Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-559

55.9. országos ülés 1914 Julius 22-én, szerdán. 41 niaké, mert a mostani bélyegek bizony nagyon rosszak. (Igás! Ugy van! bal felől.) Huszár Károly (sárvári): Rondák! A világon a legrondábbak! Preszly Elemér: Ha kettészakít az ember két bélyeget, behasad és okvetlenül megleletezik. Azután azt hiszem, hogy mellőzni lehetne a bélyegeken Árpád paizsra emeltetését, aminek megfelelőbb helye és felhasználása lehet, mint épen a bélyegeken. (Igaz! Ugy van! balfelöl.) Akkor nem szívesen gondolunk a magyar történelemre, mert olyankor egyéb gondjaink vannak. (Derültség balfelöl.) Amit még kérek a pénzügyminiszter úrtól, az az, hogy legyen szíves gondoskodni arról, hogy az adóhivataloknál állandóan legyen megfelelő bélyeg raktáron. Előfordul igen gyakran, hogy egy egész városban nem lehet bélyeget kapni. Mikor ez a törvényjavaslat olyan szigorú határidőket szab a feleknek, hogy pl. a jegyzőkönyvi és ítéleti bélyegeket a tárgyaláson azonnal le kell róni, akkor számtalanszor megtörténik és meg is történt, hogy nem lehet bélyeget kapni sem az adóhivatalban, sem azokban az üzletekben, melyek bélyegek eladásával foglalkoznak. Kérem tehát, hogy a "jövőben ilyenek elő ne fordulhassanak és mindig megfelelő mennyiségű és jó bélyeg álljon rendelkezésre. (Helyeslés balfelöl.) Elnök: Kivan még valaki szólni ? Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur kivan nyilatkozni. Hantos Elemér előadó: T. ház! Tisztán csak Polónyi Dezső t. képviselőtársam azon kívánságára, hogy engedtessék meg az, hogy 24 órán belül rovassék le a bélyeg, óhajtok néhány megjegyzést tenni. Teljesen osztom t. képviselőtársamnak azon felfogását, hogy ezen rendelkezés mellett bizonyos érdességek ós nehézségek előállhatnak, de viszont kérem, hogy konczedálja nekem azt, hogy ha mi törvénybe iktatnánk egy olyan tételt, mely szerint az ügyvéd a bélyeget 24 órán belül leróhatja, ennek az volna a következése, hogy egyetlen ügyvéd sem róná le azonnal. (Ellenmondás a baloldalon.) Egry Béla: Senki sem fog mégegyszer oda szaladni! Hantos Elemér előadó: Most már méltóztassék tekintetbe venni azt a helyzetet, mely előállna egy budapesti járásbíróságon, hol naponta 150^—200 ilyen jegyzőkönyvet vesznek fel, ha jönnének az ügyvédek másnap és ezeket bélyegzés végett szétszednék, milyen óriási zűrzavar állna elő. Midőn tehát egyrészt teljesen elismerem, hogy vannak nehézségek, másrészt olyan nyilvántartási nehézséget látok a bíróságoknál, mely egyáltalában nem állna arányban azzal az előnynyel, melyet itt méltóztatnak az ügyvédek részére kérni. A szakaszt elfogadásra ajánlom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilIÍÉPVH. NAPLÓ. 1910—1915. XXVI. KÖTET. vánitom. Következik a határozathozatal. A 41, §-hoz az előadó ur adott be módositványt. A szavazásra ugy fogom a kérdést feltenni, hogy a bizottsági szövegre teszem fel a kérdést és szembehelyezem vele az előadó ur módositványát; amennyiben a ház a bizottsági szöveget fogadja el, Hantos Elemér előadó ur módositványa elesik; amennyiben nem fogadja el, akkor a szakaszt a Hantos Elemér képviselő ur által indítványozott szöveggel fogom elfogadottnak kijelenteni. Felteszem a kérdést: Elfogadja-e a t. ház a 41. §-t a bizottsági szövegezésben, szemben az előadó ur módosító indítványával, igen vagy nem ? (Nem.) Ezek szerint a ház a 41. §-t az előadói inditványnyal módosított szövegben fogadja el. Következik a 42. §. a kapcsolatos czimmel. Rudnyánszky György jegyző (olvassa a 42. §-t). Elnök: Az előadó ur kíván szólni Hantos Elemér előadó: T. ház! Van szerencsém a 42. §-hoz uj utolsó bekezdés gyanánt a következő toldás felvételét ajánlani (olvassa): »A 11. §. 8. pontja alatt jelzett határozat után járó illetéket a bíróság köteles előnyös tételként sorozni és a kincstár javára kiutalványozni.* A 11. §. 8. pontja az uj szövegezésben olyan bírói határozatról szól, amelyet a bíróság a végrehajtás utján befolyt összeg felosztása és a kielógitési sorrend megálkvpitása tárgyában hozott. Méltányos, hogy, amikor a bíróság megállapítja a sorrendet, akkor a kincstár részére az általa hozott sorrendi végzésnek költségét első helyen soroztassa. Bátorkodom a módosítás elfogadását ajánlani. (Helyeslés jobbfelöl.) Elnök: Ki következik szólásra ? Mihályi Péter jegyző: Polónyi Dezső! Polónyi Dezső: T. ház! Igazán nem tudom, mitévő legyek, hiszen azért iratkoztam fel annak idején e szakaszhoz is, mert ide is belevág az a kérésem, hogy a birói egyezségek után lerovandó illetékeket ne mindjárt az egyezség megkötésekor kelljen leróni. Az előadó ur volt szives néhány ellenérvet felhozni azokkal szemben, amiket én felhoztam. Ellenérvei én szerintem nem állhatnak meg. Itt nem arról van szó, hogy az ügyvéd veszi-e majd magának azt a fáradságot, hogy másnap ismét elküldjön valakit a bélyeg felragasztása végett. Ez olyan sporadikus eset lesz, amely legfeljebb a kényszerhelyzet folytán fog előállhatni. Az én kérelmem azonban semmiféle kezelési zavart nem okoz, mert hiszen az, hogy a bélyegilletéket aznap kell-e leróni vagy nem, úgyis csak másnap kerül elbírálás alá a kezelés szempontjából. Ami a jegyzőkönyveket illeti, tudjuk, hogy a tárgyalások jegyzőkönyveit az ügyvéd már másnaj) előveszi, azokat másoltatja, nem áll meg tehát az, hogy az iratokat feltúrják. Az ügyvéd ugyanis másnap elküldi a segédjét, lemásoltatja az iratot, mert szüksége van rá otthon, meg akarja azt őrizni. ü