Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.

Ülésnapok - 1910-573

573. országos ülés 1915 április 28-án, szerdán. 373 kizárni ezeket, akiknek az uj törvény országgyűlési választói jogot adott, abból, hogy községi választók is lehessenek. Hiszen ezzel tulaj donképen azt a jogot, amelyet az uj választói törvény megadott s amely jog alapján községi választói jogot is gyakorolhatnak, el méltóztatik kobozni. Már pedig ezek az idők nem alkalmasak rá, talán a belügyminister urnak sem intencziója, hogy a törvény által már megszerzett községi választói jog a mostani javaslattal elkoboztassék. Hallottam itt azt az aggodalmat is, hogy az 1915. évi névjegyzék felhasználása esetleg jogfosztással járna, illetve a harminczéves korhatárra emelné fel a községi választói jogot. Tévedni méltóztatik ebben. Polónyi Géza : Csak az intelligenczia hiánya ! Pető Sándor : A törvény t. i. felvette választónak azokat, akik előzően bármiféle cenzus alapján, korra való tekintet nélkül választók voltak. A jövőre nézve tehát állhat még az az aggodalom, de az 1915. évi jegyzékre nézve nem. Polónyi Géza : Most is ! Pető Sándor : Én tehát arra kérem a t. belügyminister urat, méltóztassék ezt meggondolás tárgyává tenni és a benyújtott módosításon azt a változtatást eszközölni, hogy községi választójoga azoknak lesz, akik az 1915. évi névjegyzékben benne vannak és — egy toldásra mindenesetre szükség van e tekintetben, mert ott nem Budapesten lakó választók is fel vannak véve — Budapesten laknak. Bátor vagyok ezt a t. minister ur figyelmébe és elfogadásra ajánlani. Megjegyezni kívánom még a számarányokat illetőleg, — nincs előttem ugyan a pontos statisztika — de azt hiszem, az 1914. évi választók száma Budapesten 100.000-en lényegesen alul van, 91.000-et tesz ki, az 1915. évi választók száma pedig körülbelül 130.000, szóval 40—50 %-kal több választó Íratott össze az 1915. évre, mint 1914-re. Ezek a számok is igazolják azt, hogy miután ma, azt hiszem, mindenki át van hatva attól a gondolattól, hogy jogokat a jövőben nem megszorítani, nem elvenni, hanem kiterjeszteni és adni kell, ebből a szempontból is nagy igazságtalanság volna abban, hogy nem az 1915. évi, hanem az 1914. évi névjegyzéket méltóztatik a községi választás alapjául elfogadni. Ajánlom ezt a t. belügyminister ur és a t. ház szíves figyelmébe. Elnök: Szólásra többé senki sincs felírva. Kérdem a t. házat: kíván-e valaki szólni ? Vázsonyi Vilmos képviselő ur. Vázsonyi Vilmos : Néhány szóval akarok csak a vitához hozzájárulni. T. ház ! Minthogy az ellenzéki oldalról szemrehányást tettek az igen t. belügyminister urnak, hogy ugyanazt a jogelvet, amelyet a képviselőválasztásoknál már alkalmaztunk, a törvényhatósági választásoknál is — bár korlátozott mértékben — alkalmazni kívánja, méltóztassék megengedni, hogy néhány szóval indokoljam azt, hogy igenis miért kívánta az ellenzék egyérteimüleg, hogy a törvényhatósági választások ott, ahol rendes általános választások vannak, elhalasztassanak. Kívánta egyszerűen azért, mert a magyar törvényhatóság politikai testület is, nemcsak közigazgatási testület. Törvényhatósági választásoknál nemcsak a kommunális és törvényhatósági politika alapján, hanem az országos politika alapján is alakulhatnak pártok, csoportosulások, tehát a választási harczok épen ugy pohtikai jelszókkal, politikai küzdelmekkel folytathatók le, mint az országgyűlési képviselőválasztások. Ha tehát áll az, hogy kivételes törvények hatálya alatt képviselőválasztásokat elrendelni közszabadságba ütköző és helytelen, a konzekvenczia okából a törvényhatósági általános választásoknál ugyanezt az elvet kell alkalmazni. Polónyi t. képviselőtársam kutatja azt, hogy ez a nem fix terminus mikor fog lejárni és nem tartja helyesnek a nem fix terminust. Erre röviden az a válaszom, hogy a fix terminus a helytelen, mert az indokolása mindezeknek a rendelkezéseknek épugy a képviselőválasztásoknál, mint a törvényhatósági választásoknál a közjogi vis major. Tehát nem szabad tovább tartani rendkívüli intézkedésnek, mint addig, amikor a közjogi vis major megszűnik. Ha én egy kalendáriumi dátumot veszek, az lehet rövidebb és lehet hosszabb, mint a vis major tartama. Ha rövidebb, teljesen értéktelen, ha hoszszabb, az is teljesen helytelen kedvezmény, mert kinyújtja szükségen felül a vis major fenforgásának idejét. Tehát igenis teljesen helyeién jár el a képviselőház akkor, amidőn az országgyűlés tartamának meghosszabbitásáról szóló törvényben nem fix terminust állapított meg, hanem a vis majornak megszűnésétől, különösen pedig a rendkívüli törvények hatályának megszűnésétől számított bizonyos dátumot tűzött ki olyannak, amikor a képviselőválasztások elrendelhetek és helyesen jár el akkor, midőn a törvényhatósági választásoknál ugyancsak a közjogi vis major megszűnése utáni időt tűzi ki olyan időnek, amikor a törvényhatósági választások már minden aggály nélkül megejthetők. Azt hiszem, a t. ház igazán nem aggodalmaskodik amiatt, hogy mit jelent a békekötés ideje; az, hogy vájjon a Japánnal való békekötés bennfoglaltatik-e ebben és egyéb igen szellemes kérdések, nem hiszem, hogy álmatlan éjszakákat okoznának a ház bármely tagjának. Én azt hiszem, a lényeg ebben az, hogy a rendkívüli intézkedésekről szóló törvény azt mondja, hogy a háború megszűnésével megszűnik a rendkívüli hatalom és senki a házban másra nem gondolt sem az országgyűlés tartamának meghosszabbításáról szóló, sem a mostani javaslat tárgyalásakor, mint arra, hogy megszűnjenek a rendkívüli törvények és arra, hogy megszűnvén a háború, azok, akiknek gyakorolniuk kell a választói jogot, tényleg idehaza legyenek. Azok az aggodalmak, amelyek felhangzottak az ellenzék akcziója ellen ellenzéki oldalról, azt hiszem, tökéletesen alaptalanok. i_ Ami továbbá azt az aggodalmat és azt z