár a maga követelését attól az illeték­kötelezett féltől igyekezzék behajtani, aki a megbízást adta, vagy az igazolványt kiállítani köteles volt. A magam részéről tehát Springer Ferencz t. képviselőtársam indítványát »a má­sodsorban* szó beszúrásával javaslom. Rámutatni kívánok még arra, hogy az 53. § 1. bekezdésének szövegezése egy részé­ben érthetetlen, de legalább is magyartalan. Ez a bekezdés eképen szól: »A hivatalból el­készített mellékletek után a 25. §. értelmében járó illetéket az a fél köteles leróni, aki a hiányos benyújtást teljesitette«. Én a magam részéről gondolom, hogy miről van szó, de nem értem, miért kellett ilyen magyartalan kifejezést használni, hogy aki »a hiányos benyújtást. tel­jesítette*. Vagyis aki olyant teljesített, amit nem teljesített. A magam részéről helyesebbnek és magyarosabbnak tartanám, ha ehelyett a következő szavak szúratnának közbe: »az a fél köteles leróni, aki azok benyújtását elmulasz­totta*. A magam részéről Írásban nem adom be ezt a módositványt, mert ha méltóztatnak ragaszkodni ehhez a magyartalan és érthetetlen szöveghez, nekem nincs kifogásom ellene, de kötelességemnek tartom a t. házat erre figyel­meztetni. Elnök: Ki következik szólásra? Jaczkó képviselő ur kivan szólni. Jaczkó Pál: Csak egy felvilágosítást kérek az előadó úrtól. Iménti felszólalásából ugyanis nem tudtam megállapítani, hogy hogyan értel­mezi a 28. §-nak azt a részét, amely arról az elismervényről szól, amelyet az tartozik kiállí­tani, akinek egy okiratot felmutatnak. Nem tu­dom, hogy a felet értette-e és hogy ez esetben fél alatt a felmutató ügyvédet érti-e? Hantos Elemér: Ez tisztán a kereskedői le­vélre vonatkozik! Jaczkó Pál: Akkor nem vagyok tisztában azzal, hogy csak a kereskedőt értette-e az elő­adó ur. Hantos Elemér: Azt, aki felhasználja a le­velet bizonyítás czéljára. Jaczkó Pál: Tehát a fél, de az ügyvéd nem. Akkor tisztán az 53. §. 3. bekezdéséhez kívánok szólni, amelyhez módosítás nyújtatott be. Ez a pont a kiállító és elfogadó egye­temleges felelősségére vonatkozik. Itt nem egé­szen értettem meg az indítványt. Én annak idején a 28. §-nál voltam bátor felhivni a t. ház és az előadó ur figyelmét, hogy ebben a kérdésben még mindig nem vagyunk tisztában azzal, hogy kit kell értenünk az ille­tékkel megterhelt fél alatt, mert mindkét fél felhasználhatja. Ez t. i. arra vonatkozik, hogy ha okiratot mutatok fel nem hivatalos utón — azaz nem a bíróság előtt csatolom be, mikor az elismervény illetékmentes — mikor az ügyvéd ügyvéddel közöl okiratot és ennek közléséért elismervényt vesz Erre vonatkozik a 3. bekez­dés, amely azt mondja, hogy kilálitó és elfogadó

Next

/
Oldalképek
Tartalom