Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

48 559. országos ülés 19lí Julius 22-én, szerdán. mást arról, hogy Polónyi Dezső t. barátom az előbb felolvasott stiláris, szerkezeti módosításokat, valamint egy érdemi módosítást is tett. Teljesen ez volt a szándékom s ennélfogva röviden csak annak kijelentésére szorítkozom, hogy t. képviselőtársam mindkét javaslatát magam részéről a legmelegebben pártolom, támogatom és elfogadom. Elnök : Ki a következő szónok ? Rudnyánszky György jegyző: Vadász Lipót! Vadász Lipót igazságügyi államtitkár: T. ház ! (Halljuk ! Halljuk !) Polónyi Dezső t. képviselő ur előadásából azt a javaslatot és az arra vonatkozó indokolást, mely szerint a 45. §-ból ezen szavak : »az egyességről késziilt« kihagyassanak, a magam részéről is helyesnek taTtom és akár ugy fogadnók el a szöveget, hogy ez a két szó kihagyassék, akár ugy, ahogy proponálni méltóztatott, hog}

7 t. i. »az egyességről, illetve az elismerésről vagy lemondásról készült jegyzőkönyvön* szöveg vétessék fel, mind a kettő megfelel a helyes intencziónak. Én tehát ajánlom a t. képviselőháznak, méltóztassék Polónyi Dezső t. képviselő ur javaslatának ezt a részét elfogadni. (Helyeslés halj elől.) Javaslatainak egyéb részét azonban sajnálattal nem ajánlhatom a t. képviselőháznak elfogadásra. Kérem tehát a t. képviselőházat, méltóztassék a 45. §-t azzal a módosítással elfogadni, hogy ezen szavak után : »bélyegben kell« a következő szavak tétessenek : »a birói egyességről, illetve elismerésről és lemondásról készült«, t. i. jegyzőkönyvek stb. (Helyeslés a jobboldalon és balfelöl.) Elnök: Ki a következő szónok ? Pál Alfréd jegyző: Springer Ferencz ! Springer Eerencz: Elállók a szótól. Elnök : Kiván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kívánván nyilatkozni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeznem kell Vadász Lipót képviselő urat, méltóztatik-e indítványát írásban beadni ? (Derültség és felkiáltások balfelől: Hiszen elfogadta Polónyi indítványát!) Ugy láttam, hogy írásban szándékozik beadni. Következik a határozathozatal. A 45. §-hoz két rendbeli módosítást adott be Polónyi Dezső képviselő ur. Miután az első módosítás, az t. i., hogy a 45. §. első bekezdésének negyedik sorában az »egyességről« szó után »illetve az elismerésről vagy» (Felkiáltások balfelől: És !) »!emondásTÓl« szavak iktattassanak be, közelebb áll az eredeti szöveghez, a bizottsági szöveget ezzel a módosítással fogom feltenni szavazásra. Amennyiben ezt el méltóztatik fogadni, a másik módosítás elesik. Ehhez képest kérdem : méltóztatik-e a 45. §-t a bizottsági szövegezésben Polónyi Dezső képviselő ur első, általam most felolvasott módosításával elfogadni: igen, vagy nem ? (Igen !) A ház a 45. §-t a bizottsági szövegezésben Polónyi Dezső képviselő ur első módosításával elfogadja és így a második módosítást mellőzi. Következik a 46. §. Szinyei- Merse Félix jegyző (olvassa a 46. §-t). Elnök : Ki a következő szónok ? Mihály Péter jegyző: Springer Ferencz! Springer Ferencz : Nem élek a szólás jogával! Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? (Nem \) Ha szóin i senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Miután a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 47. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassa a 47. %-t). Elnök : Ki a következő szónok ? Mihályi Péter jegyző: Győrffy Gyulai Győrffy Gyula : T. ház ! A 47. §. azt tartalmazza, hogy a birói egyességet, tekintet nélkül az utána járó illeték összegére, közölni kell az illeték kiszabásával megbízott hivatallal a 39. §-ban emiitett esetben, továbbá akkor, ha ingatlan vagyon tulajdonjogának átruházása stb. képezi az egyesség tárgyát. Ez a szövegezés igy egyáltalában meg nem állhat, mert ha a birói egyesség tárgya, vagyis a per tárgya az ezen szakaszban felsorolt tulajdon- vagy haszonélvezeti stb. jogot tartalmaz, akkor ez után az illeték a perben magában és az egyességben lerovatik. Ha tehát a per tárgyának értéke után igy az illeték már lerovatott, akkor külön illeték kiszabásának helye nem lehet, vagyis ennek a szakasznak ilyetén fogalmazása egyáltalában érthetetlen. Vagy ki kell mondani, hogy a peregyesség után minden esetben illetékkiszabásnak van még külön helye, s akkor meg kell mondani, hogy mely esetekben ; vagy pedig ki kell preczize mondani azt, hogy ha a pertárgy az ezen szakaszban felsorolt különböző jogügyleteket tartalmazna, akkor a birói egyességet az illetékkiszabási hivatalhoz áttenni egyáltalában nem lehet és nem is szükséges. Ennélfogva bátor vagyok azon módosítást ajánlani ehhez a szakaszhoz, hogy a 47. §-nak azon részét: >>tekintet nélkül az utána járó illeték öszszegére« akként méltóztassék módosítani, hogy e szavak kihagyassanak és helyükbe ez tétessék : »amennyiben az nem a per tárgyát képezné egyuttab. Kérem, méltóztassék inditványomat elfogadni. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Ki a következő szónok ? Mihályi Péter jegyző: Springer Ferencz ! Springer Ferencz: Nem élek a szólás jogával. Elnök : Kérdem, kiván-e még valaki szólni ? (Nem \) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Kivan az előadó ur nyilatkozni ? (Felkiáltások balfelől: Eltűnt \) Kérem az előadó urat, szíveskedjék helyét elfoglalni. Kivan nyilatkozni az előadó ur ? Hantos Elemér előadó: Nem! Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Győrffy