Képviselőházi napló, 1910. XXVI. kötet • 1914. julius 22–1915. május 6.
Ülésnapok - 1910-573
370 575. országos ülés 1915 április 28-án, szerdán. vagy állammal állunk háborúban, hanem háborúban állunk Francziaországgal, Angliával, Oroszországgal és Szerbiával. Sümegi Vilmos: Montenegróval is! Polónyi Géza: Sőt Montenegróval! Sümegi Vilmos: Japánnal! Polónyi Géza : Azzal nem : azzal mi nem állunk háborúban. (Mozgás és derültség. Halljuk ! Halljuk !) Elnök .* Csendet kérek, t. képviselő urak! Polónyi Géza: Én nem tudom, hogy a tiencsini settlement nem a mi birtokunk-e még ma is, mert eddig nem olvastam ez ellen japán expediczióról; ugy látszik, a japánok sokkal kisebbre becsülik, mint mi, mert tudtommal eddig ezt a settlementet nem támadták meg. De hát hadd legyen Japán is hadviselő ellenfelünk. Mikor lesz már most a béke megkötöttnek tekintendő ? Szerbiát ne felejtsük el. Az eshetőségek százféle lehetőségét kell magam elé képzelnem, ügy-e bár, hogyha mi megkötjük, mondjuk, Oroszországgal, Francziaországgal és Angliával a békét, és csak Szerbiával és Montenegróval vagy esetleg csak Szerbiával van leszámolásunk, ez minket abszolúte nem fogna akadályozni abban, hogy a választásokat kényelmesen végrehajtsuk ? Mig ellenben, ha megfordítva áll a dolog, ha t. i. Szerbiát, nem mondom, tisztán békekötés, hanem egyszerű elfoglalás által a mag}'-ar zászló uralma alá helyezzük, akkor, t. ház, ha még a többi államokkal való Laborunk fenforog, nagyon is meg lennénk akadályozva abban, hogy választásokat csináljunk. De, t. ház, ezektől az eshetőségektől bátran eltekinthetünk, mert a községi választásokat illetőleg felmerül a következő kérdés és ez az, amit én tisztázni óhajtanék, mert ha igy szövegeztetik ez a javaslat, mint ahogy azt a t. belügyminister ur előterjesztette, akkor abszolúte nincs kizárva. — jogászilag értve és a lehetőségeket véve, nem a valószínűségeket — nincs kizárva az sem, hogy ez a választás esetleg csak két, három vagy négy esztendő múlva következhetik be, amennyiben a jogászi lehetőség fenforog arra is és a történelem mutat is reá példákat, hogy egy háború ennyi, sőt több ideig is tarthat. Ámde a fővárosi törvény akként rendelkezik, hogy három évről három évre kell a községi választásokat eszközölni. Ha már most ezen szövegezés mellett a határidő, mondjuk, olyan hoszszura nyúlnék Id, hogy a békekötés be nem következik addig, mig ez a hároméves mandátum lejár, akkor bekövetkeznék az, hogy egyszerre kellene azután mind a hat évre szóló mandátumokat betölteni, ami ellenkeznék a fővárosi törvénynyel Az országgyűlési választásoknál van egy és pedig egy nagyon gyökeres korrektivum, az t. i., hogy Ö felségének a ház feloszlatásához joga lévén, semmiféle olyan inkonzekvenczia be nem következhetik, amely egy esztendőre vagy hosszabb időre szóló meghosszabbítást lehetővé tenne. Azonban a városi mandátummal szemben nincs feloszlatási jog, ott az a városi közgyűlés megmarad és megmarad három éven túl is. Ennek folytán jogilag miként áll a dolog ? En elfogadom azt a gondolatot, hogy a békekötés után történjék meg a választás, mert helyesnek tartom azt a kiindulási pontot, hogy a háború tartama alatt választás ne legyen. Mi már most az én kivánságom, illetőleg mit ajánlanék a t. belügyminister urnak szives figyelmébe ? Azt, hogy tegyen ő az ő szövegéhez pótlásul egy rendelkezést, amely egy naptáiilag meghatározott időpontot mint maximális időpontot vegyen figyelembe, t. i. mondja ki azt, hogy a békekötés tői számított három hónapig, de legkésőbb eddig és eddig. En nem proponálok napot, miért ? Mert én nem tudom, hogy a t. belügyminister urnak esetleg mi az intencziója. Akarja-e ő azt lehetővé tenni, hogy esetleg egész három esztendeig ezen törvény alapján legyen meghosszabbítva a fővárosi mandátum, avagy pedig csak rövidebb ideig ? Nem tudom, hogy mi az intencziója, annak megfelelőleg tehát, miután azt hiszem, hogy a t. belügyminister ur, ugy amint eredeti javaslatát benyújtotta, abban a feltevésben volt, — legalább azt kell hinnem, — hogy 1915 október-novemberig, mire a községi választásokra kerül a sor, a béke valószínűség szerint meg lesz kötve, ugy látszik, azt gondolta, hogy ennek hosszabb határidő nem kell és hogy akkor a választásokat foganatosíthatja. Ha a t. belügyminister ur ebből az álláspontból indult ki, akkor elég lesz neki annyit mondani, hogy három hónapig, legkésőbb, mondjuk, 1916. évi február, márczius vagy májusig, szóval egy naptárilag meghatározott határidőig, nehogy hosszabb időre szóljon a mandátum, mint ahogy azt a t. ház czélozta. l i En azonban nem elégszem meg ezzel, és nagyon kérném a t. képviselőház figyelmét — hiszen egy dologra felelnem kell, mert egyenesen aposztrofálva lettem : (Halljuk !) miért nem méltóztatik gondoskodni legalább arról, t. minister ur, hogy ennél az alkalomnál, ha az az uj választás meglesz, legalább az a gyűlöletes virilizmus szüntettessék meg és másodszor hogy biztosittassék a titkos választás. Mert, t. minister ur, az a virilista intézmény, amelyet voltam bátor tegnap fejtegetni, az egy furcsa mixtum kompozitum: hogy t. i. fele a bizottsági tagoknak a legmagasabb vagyoni qualifikáczióhoz van kötve, a másik pedig abszolúte semmiféle vagyoni qualifikáczióhoz kötve nincs. Már most azt kérdezte Vázsonyi Vilmos t. képviselő ur, miért nem fejtettem ki bővebben, hogy mit értek vagyoni qualifikáczió alatt. Ha vagyoni qualifikácziót állapit meg a törvény, feltétlenül gondoskodni kell arról, hogy a vagyoni felelősség exequálható legyen. De legtávolabb áll tőlem esetleg fekvő vagyonhoz, vagy tőkevagyonhoz kötni a qualifikácziót. Igenis követelem, hogy a vagyoni felelősség alapján minden bizottsági tagon a törvénytelen határozatért a kártérítés exequálható legyen. De nem zárom ki, hogy a kereset is vagyon és a becsület is valami, és azért nem azt értem a vagyoni