Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-578
578. országos ülés 191Ő május 6-án, csütörtökön. 51? egyszer ismétlem azt, hogy nem a képviselő ur intenczióiról, hanem arról a hatásról van szó, amelyet szavai Ausztriaiján esetleg akarata ellenére is előidézhetnek. T. ház! Akkor hamarjában nem tudtam azokra a passzasokra rámutatni, amelyekre megjegyzésemet alapítottam; méltóztassék megengedni, hogy most szolgáljak egy pár szemelvénynyel. A képviselő ur azt mondja, hogy egy »látszólagos agrár kedvezménynyel állunk szemközt*. Notabene, azért mondja látszólagosnak — ez kitűnik a szövegből — mert nézete szerint ez a kedvezmény nem éri el a czélt, nem hasznot, hanem kárt okoz az agrár érdekeknek, holott az intenczió az, hogy hasznot okozzon. (Olvassa) : »Kedvezmény nyel állunk szemközt, mely a népek millióinak érdekét — mondja tovább — egyoldalii gazdasági érdekeknek rendelte alá.« Itt azután azt mondja a képviselő ur, hogy ezzel azonban kevesebb hasznot hoz a kormány az agrár érdekeknek, mint amekkora kárt okoz azzal az elkeseritéssel, amelyet »itt és Ausztriában az e téren elkövetett hibákkal okoztak«- Tehát azt állítja a képviselő ur, hogy itt egyoldalú osztályérdeket képviselünk a milliók érdekével szemben és ezen politikánkkal elkeseredést okozunk Ausztriában. Másodszor a képviselő ur kifogásolja azt, hogy későn függesztettük fel a kenyértermények vámját s azt mondja (olvassa): »Itt van egyik oka annak, t. ház, hogy Ausztriában olyan nagy az elkeseredés ellenünk, mert nemcsak, hogy nem adunk nekik a vélt feleslegből, hanem megakadályoztuk őket a vám felfüggesztésének megtagadása révén abban, hogy maguk gondoskodhassanak a maguk hiányának fedezéséről«. Tehát a képviselő ur zsirálja a maga közgazdasági tekintélyével azt az állítást, hogy mi megakadályoztuk az osztrákokat abban, hogy ők beszerezhessék élelmiczikkeiket. Én ismétlem, és fellövök mindenkit, hogy bizonyítsa be az ellenkezőt, az árreláczió" a vámok fennállása alatt is megengedte a bevitelt. Történtek is nagy számmal kötések Romániában. Azokat nem lehetett lebonyolítani, nem a vámok, nem az árrelácziók miatt, ele oly körülmények miatt amelyeknek a vámokhoz semmi köze, amelyek ép ugy fennálltak volna, ha a vámokat fel is függesztjük. Tehát egy teljesen téves osztrák vádat és feltevést zsirál és honorál a maga tekintélyével a képviselő ur. (Ugy van! jobbIdol.) Következik a harmadik pont. Kifogásolja a képviselő ur, hogy a rekvirálást még mindig nem vittük keresztül — notabene a rekvirálás keresztülvitetett már régen — és ezzel kapcsolatban ezt mondja (olvassa): ». . . ez további panasza Ausztriának és bocsánatot kérek, ha ki kell jelentenem, jogos panasza«. A negyedik passzus, amelyre hivatkozhatom az, amit a képviselő ur is felolvasott, amiért hálával tartozom, t. i. hogy (olvassa) : »... vidéki kisebb városokban és falvakban bőviben fogyasztanak még ma is buzakenyeret« stb. és azt mondja, hogy ő követeli a szigorú végrehajtást, mert itt nagy érdekek forognak koczkán. Hát bocsánatot kérek, mit jelent ez ? Ez azt jelenti, hogy a kormány nem hajtja végre szigorúan a rendeletet . . . Szterényi József: Nem is! Gr. Tisza István ministereinök: ... azt jelenti, hogy 1 a kormány elhanyagolja ezeket a magasabb érdekeket és hagyja, hogy a magyar fogyasztóközönség és az ausztriai fogyasztóközönség elkeseredjék . . . Szterényi József: Nem igy van ? Gr. Tisza István ministereinök: . . . látva, hogy a falusi magyar fogyasztó ilyen bőségben vau — amelv bővelkedés, bocsánatot kérek, nem áll . . . Novák János: ügy van, nem áll! Szabó István (nagyatádi): Mi tudjuk, hogy nem áll! (Ugy van! balfelöl.) Gr. Tisza István ministereinök: ... nem áll, s ezt pártkülönbség nélkül elismerjük talán mindannyian. (Igaz! Ugy van! a jobboldalon és balfelől.) Ez előfordulhat egyes helyeken, ahol tengeri kellő mennyiségben ma még nincsen, ahol kénytelenek — hiszen Bécs városa is igy volt sokáig — ma még búzakenyeret enni, (Ugy van! jobbfelöl.) de bocsánatot kérek, akik ilyen kénytelenségből ma több búzát fogyasztanak el, mint kukoriczát, azok később kénytelenek lesznek tiszta tengeri-kenyeret enni. (Igás! Ugy van! a jobboldalon.) Tehát ez is téves megállapítása a helyzetnek. Ami pedig a kenyérnek bőviben létét illeti ... Szterényi József: En nem mondom! Gr. Tisza István ministereinök.... bocsánatot kérek, igenis mondja, (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) épen erről van szó és a képviselő ur ugy tünteti fel a dolgot, mintha neki kellene ezzel szemben a szigorú végrehajtást sürgetnie. (Igaz! Ugy van! jobbfelöl.) Az ötödik pont, az az állítása, hogy a gazdasági kérdések ezen részét is együttesen kellett volna megoldani, t. i. hogy (olvassa): »ha szenvednem kell nekem, ne dúskáljon a másik, ha nekem bővében van, ne szenvedjen a harmadik«. A t. képviselő ur most azt mondja, hogy ezt csak pro futuro érti. Miután azonban itt azt mondta, hogy kezdettől fogva ez volt az álláspontja, miután azt mondja, hogy igy »kellett volna« megcsinálni . . . Simontsits Elemér: Perfektumban beszélt! Gr. Tisza István ministereinök:... tudtommal ez múlt időben van (Ugy van! jobbfelöl.) és én nem érthettem ezt ugy és mások sem érthetik ugy, mintha itt a képviselő ur az ige múlt időben használása mellett pro futuro akart 69*