Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

559. országos ülés \91h Julius 22-én, szerdán. 43 a maga felelősségére tartozik intézkedni, az egyéni felelősség súlya sokkal nagyobb és igy az államkincstár érdeke is sokkal biztosabb védelemben részesül, mintha az egyéni felelősség igy megoszlik a kettő között. Jól mondotta Platthy t. képviselőtársam, hogy valaki hivatkozhatik arra, hogy nem kapott semmiféle utasítást, vagy pedig az intézkedéssel itt megbízni czélzott hivatkozhatik bátran más nagyfontosságú teendőire, mert ő nem a kezelő személyzethez tartozó, hanem részben birói funkczióra is feljogosított egyén, akit ilyen apró-cseprő kezelési dolgokkal nem lehet terhelni, amiről más fontosabb teendői közt meg is feledkezhetik és igy nem lehet tőle olyan nagy felelősséget kívánni. Hasonlóképen teljesen indokolt, hogy a 42. §. harmadik bekezdésének utolsó tétele szintén kihagyassék. Nemcsak azért indokolt, mert magától értetődő dolog, hanem, amennyiben szükségét érzi ilyen magától értetődő dolog törvényben való külön kifejezésének a minister ur, akkor tessék ezt vagy az általános határozatokba vagy a véghatározatokba befoglalni. Ez általános szabály, nem specziálisan ide tartozik, már pedig ezzel könnyen az a feltevés nyerhet elterjedést, mintha ez csak erre vonatkoznék. Pedig a felülbélyegzés általános szabály és megint csak a kincstár érdekét védelmezi, a kincstár érdeke pedig sokkal kevésbbé lesz megvédve igy, mintha ez itt kihagyatik, amikor mindenki magától értetődőnek tekinti; vagy ha már szükségét érzi a minister ur annak, hogy ezt külön kifejezésre, juttassák, tessék ezt általános tételben akár a bevezetés keretében, akár uj szakaszban kifejezésre juttatni. Ezeket óhajtottam megjegyezni. Pártolom Platthy barátom módosítását. (Helyeslés balról.) Elnök: Springer képviselő urat illeti a szó. Springer Ferencz: T. képviselőház! Ne méltóztassék szőrszálhasogatásnak venni, ha ennél a látszólag nem fontos dolognál többen felszólalunk. A kérdésnek van egy elvi és egy szerkesztési oldala. Az elvi oldal az, amelyet mi elfoglaltunk a vita egész folyamán, hogy mi ugy érezzük, hogy nem. a bíróság feladata és hivatása, hogy ezekkel a teljesen alárendelt kérdésekkel foglalkozzék és nem kell a törvényben ebben az irányban utasítást adnunk a bíróságnak. Ebbeli elvi álláspontunkat tulajdonképen egész terjedelmében a 85. §. tárgyalásánál akarjuk kifejezésre juttatni. Mikor rámutatok arra, hogy ezt a 85. §. tárgyalásánál akarjuk érvényre juttatni, egyúttal rámutatok a szerkesztési indokra, amelynél fogva a 85. §. általánosságban megállapítja a bíróságnak, a bírósági tagoknak, valamint az irodai személyzetnek kötelességeit a bélyegzés körül, teljesen felesleges és szükségtelen tehát ezeket az intézkedéseket itt egyes szakaszokbam megismételni, amikor ezek a 85. §-bán generaliter fel vannak sorolva általában a törvény minden szakaszára vonatkozólag. Már most mi azért helyezünk súlyt arra hogy az egyes szakaszoknál ezek kimaradjanak, mert, ha itt bent maradnak és ie-y a t. ház bizonyos álláspontot foglalt el, a 85. §-nál kontemplált módosításaink lehetetlenné volnának téve. Pedig a t. ház jogásztagjai egyet fognak érteni velünk abban a kérdésben, hogy ez tényleg nem birói hivatás. Viszont a gyakorlati jogászok azt is tudják, hogy bizony ebben a kérdésben a birák a legkevesebb ingerencziát gyakorolják. Elismerem, hogy ennek szankcziója megvolt a régebbi törvényekben is, azonban gyakorlati értéke ennek az intézkedésnek nincs. Miért tartsunk fenn tehát egy ilyen intézkedést és miért sújtsuk a birót munkával, mikor ö, mint lelkiismeretes ember, a legjobb akarata mellett sem tud ennek az intézkedésnek eleget tenni. Elnök: Kivan még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom és a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. A 42. §-hoz három indítvány adatott be: az előadó ur részéről egy, amely a szöveget magát nem érinti, csak egy utolsó bekezdést ajánl hozzá és Platthy György képviselő urnak kétrendbeli módosítása, amelyek a szöveget érintik. Szavazásra a bizottság által ajánlott szöveget fogom feltenni az előadó ur kiegészítő módosításával és amennyiben a ház azt elfogadja, a Platthy György képviselő ur módositványait mellőzötteknek jelentem ki. Ehhez képest kérdem a t. házat : Méltóztatik-e a tárgyalás alatt lévő 42. §-t a bizottság szövegezése szerint az előadó kiegészítő módosításával elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen!) A ház tehát a 42. §-t az előadó ur kiegészítő módosításával fogadja el és Platthy György képviselő ur módosításait mellőzi. Következik a 43. §. Szinyei-Merse Félix jegyző (olvassaa 43. §-t). Elnök: Ki következik szólásra? Pál Alfréd jegyző: Polónyi Dezső! Polónyi Dezső: T. képviselőház! E szakaszhoz egy módosítást vagyok bátor ajánlani, amely nem szorul bővebb indokolásra és talán a pénzügyminister ur is el fogja fogadni. (Félkiáltások : Rangosabban! Halljuk ! Halljuk !) Vonatkozik ez arra, hogy a fizetési meghagyás, váltók, kereskedelmi utalvány, kötelezőjegy stb. alapján folytatott meghagyásos eljárásokban, valamint a közjegyzői okirat alapján .foganatosított végrehajtási eljárás során a határozati bélyeget eddig is csatolni kellett a beadványhoz. A gyakorlat ugyan ezt a csatolást odáig fejlesztette, hogy a bélyeget az ügyvédek felragasztották, amely eljárási módot a javaslat igen helyesen törvénybe iktatja, azáltal, hogy kifejezést ad annak, hogy a bélyeget fel kell ragasztani. Czélszerüségi szempontból azonban vagyok bátor utalni arra, hogy nem helyes, hogy a törvény akképen rendelkezik, hogy ezen felragasztásnak közvetlenül a beadvány külső részé2i kell megtörténnie. 6*