Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

52 559. országos ülés i9Vi A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom és miután a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az 53. §. Vermes Zoltán jegyző (olvassa az 53. §-t). Elnök : Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyyö : Springer Ferencz! Springer Ferencz: T. ház! Nekem egy igen rövid kis módositásom van a szakaszhoz. A szakasz harmadik bekezdése ezt mondja: »A' 28. §. második bekezdése alatt emiitett elismervények, valamint a meghatalmazások és kézbesítési megbízások illetékéért a ^kiállító és elfogadó egyetemlegesen felelős.« Én az egyetemlegesség ellen kifogást nem emelek, azonban — mint az általános vita folyamán rámutattam — nincsen megállapítva, hogy elsősorban ki felelős érte és ki ellen kell eszerint elsősorban a leletet felvenni, ha olyan okiratot produkálnak, amelyen a bélyeg nincs leróva. Ennek következtében csak ebben az irányban nyújtok be módosítást, amely így szól (olvassa): Indítványozom, hogy az 53. §. 3. bekezdése első sorából ezek a »szavak: a 28. §. 2-ik bekezdése alatt említett elismer vények, valamint« hagyassanak ki. A 2. pontnak megmaradó része pedig akként szövegeztessék: »A meghatalmazások és kézbesítési megbízások illetékeért elsősorban a kiállító, de vele egyetemlegesen az elfogadó is felelős.« (Helyeslés bal felöl.) Elnök: Az előadó ur kivan szólni. Hantos Elemér előadó: T. ház! Van szerencsém az 53. §-hoz utolsó bekezdésül a következő uj bekezdést ajánlani: »A 86. §. második és harmadik bekezdése alatt jelzett illeték azt a felet terheli, aki a levelet a birói eljárásban felhasználja.« A 86. §. a birói eljárásban használt kereskedői levelekről szól, amelyek illetékének lerovására vonatkozólag tartalmaz ez a módosítás rendelkezést. Kérem e módositásom elfogadását. Bakonyi Samu: Még ezt a javaslatunkat se fogadják el? Elnök: Ki a következő szónok? Pál Alfréd jegyző: Senki. Elnök: Kivan még valaki szólni? Szalay László képviselő urat illeti a szó, Szalay László: T. ház! Az 53. §-ra vonatkozóan ugyanazt a módosítást kívántam előterjeszteni, amelyet Springer Ferencz t. képviselőtársam már előterjesztett és igy az ő javaslata után tartózkodom az indítvány benyújtásától, de támogatom és illetve kiegészítem a javaslatot a még világosabb magyarázás kedvéért egy szóval. Nevezetesen indítványozom, hogy méltóztassék a szakaszt ugy elfogadni, hogy az illetékért »elsősorban a kiállító, másodsorban, de vele egyetemleg az elfogadó is felelős. ;< Ennek a módosításnak, illetve kiegészítésnek czélja az lenne, hogy tényleg elsősorban a július 22-én, szerdán. kincstár a maga követelését attól az illetékkötelezett féltől igyekezzék behajtani, aki a megbízást adta, vagy az igazolványt kiállítani köteles volt. A magam részéről tehát Springer Ferencz t. képviselőtársam indítványát »a másodsorban* szó beszúrásával javaslom. Rámutatni kívánok még arra, hogy az 53. § 1. bekezdésének szövegezése egy részében érthetetlen, de legalább is magyartalan. Ez a bekezdés eképen szól: »A hivatalból elkészített mellékletek után a 25. §. értelmében járó illetéket az a fél köteles leróni, aki a hiányos benyújtást teljesitette«. Én a magam részéről gondolom, hogy miről van szó, de nem értem, miért kellett ilyen magyartalan kifejezést használni, hogy aki »a hiányos benyújtást. teljesítette*. Vagyis aki olyant teljesített, amit nem teljesített. A magam részéről helyesebbnek és magyarosabbnak tartanám, ha ehelyett a következő szavak szúratnának közbe: »az a fél köteles leróni, aki azok benyújtását elmulasztotta*. A magam részéről Írásban nem adom be ezt a módositványt, mert ha méltóztatnak ragaszkodni ehhez a magyartalan és érthetetlen szöveghez, nekem nincs kifogásom ellene, de kötelességemnek tartom a t. házat erre figyelmeztetni. Elnök: Ki következik szólásra? Jaczkó képviselő ur kivan szólni. Jaczkó Pál: Csak egy felvilágosítást kérek az előadó úrtól. Iménti felszólalásából ugyanis nem tudtam megállapítani, hogy hogyan értelmezi a 28. §-nak azt a részét, amely arról az elismervényről szól, amelyet az tartozik kiállítani, akinek egy okiratot felmutatnak. Nem tudom, hogy a felet értette-e és hogy ez esetben fél alatt a felmutató ügyvédet érti-e? Hantos Elemér: Ez tisztán a kereskedői levélre vonatkozik! Jaczkó Pál: Akkor nem vagyok tisztában azzal, hogy csak a kereskedőt értette-e az előadó ur. Hantos Elemér: Azt, aki felhasználja a levelet bizonyítás czéljára. Jaczkó Pál: Tehát a fél, de az ügyvéd nem. Akkor tisztán az 53. §. 3. bekezdéséhez kívánok szólni, amelyhez módosítás nyújtatott be. Ez a pont a kiállító és elfogadó egyetemleges felelősségére vonatkozik. Itt nem egészen értettem meg az indítványt. Én annak idején a 28. §-nál voltam bátor felhivni a t. ház és az előadó ur figyelmét, hogy ebben a kérdésben még mindig nem vagyunk tisztában azzal, hogy kit kell értenünk az illetékkel megterhelt fél alatt, mert mindkét fél felhasználhatja. Ez t. i. arra vonatkozik, hogy ha okiratot mutatok fel nem hivatalos utón — azaz nem a bíróság előtt csatolom be, mikor az elismervény illetékmentes — mikor az ügyvéd ügyvéddel közöl okiratot és ennek közléséért elismervényt vesz Erre vonatkozik a 3. bekezdés, amely azt mondja, hogy kilálitó és elfogadó